Előkerült a barokk szobrászat mesterének megtévesztően élethű koponyaszobra
2021. május 28. – 22:14
Gian Lorenzo Bernini (1598-1680) egy elveszettnek hitt remekművét, egy carrarai fehér márványból faragott életnagyságú és meghökkentően élethű emberi koponyát fedeztek fel a Drezdai Szoborgyűjteményben, írta az MTI.
Az úgynevezett halotti koponyát Fabio Chigi (1599-1667) műgyűjtő VII. Sándor pápaként, 1655-ben rendelte meg az itáliai barokk szobrásztól az íróasztalára. A kiállítás ismertetőjében az szerepel, hogy a pápát a koponya az emberi élet törékenységére emlékeztette.
A pápa halála után a szobor Chigi egyik unokaöccséhez került. A koponyát 1728-ben, a Chigi-gyűjtemény sok más darabjával együtt vásárolta meg Erős Ágost szász választófejedelem. A halotti koponyát 164 ókori szoborral és három másik kortárs darabbal együtt szállították Drezdába, ahol feledésbe merült.
A Bernini-koponya ismert volt feljegyzésekből és a Drezdai Szoborgyűjteményben is tudtak egy koponyaszoborról, de nem ismerték annak alkotóját és történetét. Csak tavaly, egy Caravaggio-kiállítás előkészületei közben figyeltek fel rá, majd tanulmányozni kezdték, és kiderült, hogy a nagy barokk mester művéről van szó. A szobor újrafelfedezését szenzációnak nevezte közleményében a Drezdai Állami Műgyűjtemények (SKD).
E koponyaszobor és a VII. Sándor pápát a koponyával ábrázoló festmény a fő attrakciója a drezdai Semper Galériában pénteken megnyílt, Bernini, a pápa és a halál című kiállításnak, amely bemutatja, hogy a frissen pápává választott VII. Sándor a szigorú karanténnal, a maszkviselés kötelezővé tételével és a társasági élet leállításával milyen eredményen birkózott meg Rómában az 1656/57-es pestisjárvánnyal, amely másutt Európában szörnyű pusztítást végzett.
A kiállítás szervezői csodával határosnak nevezték, hogy a tárlathoz sikerült kölcsönkapni, méghozzá szokatlan gyorsasággal a római Máltai Lovagrendtől egy festményt, amelyen VII. Sándor pápa látható, amint jobb kezét a pápai íróasztalon lévő koponyán tartja. A képet Bernini egy tanítványa festette, aki 1656-ban maga is a pestisjárvány áldozatává vált.
A kiállítás kurátora, Claudia Kryza-Gersch szerint a márványfaragvány a „megtévesztésig valósághű”, a koponyavarratok finom kidolgozása és a leheletvékony orrsövény kivételes darabbá teszi az alkotást. A koponyaszobor valós jelentősége talán azért maradt felfedezetlen ilyen sokáig – véli a kurátor –, mert a Drezdába került Chigi-gyűjteményt annak idején alapvetően régészek dolgozták fel, a Drezdai Szoborgyűjteményben pedig 2017-ig nem volt olyan művészettörténész, aki a reneszánsz vagy a barokk korral foglalkozott volna.
