Elbukott a per, a magyar államnál maradnak a milliárdos értékű Esterházy-kincsek

2021. május 11. – 21:01

frissítve

Elbukott a per, a magyar államnál maradnak a milliárdos értékű Esterházy-kincsek
Fotó: imm.hu

Másolás

Vágólapra másolva

A Fővárosi Ítélőtáblán is elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert a hercegi család ausztriai alapítványa, az Esterházy Magánalapítvány. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a magyar állam tulajdonában maradnak a több milliárd forintot érő kincsek, azt viszont még nem tudni, hogy azok mikor kerülhetnek a nyilvánosság elé.

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben április 14-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla – közölte az MTI-vel kedden a Fővárosi Ítélőtábla sajtótitkársága. A Fővárosi Ítélőtábla a járványügyi veszélyhelyzet miatt tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezéseket, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó ítéletet hozott, kiemelve abból azokat a releváns indokokat, amelyek a kereset elutasításához vezettek.

A perben az Esterházy Magánalapítvány, vagyis közvetve az Esterházy család a 20. század elején a fraknói várból Budapestre átszállított 260 műtárgyat, vagyis a valaha volt legjelentősebb magyar főúri műtárgyegyüttest szerette volna visszaszerezni.

Az Esterházy család 300 éven át gyűjtötte az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló gyűjteményt, amit utoljára 2006 és 2008 között láthatott a közönség az Iparművészeti Múzeumban. A gyűjtemény 70 darabját egy kormánydöntés értelmében 2016-ban a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

Kalandos úton jutottak el ide

Az Esterházy-kincsek bonyolult birtoklási ügye 1918-ban, a Monarchia felbomlásával indult. Ekkor Esterházy Miklós herceg döntésére a kivételes gyűjtemény legjobb darabjait Budapestre szállították a fraknói várból – a kollekció ekkor szakadt szét. Budapestre kevesebb, ám minőségét tekintve értékesebb darab került, több, de kevésbé értékes tárgy pedig Fraknón maradt, de még ezek is jelentős turistalátványosságnak számítanak.

A Budapestre került gyűjteményt a Tanácsköztársaság idején államosították, majd az Iparművészeti Múzeumba szállították. A Tanácsköztársaság bukása után, a jogrend helyreállásakor a tulajdonjog visszaszállt az Esterházyakra, ők viszont meghagyták, hogy a kincsek a múzeumban maradjanak, sőt, 1923-ban meg is újította ezt a letéti szerződést Esterházy (V.) Pál herceg. Csakhogy 1944-ben ismét jelentősen megváltozott a helyzet Magyarországon.

A szovjetek fosztogatásától tartva az Esterházy család a kincseket a Várnegyedbe, azon belül az Esterházy-palota pincéjébe szállította, ahol sérülésekkel vészelték át a bombázást. Eközben viszont Esterházy Pált arisztokrata származása miatt letartóztatta az ÁVO 1948-ban, 1956-os külföldre meneküléséig börtönben is maradt. A magyar állam 1949-ben államosította a kincseket – a gyűjtemény ausztriai, mindezek ellenére Esterházy tulajdonában maradtak.

Itt jön a jogvita érdekes része. Világos, hogy a magyar állam jogsértő módon jutott a kincsekhez, csakhogy azok megmentése nem valósult volna meg az Iparművészeti Múzeum több évtizedes restaurálása nélkül.

Fotó: imm.hu

A perben végül mégsem emiatt nyert a magyar állam. Az indoklás szerint az Esterházy családnak több lehetősége is volt a kincsek Ausztriába szállítására, ha meg szerették volna tartani azokat, ez viszont nem történt meg. Az Esterházy által 1923-ban meghosszabbított letéti szerződésre utalva ezt írják:

„Ez a letéti szerződés megszűnt azzal, hogy a hitbizományi birtokos Budapest 1944-es ostroma idején – ugyancsak saját akaratából – az összes műtárgyat visszavette a letétből, és azokat a budavári Esterházy-palota pincéjébe rejtette el. Ezzel azonban a műtárgyak nem kerültek ki a hitbizományi vagyonból, azok jogi értelemben továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradtak.

A jogszabályoknak megfelelő vagyonfelszabadításra a magyarországi hitbizománytest tekintetében nem került sor, így a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele az utolsó hitbizományi birtokos hagyatékába, így azok nem kerülhettek be az Esterházy Magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igénye ezért megalapozatlan”

– érvelt ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!