Krumplit, monitort, tűzőgépet hajigált emberekhez, de eljött az áldozatok ideje
2021. április 23. – 22:21
Scott Rudin egyike annak a 16 embernek, akik nyertek Emmyt, Tonyt, Golden Globe-ot és Oscar-díjat is. Mérhetetlen mennyiségű filmnek és színdarabnak volt a producere, rendszeresen dolgozik olyan nagy nevekkel, mint a Coen testvérek, Aaron Sorkin, David Fincher és Wes Anderson. És minden jel szerint pokollá teszi az összes munkatársa életét, főleg a rendszeresen 25 év alatti asszisztenseit.
Rudin magatartása, dühkitörései és agresszív kirohanásai – és az azokat elsimító sármos viselkedése – nyílt titok volt Hollywoodban, de most több volt beosztottja is beszélt arról, hogy milyen volt vele egy igazi mérgező munkahelyen dolgozni. A producer azóta kevés konkrétumot tartalmazó közleményekben bejelentette, hogy háttérbe vonul a színház és a film világától is.
A vulkánhangulatú producer
Az első riport a Hollywood Reporterben jelent meg április elején, a cikk összegyűjtött több olyan esetet, amikor Rudin megalázta az asszisztenseit, erőszakosan viselkedett velük, vagy egyszerűen csak visszaélt a hatalmával és a befolyásával.
A leggyakoribb eset az volt, hogy különböző dolgokat vágott a beosztottak irányába, ez lehetett egy teáscsésze, egy üvegtál, vagy egy adott esetben egy egész krumpli, amit azért küldött egy szegény asszisztens irányába, mert nem tudta, hogy mit keres egy másik producer az előszobában Rudinra várva. A producer azt kérte, hogy derítse ki, mit keres itt az a másik ember, illetve hogy szerezzenek neki egy új krumplit. Egy asszisztens felé egy tűzőgépet dobott, a szóban forgó férfi pedig azzal a lendülettel kisétált az ajtón, és a komplett szórakoztatóipart maga mögött hagyta.
Rudin laptopokat hajigált, papírtörlő-adagolókat püfölt, egy különösen súlyos alkalommal pedig állítólag úgy rácsapott egy monitort egy munkatárs karjára, hogy az kórházi ellátásra szorult. Az ok: nem sikerült a producer számára jegyet vennie egy betelt repülőjáratra.
A Rudin-irodában dolgozók bevonultak egy tárgyalóterembe, amíg a producer az ügyvédjét hívta. Utána elmentek egy bárba inni. Ez 2012-ben volt, halloween estéjén. Egyik ilyen munkatársa, az azóta szintén producerként dolgozó Andrew Coles, így írta le az általános hangulatot:
„Tudtuk, hogy sok minden megtörténhet. Voltak, akik az irodában aludtak, voltak, akiknek kihullott a hajuk, voltak, akiknek fekélyeik lettek.”
A cikkben megszólal egy volt asszisztens, Caroline Rugo is, akit gyakorlatilag azért rúgott ki Rudin, mert cukorbeteg volt, az orvosa pedig előírta, hogy minden reggel 5:30 és 6:00 között ne dolgozzon, hanem menjen az edzőterembe. Rugo egy átlagos napja 4:30-kor kezdődött. Amikor Rudin szakmai konfliktusba keveredett egy Broadway-előadás miatt, elkezdte egyre durvábban az asszisztensét hibáztatni, akit egy idő után arra kért, hogy 5:30 és 6 óra között is dolgozzon. Rugo nem vállalta, Rudin pedig azonnal kirúgta. A cégnél szokás volt, hogy ha valakit kirúg a főnök, akkor elsétál a közelben található Starbuckshoz, ott vár egy kicsit, amíg lehiggad, aztán megy tovább a munka, mintha mi sem történt volna. Rugo nem a Starbucksba ment, hanem messze onnan.
