Herendi Gábor: Ordítva közölték, hogy kérjek támogatást a freeSZFE-től

2021. május 15. – 06:27

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar filmezés tíz legnézettebb filmjéből ötöt ő rendezett, pedig csak negyvenévesen kezdett el filmeket csinálni. Most hatvanéves, hét filmje készült el – egyet, a Toxikomát még csak idén ősszel tervezik bemutatni –, mert élete első szakaszában, apjához hasonlóan fogorvos volt.

Herendi Gábornak ehhez képest az elmúlt két évben hat filmjét kaszálta el a filmintézet. Volt, aminek a forgatókönyv-fejlesztésére még adtak támogatást, de a megvalósítására már nem, volt, amelyik az első körben elbukott. Hogy mi lehet ennek az oka, többek között erről faggatta Veiszer Alinda a Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőt a legújabb műsorában (a nagyjából háromnegyed órás beszélgetés ezen a linken nézhető meg jelképes támogatásért cserében)

– Nem tudom áttörni a falakat.
– Miért nem?
– Van elképzelésem... Egy adott ponton kicsit megelégeltem, és utánamentem.
– Az mit jelent? Hogy az ember elkezdi felhívni a döntőbizottság tagjait?
– Aha.
– Vagy magát Káel Csabát? [Ő most a filmintézet vezetője]

– Nem mondom meg, kit hívtam fel, de fölhívtam. És ordítva közölték, hogy kérjek támogatást a freeSZFE-től. Ami egy elég erős mondat, azt gondoltam...

– Ne haragudj, de ki mond ilyet?
– Ezt most nem fogom megmondani. Amiatt, mert azt gondolom, van annyira értelmes, hogy átgondolja ennek a mondatának a súlyát. És várom a bocsánatkérését.
– Akkor csak annyit árulj el, hogy ő döntéshozó?
– Komoly pozícióban lévő. (…) Érted, én azért letettem valamit az asztalra, és gyakorlatilag két éve semmim nem megy át. És tudom, hogy mi van a háttérben.

A beszélgetés nagyjából felénél járunk, és innen az interjú témája az, hogyan kúszott be a politika egy addig nem politizáló filmrendező életébe. Veiszer Alinda egy ponton fel is veti, hogy Herendi korábban „nem volt politikus fazon soha”, amire azt válaszolja, hogy a helyzet egyszerűen „belekergette”. Mert „egy gondolkodó, értelmiségi ember csak erőből tudja távol tartani magát ebből a dologból, hogy ne olvassunk Telexet, 24-et, mert megőrülünk... Mármint a hírektől, nem a Telextől vagy a 24-től”.

Magával, eddigi hallgatásával szemben igencsak kritikus.

„Magamnak is szemrehányást teszek, mert én régóta rosszul érzem magam ebben a rendszerben, de sokáig behúztam fülem-farkam. Szívesen posztoltam volna vagy megosztottam volna egy Facebook-bejegyzést, de aztán visszahúztam a kezem, hogy á, nem, én szeretnék filmet csinálni, és jobb, hogy ha nem néznek utánam. Ezt tökre szégyellem”

Ha nem politizált, akkor miért kaphatta mégis a freeSZFE-s megjegyzést? Veiszer Alinda felidézi, hogy korábban egy interjúban a freeSZFE-t csináló diákokat tulajdonképpen hősöknek nevezte, és hogy talán erre utaltak ezzel a válasszal. Arra, hogy a freeSZFE-seknek tartott egy egyhetes reklámfilm-rendezői kurzust („boldogan megtartottam, tök jólesett, nagyon élveztem”), majd beleegyezett abba, hogy a nevét felírják a freeSZFE honlapjára potenciális tanárként.

Az interjúban beszél arról, hogy korábban, például míg Andy Vajna döntött a hazai filmes támogatásokról, sosem került ilyen helyzetbe. „Andy szerintem úgy szocializálódott Amerikában, hogy nem is értette ezeket a dolgokat. Nem engedték be a politikát.” Holott Vajnával neki rengeteg konfliktusa volt, és nemcsak a Kincsem-főszereplő Nagy Ervin miatt (akit Herendi szerint Vajna utált), hanem általában a filmtervei miatt. Mostanra viszont átpolitizálódott a rendszer, és egyszemélyi döntések születnek.

- Nekem Andy minden filmemre nemet mondott, de 3:2 arányban mindet megszavazták.
- Most nincs ilyen demokrácia, hanem van egy szavazat?
- Van egy nagyon erős szavazat, úgy mondom. (…) Szemmel láthatólag akik odadörgölőznek a politikai rendszerhez, azok kapnak (támogatást), akik kevésbé, csöndben vannak, vagy nagyhangúan ellenállóak, azok nem kapnak.

Arra a felvetésre, hogy a Toxikomában több olyan színész szerepel, akik nem a fennálló hatalom támogatói, és ennek nyilvánosan hangot is adnak – Veiszer Alinda hosszasan fel is sorolja, ki hogyan –, Herendi Gábor annyit mond:

„Nagyon szomorú, hogy idáig jutottunk, hogy ezen gondolkodni kell (...) Nagyon-nagyon nagy baj van, hogy egyáltalán mi most erről beszélgetünk”.

Az interjúban beszél arról is, hogy tragédia, amilyen szinten van ma a gyűlölet, a gyűlölködés az országban. „Olyan háború van az interneten, a kommentekben, olyan indulatokkal, hogy ha ezeknek az embereknek bézbólütőt adsz a kezébe, agyonverik a másikat. Az, hogy idejutottunk, az tragédia, és ez a gyűlölet generálva lett szép lassan az évek során”.

Beszél még a kirekesztő szövegei miatt elbocsátott szegedi professzorról és Bayer Zsoltról, arcátlanságról és döntési pozícióban lévő emberek kisszerűségéről is az interjúban, ahogy reklámfilmekről, a Toxikoma szeptemberre tervezett bemutatásáról is. És a Valami Amerika 2. ikonikus kezdésére utalva a tervei között arról is:

„borzasztóan nagy igény van, hogy a Bűnös várost meg kellene csinálni”.