Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya – szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel, utalva Tóth Krisztina írónő közelmúltbeli, nagy vihart kavart interjújára, amiben azt mondta: ha egy könyvet le kellene mindenképp venni a kötelező olvasmányok listájáról, akkor ő Jókai Az arany ember című művét venné le, méghozzá „nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt”. Hasonlók a problémái Szabó Magda Bárány Boldizsár című művével is.
Maruzsa Zoltán egyébként helyesnek találja, ha szakmai viták folynak arról, mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni. Az államtitkár kitért arra is: tavaly megjelent az új Nemzeti alaptanterv (NAT), és ha változik a tananyag tartalma, akkor logikus, hogy a számonkérés is változzon. De sietségre semmi ok, a magyarérettségi 2023-tól változik, az új rendszerben pedig először 2024-ben vizsgáznak a gyerekek. Jelenleg a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi a tervezeteket – idézte az MTI Maruzsa Zoltánt.
A riporternek arra a felvetésére, hogy a Magyartanárok Egyesülete szerint nyolcvan évvel ezelőtti szemlélet jelenik meg az elképzelésekben, azt mondta: a tárca olyan kompromisszumos megoldásra törekszik, ami a „modernistáknak és a tradicionalistáknak” is megfelel. A járványhelyzetről szólva az államtitkár megjegyezte: a nyugodtabb január után most a közoktatásban is érezhető az emelkedő esetszám, nőtt a rendkívüli szünetek száma, jellemzően egy-egy intézményben rendelik el egy hétre. Jelenleg az óvodák 9 és az általános iskolák 16 százalékában van rendkívüli szünet. Az idei érettségit továbbra is a hagyományos módon tervezik megtartani. Ez biztonságosan lebonyolítható a már tavaly tavasszal, ősszel, illetve idén januárban is kipróbált és bevált módszerrel – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.