Ezek a történetek nem a semmiből jöttek. A Hollywood Reporternek is muszáj megjegyeznie a cikkében, hogy tíz évvel korábban pont ugyanannak az újságnak a hasábjain úgy írtak a vulkánhangulatú producerről, mintha a borzasztó viselkedése egy hóbort lenne. A 2010-es cikknek a címe az volt, hogy Az ember, akitől a legjobban félnek Hollywoodban, és az interjúban arról is beszél, hogy talán 2-3 asszisztenstől megváltak a cégnél, de nem miatta. Arról is írnak, hogy volt olyan munkatársa, akinek 9 nap alatt 1400 emailt küldött. Egy meg nem nevezett ismerőse arról beszél, hogy azt hitte, hogy a producer bipoláris.
Rudin maga beismeri, hogy régen egy mérges ember volt, de mostanra már megnyugodott. Ez 2010-ben volt. Minden egyes panasz azóta érkezett róla.
A pont, amikor megváltozott
Rudin 1958-ben született, Long Islanden nőtt fel, édesapja férfiruhákat árult, édesanyja pedig folyton színházba vitte a kis Scottot, akit annyira megbabonázott a világ, hogy 10 évesen már egyedül vonatozott New Yorkba, hogy lássa a legújabb darabokat. Gyakornok volt színházakban, castingolt filmekbe, 26 éves korában pedig már a 20th Century Foxnál volt producer. A nyolcvanas években átigazolt a Paramounthoz, 2005-ben már 8,75 millió dollárt keresett évente a Disney-nél. Onnan pedig átcsábították Harvey Weinstein cégéhez, a Miramaxhoz. Itt készítette el producerként a Nem vénnek való vidéket, amely megnyerte a legjobb film Oscar-díját 2008-ben, és onnantól Rudin egy EGOT lett, mind a négy fontos szórakoztatóipari díj birtokosa. A munkatársai szerint ez volt az a pont, ahol megváltozott.
Ebből valamennyit a nyilvánosság is kapott: amikor a Sony levelezését feltörték a 2010-es évek közepén, Rudin volt az, aki Angelina Jolie-t egy tehetségtelen csepűrágónak nevezte, és aki Obama ízlésén viccelődött. A producer renoméján ezek a dolgok olyan sokat nem rontottak, bár az utóbbi időkben sokkal többet foglalkozott kisebb, akár művészfilmnek is nevezhető projektekkel, a neve ott van a Lady Bird, a Csiszolatlan gyémánt című filmeken (ezeket a hipermenőnek számító A24 céggel együttműködésben készítette), illetve Wes Anderson új rendezésén, a The French Dispatch című filmen, amit a tervek szerint az idei cannes-i filmfesztiválon talán bemutatnak.
Amit viszont biztosan bemutatnak, az május 14-én a Nő az ablakban című thriller, amit a Netflixen lehet majd látni. A Hollywood Reporter szerint ezzel a filmmel sem ment minden simán, az eredeti premier 2019 októberében lett volna, de Rudin nem volt megelégedve a rendező, Joe Wright (Hanna, Büszkeség és balítélet) munkájával, és ezért felkért egy másik író-rendezőt, Tony Gilroyt, hogy írja újra nagyobb részeit. A lap szerint a tesztvetítések eredményein ez semmit nem változtatott.
Sokan megkönnyebbültek
Rudin érdekes módon nem egy szórakoztatóipari, de nem is nyugati parti lapban, hanem a Washington Postban jelentetett meg egy reakciót az őt ért vádakra. A közleményben az állt, hogy őszintén sajnálja azt a fájdalmat, amit a viselkedése okozott, akár közvetlenül vagy közvetve, és úgy döntött, hogy visszavonul a színházi feladataitól. New Yorkban a Broadway színházai még zárva vannak, Rudin pedig azt is írta a reakciójában, hogy nem akarja, hogy az ő neve megzavarja a Broadway régóta várt újranyitását.
