Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Nagy István agrárminiszter három új hungarikumot jelentett be, így az eddigiek mellé bekerült a karikás ostor, a máriapócsi nemzeti kegyhely és az 1568-as vallásszabadsági törvény, mert ilyenek másnak nincsenek.
A hungarikum a magyarság csúcsteljesítményét jelölő fogalom egy 2012-es törvény szerint, és olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.
Ebbe a kategóriába elég sok minden belefér a magyar nótától kezdve Puskás Ferenc életművén át a szikvízig és a tárogatóig, most ezek mellé sorolt be a karikás ostor, a máriapócsi kegyhely és búcsú, valamint az 1568-as vallásszabadsági törvény.
Nagy miniszter azt mondta, Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította. A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést. A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között – indokolta a döntést az agrárminiszter.
V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos (már önmagában ez a titulus hungarikumnak tűnik) a Magyar Értéktár bővítését is bejelentette. Ez a kategória a hungarikumok másodosztálya, ahonnan egy későbbi döntés alapján hungarikummá lehet katapultálni. Ide most a Magyar Örökség díj kitüntetettjeinek életművét, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékeket, az EU által elismert hagyományos különleges termékeket, a magyar citerát és citerajátékot, a Kárpát-medence hagyományos fejfáit, a székelykapukat, a Rákóczi-túróst, a tokaji írótábort, a teqballt, a szentkirályi ásványvizet, valamint a Zema porcelánékszert vették nyilvántartásba.
Mindeközben a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutattak egy hungarikumaspiránst, a tarsolyt. A Tarsolykincsek kiállítás megnyitóján Simicskó István KDNP-s parlamenti képviselő beszélt arról, hogy kezdeményezték a tarsoly hungarikummá nyilvánítását.
A tarsolyt már a honfoglaláskori őseink is viselték, majd később a huszár fegyernemmel nőtt össze, tároló funkciójukon túl esztétikai szerepet is kaptak az egyenruhán.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és Máday Norbert kecskeméti műgyűjtő kollekciójából nyújt reprezentatív válogatást: mintegy negyven tarsolyt, a huszár egyenruha kiegészítőjét mutatja be a 18–20. századból.
