Hungarikummá nyilvánították a karikás ostort, felkészül a tarsoly

2021. június 22. – 14:20

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy István agrárminiszter három új hungarikumot jelentett be, így az eddigiek mellé bekerült a karikás ostor, a máriapócsi nemzeti kegyhely és az 1568-as vallásszabadsági törvény, mert ilyenek másnak nincsenek.

A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő fogalom egy 2012-es törvény szerint, és olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.

Ebbe a kategóriába elég sok minden belefér a magyar nótától kezdve Puskás Ferenc életművén át a szikvízig és a tárogatóig, most ezek mellé sorolt be a karikás ostor, a máriapócsi kegyhely és búcsú, valamint az 1568-as vallásszabadsági törvény.

Nagy miniszter azt mondta, Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította. A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést. A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést az agrárminiszter.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos (már önmagában ez a titulus hungarikumnak tűnik) a Magyar Értéktár bővítését is bejelentette. Ez a kategória a hungarikumok másodosztálya, ahonnan egy későbbi döntés alapján hungarikummá lehet katapultálni. Ide most a Magyar Örökség díj kitüntetettjeinek életművét, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékeket, az EU által elismert hagyományos különleges termékeket, a magyar citerát és citerajátékot, a Kárpát-medence hagyományos fejfáit, a székelykapukat, a Rákóczi-túróst, a tokaji írótábort, a teqballt, a szentkirályi ásványvizet, valamint a Zema porcelánékszert vették nyilvántartásba.

Mindeközben a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutattak egy hungarikumaspiránst, a tarsolyt. A Tarsolykincsek kiállítás megnyitóján Simicskó István KDNP-s parlamenti képviselő beszélt arról, hogy kezdeményezték a tarsoly hungarikummá nyilvánítását.

A tarsolyt már a honfoglaláskori őseink is viselték, majd később a huszár fegyernemmel nőtt össze, tároló funkciójukon túl esztétikai szerepet is kaptak az egyenruhán.

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és Máday Norbert kecskeméti műgyűjtő kollekciójából nyújt reprezentatív válogatást: mintegy negyven tarsolyt, a huszár egyenruha kiegészítőjét mutatja be a 18–20. századból.