Habár a film világából még nem érkeztek reakciók, a színházi élet szereplői elkezdtek reagálni. Először Sutton Foster, A zeneember című musical decemberre tervezett, új változatának egyik főszereplője mondta el, hogy Rudin távozásával megkönnyebbült. Korábbi értesülések szerint Foster már közel volt ahhoz, hogy lemondja a szereplést a producer miatt. Meg nem erősített forrásból a musical főszereplője, Hugh Jackman is aggódott, hogy mi történne akkor, ha Scott Rudin neve továbbra is összefonódik a darab bemutatójával.
Korábban Karen Olivo, a Moulin Rouge! musical egyik szereplője azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja a színdarabot, amiért szinte a teljes szórakoztatóipar gyakorlatilag egy mukkot sem szól a Rudint ért vádak miatt. Olivónak igaza volt, a két nagyobb volumenű ember reagált a hírre, köztük a Kevin Spacey-t először megvádoló Anthony Rapp. Sőt, maga Rudin is egészen április 20-ig várt, hogy egyáltalán a filmes szakmáról beszéljen, és bejelentse: a filmek területéről is visszavonul, bár hogy pontosan melyikről és milyen minőségben, ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy az A24-gyel közös projektjeiből kiszáll. Az A24-től érkezett egyébként az a fickó, aki miatt az egyik asszisztens felé egy krumplit hajított.
„Amikor a hétvégén reagáltam, a Broadway sikeres újranyitása lebegett a szemem előtt, és hogy nem akarom azt, hogy a korábbi viselkedésem megkárosítsa a nyitást. Most már világos, hogy ugyanezt az utat kellett volna választanom a film és a streaming területein is” – írta a közleményében a producer, aki Denzel Washington, Jennifer Lawrence új filmjein, illetve az egyik Coen testvér önálló filmjén is dolgozott.
Rudin mentalitása ismerős lehet a tavalyi Az asszisztens című filmből, ami a címbeli dolgozó egy napját mutatja be egy olyan filmgyártó cégnél, ahol egy dühöngő, szexuális ragadozó a főnök, és aki megköveteli a hajnali munkakezdést és az abszolút alávetettséget mindenkitől. Amikor a film kijött, akkor mindenki, köztük én is, főleg Weinsteinre asszociáltam, mert a 2017 óta tomboló botrány egyes elemeit (a kanapé, a zaklatások, a potencianövelők) használta fel. De ha jobban megnézzük azt a filmet, a kicsinyes hatalmi játszmák, amik a leírás szerint Rudinnál is megtalálhatók voltak, mind benne vannak. Volt beosztottjai mondták el, hogy Rudin tudott karizmatikus, megnyerő is lenni, aki azzal jutalmazta a számára kedveseket, hogy mindenféle produceri kreditet adott nekik filmeken. Ha pedig kicsinyes kedvében volt, akkor felment az IMDb filmes adatbázisára, és a saját kezével törölgette ki azokat a krediteket, amiket a cégénél szereztek a kirúgott munkatársak.
Rudin botránya azért is érdekes, mert Weinsteinnel ellentétben itt nincsen szó szexuális zaklatásról, de a mérgező munkahelyi hangulat, a kicsinyes bullying és az embertelen elvárások már elegendőek lettek ahhoz, hogy egy híres és befolyásos embert – ha nem is börtönre, de – egy jó hosszú szünetre kényszerítsenek.
Azt még nem tudni, hogy Rudin mennyire lesz nemkívánatos személy Hollywoodban, az évtizedek óta tartó elnéző magatartásról nem tudni, meddig fog kitartani. A hasonlóan évtizedek óta aktív producer Gale Anne Hurd (többek között Walking Dead, A terminátor) még az első cikk megjelenése után írt egy levelet a producerek céhének, hogy valami reakciót kisajtoljon belőlük. Egyelőre még nem sikerült.
„Scott Rudin viselkedése a beosztottjaival nyílt titok volt, és túl régóta lett neki elnézve. A fülsiketítő csend miatt, ami a szórakoztatóipar felől jön a vádak után, úgy tűnik, nem is nagyon fog semmi megváltozni”
