Eltette a pénzt, az üres kereteket állíttatta ki a dán művész, akinek bankjegyekből kellett volna installációt csinálnia

A kortárs művészetet gyakran szokták azzal kritizálni, hogy nemhogy a nagy klasszikusokhoz képest nem nyújtanak semmit, de egyenesen annyira primitívek, hogy akárki képes lenne reprodukálni őket. Egy banánt például bárki fel tud szigszalagozni a falra, nem kell hozzá Maurizio Cattelannak lenni, és egy fekete négyzetet sem csak Kazimir Malevich tud megfesteni. Persze nem kell nagy műértőnek lenni ahhoz, hogy az ember felismerje, hogy

nemcsak maga az alkotás, hanem annak mögöttes mondanivalója, illetve a művész kiléte is hozzájárul ahhoz, hogy ezekért mégis képesek több százezer, vagy akár több millió dollárt is kifizetni.

Bizonyos esetekben viszont tényleg egészen bizarr helyzeteket tud szülni a kortárs művészek felfogása, amit a dániai Aalborgban található Kunsten Museum of Modern Art most a saját bőrén tapasztalt meg. A múzeum 534 ezer dán koronának (kb. 25 849 845 forintnak) megfelelő bankjegyet adott kölcsön a szintén dán Jens Haaningnek, hogy reprodukálhassa saját korábbi műveit egy kiállításra. A művész viszont úgy döntött, hogy inkább egy új alkotással áll elő, a pénzt pedig inkább megtartja, így két üres keretet állított ki – írja a CNN.

Haaning a múzeumnak egy e-mailben meg is magyarázta, hogy miért döntött így, ezt azóta kinyomtatva el is lehet olvasni az üres képkeretek mellett. Mint írta, ahelyett, hogy egy 14 és egy 11 éves munkáját állította volna ki újra – előbbinél az osztrák éves átlagkeresetnek megfelelő mennyiségű euró volt látható a keretben, utóbbinál pedig a dán éves átlagkeresetnek megfelelő mennyiségű korona –, inkább valami újdonsággal készült, ez lett a két üres képkeret. Mint írta, ez a két mű nemcsak a kiállítás témáját veszi alapul, hanem a korábbi műveket is, és jól reflektál is ezekre.

A kiállítás amúgy a munka jövőjéről és értékéről, illetve a szerződéses kötelezettségekről szól, úgyhogy tulajdonképpen igaza is van Haaningnek, amikor a „Fogd a pénzt és fuss” címen futó alkotásait témába vágónak állítja be.

A dán művész a CNN-nek azt mondta, hogy a saját, művészi szemszögéből úgy látta, hogy sokkal jobb alkotást is tud adni a múzeumnak annál, amit ők elképzeltek. Emiatt nem is érzi úgy, hogy lenyúlta volna a kölcsönkapott pénzt, szerinte tízszer, százszor jobb lett a végeredmény, úgyhogy nem is érti, mi a probléma. Azt is hozzátette, hogy bár a kölcsönpénzen túl a múzeum 10 ezer koronát (kb. 484 125 forintot) fizetett neki a munkájáért, és az olyan extra költségeket is állta, mint a keretezés és a szállítás, összességében így is mínuszba jött volna ki a projektből a stúdiójának bérleti díja, illetve az alkalmazottainak bére miatt.

A múzeum persze kicsit máshogy látja a helyzetet, az intézmény igazgatója, Lasse Andersson úgy gondolja, hogy ők teljesítették a szerződésben foglalt kötelezettségeiket. Mint mondta, nagyon fontos nekik, hogy mindig betartsák ezeket, és megfelelő összeggel honorálják a művészeket is. Andersson azt is elmondta, hogy Haaningnek januárig, a kiállítás végéig kell visszafizetnie a kölcsönt, ezután már jogi útra fogják terelni az ügyet. A művész viszont azt mondja, esze ágában sincs fizetni, és nem aggódik a lehetséges következmények miatt.

A múzeum mindenesetre jelenleg úgy állítja ki a műveket, ahogy azokat a művésztől megkapta, ezzel platformot biztosít a művészet értékét is megkérdőjelező alkotás számára. Haaning azt mondta, kifejezetten ez is volt a célja, állítása szerint azt akarja üzenni az alkotásaival, hogy meg kell figyelni, sőt, kommentálni is kell azokat a rendszereket, amelyeknek részesei vagyunk. Ha pedig erre van szükség, fogjuk a pénzt és fussunk. Andersson egyébként szintén érdekesnek tartja a műveket, amelyek olyan kérdéseket boncolgatnak, mint hogy meg kell-e dolgoznunk a pénzért vagy elég simán elvenni, illetve, hogy elég pénzt kapnak-e a művészek azért, amit csinálnak. Ezzel együtt viszont reméli, hogy januárig azért vissza fogják kapni a pénzt.