Jordán Tamás: Bármit mondanak, úgy fordítom le magyarra, hogy csak
2021. február 13. – 22:28
frissítve
Jordán Tamás, aki a Nemzeti, a Merlin és a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is volt, Veiszer Alindával beszélgetett arról, hogy az elmúlt harminc évben, hogyan türemkedett be a politika a színházi életbe, és hogy milyen viszonya volt a Szombathelyről induló politikusokkal.
Jordán azt mondta, színházigazgatóként szájkosarat viselt, így védte a színházat és a benne dolgozókat. Pár éve, amikor Szombathelyen újra megpályázta az igazgatói posztot, és annak ellenére nem akarták győztesként kihozni, hogy az alapító-igazgató egyedüli pályázó maradt Dér András visszalépése után, eltört benne valami. Már akkor elhatározta, ha lejár a megbízatása, akkor beszélni fog. A www.patreon.com/veiszeralinda oldalról, támogatásért cserébe elérhető videóban ezt tette. Néhány részletet most ebből közlünk.
Jordán Tamás azt mondta, hogy Hende Csabának, Szombathely fideszes országgyűlési képviselőjének köszönhető, hogy megépült a szombathelyi színház. 2010-ban a város 1,5 milliárd forintot kapott a színházépítésre, de a helyi közgyűlés másra szerette volna elkölteni ezt a pénzt, csak Hende közbenjárásra maradtak meg az eredeti tervnél. Hendével egy interjú miatt romlott meg a viszonya. A Vas Népe lapban Jordán a barátjaként nevezett meg valakit, aki Hendével azonos választókörzetben akart indulni parlamenti helyért. Hende egy telefonbeszélgetésben tajtékzott emiatt, hátbatámadásként értékelte ezt, hiába mondta neki Jordán, hogy semmi szándékosság nem volt ebben.
Jordán Fekete Péter kulturális államtitkárról is beszélt, aki szintén szombathelyi kötődésű. Az 1990-es évek közepén a budapesti Merlin Színházban szoros munkakapcsolatban voltak, és később is jó viszonyban maradtak. Ez akkor romlott meg, amikor 2019 végén színházi szakemberek tüntetést szerveztek egy a kultúra finanszírozásáról szóló törvényjavaslat miatt. Fekete azt állította, hogy nincs napirenden, amit abban olvashattak, és erről emailt is küldött a színházigazgatóknak. Jordán nem kapta meg időben, egy hétfő délelőttről volt szó, a Madách téri tüntetést pedig délután tartották, de az javasolta Feketének, hogy álljon ki ő is beszélni, és mondja el, hogy semmi nem igaz a módosítóból. Fekete azonban nem élt a lehetőséggel.
Az egykori Nemzeti Színház igazgatót az zavarja leginkább a kormány tevékenységével kapcsolatban, hogy minden kérdésre csak azt a választ adják: csak. „Amikor gyerek voltak, nekem nem engedték meg, hogy azt mondjam, csak, mindig kikövetelték a rendes választ. Most pedig csak ilyen válaszokat adnak szakadatlanul, nincs semmi észérvük, vagy, amit mondanak, azt úgy fordítom le magyarra, hogy csak. Miért kellett titkosítani ötven évre Paksot vagy a belgrádi vasútvonalat? Miért nem magyarázták el az SZFE-helyzetét?”