Az állatkert azon kevés helyek egyike a világon, ahol a koronavírus miatti lezárások ellenére szinte mindennek ugyanúgy kell működnie, mint amikor látogatók vannak: annyi a fő különbség, hogy nincsenek nézelődő emberek, és nincsen jegybevétel sem. De hogy viseli ezt az időszakot például a Fővárosi Állat- és Növénykert, na meg hogy viselik az állatok?
Normális körülmények között a fővárosi állatkert az év minden napján nyitva szokott lenni. Ez olyannyira igaz, hogy mielőtt tavaly március 15-én először be kellett zárniuk a koronavírus miatt,
több mint negyedszázadon át egyetlen olyan nap sem volt, hogy ne nyitottak volna ki
– ezt Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivője mondta el nekünk. A munkák viszont szinte ugyanazok: az Állatkertben több mint ezer faj tízezer egyede él, akiket ugyanúgy kell etetni, takarítani, betegség esetén ellátni, vagy másféle foglalkozást tartani neki minden nap.
A munkarend viszont változott a koronavírus miatt: Hanga Zoltán elmondta, hogy az Állatkert 240 dolgozója közül azok, akik tudnak, most home office-ban dolgoznak, de persze az állatgondozókra, az állatorvosokra, a kertészekre vagy a karbantartókra ez nem vonatkozik. A benti dolgozók munkarendjét igyekeznek térben vagy időben elkülöníteni.
Logikus lenne, hogy egy látogatók nélküli időszakban végezzenek el bizonyos munkákat, például nagyobb karbantartásokat, de a szóvivő szerint ez most nem az az időszak: a saját bevételük – azaz a jegyek, büfék, szuvenírboltok – kiesése miatt úgy kell gazdálkodni, hogy a mindennapi működésen, az állatok gondozásán legyen a hangsúly.
Felmerülhet a kérdés, hogy jegyeladás nélkül miből tartja fenn a működést az Állatkert? A budapesti állatkertnek egyrészt van egy állandó támogatása, amit a Fővárosi Önkormányzattól kap, másrészt a koronavírus miatt plusz forrásokat is kaptak az önkormányzattól és az EMMI-től is. Harmadrészt a magánszemélyeknek is sok mindent köszönhetnek: például azoknak, akik az elmúlt időszakban jelképesen örökbe fogadtak egy-egy állatot az Állatkert honlapján.
Jelenleg az Állatkert is igyekszik intenzívebben kommunikálni: például a Facebook-oldalukon gyakrabban tesznek ki kisfilmeket, híreket, képes beszámolókat, de a Youtube-csatornájukon az önálló videók mellett élő közvetítésük is van öt kifutóról. Persze most az iskolás csoportok foglalkozásai, az úgynevezett zoopedagógiai programok is elmaradtak, ezért többféle oktatási csomaggal elindították a Digitális Állatkert programot.
Na de mit csinálnak az állatok?
Hanga Zoltán szerint a legtöbb állat érzékeli, hogy nincsenek látogatók, ezért például olyasmivel próbálkoztak, hogy a máskor általában a reggeli órákban, nyitás előtt megtartott állatsétáltatásokat, amelyek során munkatársak megjáratják például a tevéket vagy a lovakat körbe az Állatkertben, mostanában nappal tartják meg, hogy a sétányok mentén lévő kifutók lakói érzékeljenek némi mozgást, ingert a látogatóterek irányából. De vannak olyan állatok, akik egészen elszoktak attól, ha valami mozgást látnak: ezt figyelték meg például a zsiráfokon és az oroszlánokon is. Az oroszlánoknál Basil, a hím oroszlán ilyenkor odamegy az üvegfalhoz egy kicsit fenyegetni az arra járó, de általa nem ismert állatkerti dolgozót.
A páviánoknál viszont azt tapasztalják, hogy hiányoznak nekik a látogatók. Az oroszlánfókák mindennapi rutinjának pedig ugyanúgy a része maradt a látványetetés és tréning. Hanga elmondta, hogy ezt nem csak amiatt csinálják, mert ez az egyik legnépszerűbb közönségprogram, hanem azért is, mert
ez jó elfoglaltság az állatoknak.
A rendszeres tréning az elmondása alapján megkönnyíti a velük való munkát olyan esetben is, amikor mondjuk meg kell vizsgálni a fogaikat, vagy vért kell venni tőlük – ráadásul a lezárás alatt is minden nap lehet követni az ő etetésüket az Állatkert honlapján.
Az elmúlt időszakban született két óriásvidrakölyök és érkezett egy új leopárd, akiket csak online tudtak bemutatni. Nemsokára születik egy kiselefánt is, akinek egy kísérleti módszerrel állapítják meg a nemét: mivel az elefántok testméretei miatt nem működik az ultrahangos nemmeghatározás, egy fejlesztés alatt álló módszerrel (amit részletesen itt magyaráznak el) állapították meg, hogy valószínűleg kislányelefánt fog születni.
És végül pár mondat arról, hogy mi van a manullal: a két ragadozó macskaféle, Borsó és Bohus két éve él egy kifutóban. Ahogy a természetben is, ők is inkább magányosan, a privát szférájukban szeretik tölteni az idejüket. De Hanga szerint már érdeklődnek egymás iránt, ezért bíznak abban, hogy előbb-utóbb utódaik is lesznek majd.
Ez pedig a legbensőségesebb közös fotó, amit eddig sikerült róluk készíteni:
