Itt lehet az ideje kiszabadítani Britney Spearst

Április 29-én Britney Spears egy egészen furcsa videót töltött fel az Instagram-oldalára. A célja az volt, hogy bemutassa, hogyan szokott gyúrni az edzőtermében, de egy apró felvezetéssel kezdte: az edzőterme leégett, mert égve hagyott ott egy gyertyát. Csak pár felszerelést sikerült kimenteni a tűzből. Spears szinte elhadarta ezt a rövid felvezetést, amit az Instagramján megszokott, furcsa felső kameraállásból rögzített, aztán bele is vágott abba, hogy gyorsított felvételeken mutassa meg, hogyan szokott gyúrni.

Ami egy elsőre ártatlannak tűnő Instagram-poszt volt, az éppen az énekesnő és egykori tinibálvány életének egyik legzavarosabb korszakában készült. A hangsúly az „egyik” szón van, Spears karrierje ugyanis tele volt megkérdőjelezhető magánéleti döntésekkel, nyilvános összeomlásokkal, intézetbe vonulásokkal, és pont ezek miatt került speciális helyzetbe. Egy olyan jogi és családi viszonyba, amiről a rajongói már réges-régen suttognak, de csak 2020-ra bizonyosodott be, hogy tényleg így van:

2008 óta Britney Spears az édesapja, Jamie Spears gondnoksága alatt áll, az apja kezeli a vagyonát, a vagyontárgyait egy ügyvéddel együtt.

Idén augusztusban Britney azt kérte, hogy vegyék ki a gondnokság alól, hogy ő is rendelkezhessen azzal, ami a munkájának gyümölcse. Augusztus 19-én az ügyben eljáró bíró úgy döntött, hogy meghosszabbítja a rendelkezést.

Mi történt pontosan?

Az ezredforduló előtt a Hit Me Baby One More Time-mal feltűnő Spears tíz évvel a berobbanása után már látványos problémákkal küzdött. Ekkor ért véget a házassága az egykori háttértáncosával, Kevin Federline-nal. A gyerekeit veszélybe sodorta, egyikőjükkel az ölében vezette az autóját, másik alkalommal ismeretlen szer hatása alatt bezárkózott egy szobába, ahonnan mentők vitték el. Nem sokkal később leborotválta a haját, és még kopaszon rátámadt egy fotós autójára egy összecsukott esernyővel. Britney Spears akkor egy nagyon gonosz viccnek tűnt, egy kiégett popsztárnak, aki mentálisan nincsen rendben, és a karrierje sem alakul a lehető legjobban. 2008-ban pszichiátriai intézetbe került, amikor az édesapja kérvényezte az ideiglenes gondnokságát. Az év végére meg is kapta, közösen egy Los Angeles-i ügyvéddel.

És hogy mit jelent ez? A Los Angeles Times által megszerzett bírósági papírok szerint Jamie Spearsnek felhatalmazása van arra, hogy a lánya üzleti ügyeit megtárgyalja, a tulajdonait eladja, a látogatóit felügyelje és korlátozza.

Az édesapának arra is megvan a jogi lehetősége, hogy távoltartási végzéseket kérelmezzen olyanok ellen, akik szerinte veszélyt jelentenek a lánya stabilitására.

A kiszivárgott dokumentumok szerint Britney Spears 2018-ban 59 millió dollárt ért. Az énekesnő ugyanabban az évben nagyjából 400 ezer dollárt költött mindenféle életmódbeli kiadásra, 66 ezer dollárt pedig élelmiszerre és háztartási cikkekre. 2018-ban 1,1 millió dollárt ment el jogi és gondnoksági honoráriumokra, az utóbbiból az édesapja 128 ezer dollárt zsebelt be.

A probléma azzal van, hogy amíg 2008-ban Britney Spears egy látványosan instabil személy benyomását keltette, ez a következő 10 évben megváltozott. Spearsnek ugyan a szigorúbb értelemben vett nemzetközi popkarrierje sosem érte el a Hit Me Baby One More Time csúcsait, de iszonyatosan sok pénzt keresett. Két-három évente jelentek meg albumai, az amerikai The X Factor című tehetségkutatóban volt zsűri, 2013 és 2017 között pedig összesen 248 alkalommal lépett fel a Las Vegas-i showműsora során, és minden egyes fellépésért fél millió dollárt kapott.

Lett volna még lehetősége Las Vegasban, de 2019 januárjában Britney Spears bejelentette, hogy az új műsorával mégsem fog fellépni az édesapja egészségi állapota miatt. Jamie Spears pár hónappal korábban a vastagbél-problémái miatt életveszélyes állapotba került. Nem sokkal később Andrew Wallet, az a bizonyos korábban emlegetett Los Angeles-i ügyvéd, lemondott a gondnokságról, mindenféle magyarázat nélkül. Britney 2019. áprilisban megint intézetbe vonult. Aztán posztolt arról, hogy véletlenül leégett az edzőterme.

Fontos ebben az egész mizériában azt tudni, hogy a folyamat nagyon-nagy része zárt ajtók mögött zajlik, a média csak néhány kiszivárogtatott dokumentumból értesül a részletekből, vagy néha még annyiból sem. A #FreeBritney-mozgalom rakétáit sem egy hivatalos bejelentés gyújtotta be, hanem egy rajongói podcast, amit akkor vettek fel, amikor Britney Spears 2019 áprilisában újra pszichiátriai kezelést vett igénybe.

Történt ugyanis, hogy akkor áprilisban a Britney’s Gram nevű, kizárólag Britney Instagramjával foglalkozó podcast műsorvezetői arról a pletykáról beszéltek, hogy az énekesnőt a háttérből irányíthatják mások, ahelyett, hogy a saját döntéseit hozná meg. Az adás után egy ismeretlen férfi hangüzenetet hagyott a podcast telefonszámán. Ez a névtelen valaki azt állította, hogy ő része volt annak a jogi csapatnak, ami a gondnokság alá helyezésen dolgozott még 2008-ban. A férfi elmondta, hogy Britney nem önszántából mondta le a Las Vegas-i műsorsorozatát, de emellett még kitálalt nagyon sok olyan részletről, ami az énekesnő magánéletével és döntési képességeivel volt kapcsolatos.

A Los Angeles Times nem tudta ellenőrizni a hangüzenet valódiságát, és annak a tartalmát sem, de ez nem akadályozta meg a #FreeBritney-mozgalmat, hogy erőre kapjon. Magának az énekesnőnek kellett Instagramon lehűteni a kedélyeket. A posztja leírásában megemlítette Sam Lutfit, egykori menedzserét is, és azzal vádolta, hogy a férfi az ő nevében, egy kamu email-címről írt a saját stábjának. Lutfi ellen Jamie Spears távolságtartási végzést kért és kapott még 2009-ben, és 2019-ben is. A #FreeBritney egyre inkább erőre kapott közben, még Miley Cyrus is elkiáltotta magát az egyik koncertjén, hogy szabadítsátok ki Britneyt.

Aztán kezdődtek a csavarok. Spears édesapja tavaly szerette volna kivonni magát a gondnoki feladatból, állítása szerint azért, hogy jobban koncentráljon az egészségére, de rossz nyelvek szerint azért, mert bántalmazta unokáját, Seant (ugyanazt a Seant, aki korábban az édesanyja ölében ült az autóban, biztonsági öv nélkül), és ezért távolságot akart tartani a családtól. Ez gyakorlatilag meg is történt, Jamie Spears a személyes ügyekben már nem Britney gondnoka, viszont a pénzügyekben még mindig. A távolságtartást pedig egy végzés is segíti, ugyanis ezt kért ellene a gyerek apja, Kevin Federline.

Nemsokára megjelent a képben Lynne Spears is, Britney édesanyja, aki majdnem akkor akart egy darabot a gondnokságból, amikor volt férje kiszállt belőle, és bőszen lájkolgatta Instagramon a #FreeBritney-posztokat – amik miatt egyébként Jamie Spears pert indított egy rajongói blog ellen. Nagyjából ez az a pont, ahol az egész ügy olyan szinten került át a bíróságok térfelére, hogy szinte csak spekulálni lehet róla.

Az egészen biztos, hogy Britney szabadulni akar a gondnokság alól. Miután az édesapja nemes egyszerűséggel egy hoaxnak nevezte idén nyáron a #FreeBritney-mozgalmat, az énekesnő ügyvédje a bíróságnak elmondta, hogy egyáltalán nem egy összeesküvés-elméletről vagy egy viccről van szó. Hanem arról, hogy Jamie Spears szándékosan elzárta a külvilágtól a lányát. És még ha ennek lett is volna értelme akkor, amikor a gondnokság kezdődött, azóta az énekesnő úgy döntött, hogy sokkal nagyobb irányítást szeretne a saját élete fölött.

Ez még nem sikerült neki: idén szeptemberben a bíróság meghosszabbította a gondnoksági helyzetet egészen 2021 februárjáig. Ebben az időszakban egy ideiglenes gondnokot is kapott, aki nem a rokona.

Az efféle gondnokságot az Egyesült Államokban jellemzően olyan esetben szokták kérvényezni, amikor az illető mentális vagy testi fogyatékossággal él, és nem képes ellátni a saját ügyeit. Leggyakoribb esetekben olyan fogyatékossággal élők esetén használják, akik elmúltak 18 évesek, ilyenkor pedig a gondnokok a szülők lesznek. A másik gyakori eset, amikor demenciában szenvedő időseket helyeznek gondnokság alá.

Amerikai jogvédők szerint ez azért problémás eljárás, mert extrém, nem átlátható, lekezelő, és sokszor teljesen felesleges, legtöbbször pedig inkább a jogok elvételéről szól. Az American Civil Liberties Union nevű amerikai jogvédő szervezetnél dolgozó Zoe Brennan-Krohn azt nyilatkozta 2019-ben a USA Todaynek, hogy óriási a különbség aközött, hogy valakinek jogai vannak, és valakinek egyáltalán nincsenek, a gondnokság alá helyezés pedig ezt a különbséget hidalja át azzal, hogy segítség címén elvesz valakitől mindent.

De vajon Magyarországon hogyan működik mindez?

Mi kell ahhoz, hogy nálunk valakit gondnokság alá helyezzenek, és egyáltalán, mi ennek az eljárásnak a megítélése? A kérdéssel az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségéhez (ÉFOÉSZ) fordultam, és Rosner Anna munkatárs válaszolt mindenre. Rosner is megerősítette, hogy a gondnokság

„egy alapvető jogokban korlátozó, a társadalomból való kirekesztettséget erősítő, az érintett személyét emberi méltóságától megfosztó jogintézmény.”

Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint ma Magyarországon 58 242 fő áll cselekvőképességet érintő gondnokság alatt, ebből pedig 28 118-an vannak teljesen korlátozó gondnokság alatt.

A cselekvőképesség azt jelenti, hogy az adott személy dönt az életét befolyásoló és meghatározó dolgokról: „hol lakjon, mit dolgozzon, ki legyen a párja, kire szavazzon.” De ha valaki a mentális állapota miatt nem tud megfelelő döntéseket hozni, akkor szüksége van valakire, aki segít neki. Ezekben az esetekben elindul egy eljárás arra vonatkozóan, hogy az illető számára szükséges-e gondnokot kirendelni.

Először a gyámhatóság megvizsgálja az illető környezetét, illetve felméri a mentális képességeit, majd a megszerzett információk alapján döntenek a bíróságon a gondnokság alá helyezésről. A bíróság ilyenkor az úgynevezett belátási képességet vizsgálja, azaz hogy az illető képes-e értelmezni és felfogni azt, ami az őt körülvevő világban történik. A gondnokság alá helyezésnek Magyarországon 3 alapvető feltétele van, ezeknek egyszerre kell teljesülniük, hogy a bíróság elrendelje:

• fennálló mentális zavar
• mentális zavar miatt csökkent belátási képesség
• közeg hiánya (család, barátok, segítők)

Tipikus esetek itthon, amikor a bíróság mérlegelheti azt, hogy valakinek korlátozza a cselekvőképességét, az ingó és ingatlan vagyonával való rendelkezésben (pl. lakáseladás) a családjogi jognyilatkozatok megtételében (pl. gyermek nevének meghatározása), a tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatalában, a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtételében (a szerződés megkötése, illetve felbontása), örökösödési ügyekben, bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatokban vagy tartózkodási hely meghatározásában.

Az ÉFOÉSZ azon a véleményen van, hogy aránytalanul sok esetben alkalmazzák a gondnokság alá helyezést, sokszor arra a téves feltevésre hivatkozva, hogy ez a jogintézmény biztosítja leginkább az érintett személyek védelmét, így a bíróság sokszor az enyhe értelmi fogyatékossággal élő személyeket is gondnokság alá helyezi. A szövetség rengeteg problémát lát az eljárásban, onnantól kezdve, hogy a potenciálisan gondnokoltoknak személyesen kell megjelenniük a bíróságon, azon keresztül, hogy a hivatásos gondnokok száma Magyarországon elenyésző (összesen 757 hivatásos a majdnem 60 ezer személyre). Ők is túlterheltek, vagy sokszor nem kaptak megfelelő jogi és érzékenyítő képzést, ráadásul a legtöbb gondnokság alá helyezett ember nagylétszámú intézményben él.

Olyan helyzet is előfordulhat, hogy mivel a gondnok dönt az illető pénzügyeiről, ezért a gondnokság alá helyezett nem vehet meg egy neki szükséges ruhadarabot (télikabátot, cipőt, stb.) engedély nélkül. Rosner szerint vannak olyan visszaélési esetek, amik egyszerűen rejtve maradnak a hatóságok előtt. Olyan esetek is vannak, amikor a rokonok azért kérik az érintett rokon gondnokság alá helyezését, hogy adott vagyontárgyából kiforgassák vagy megszabaduljanak az ápolási kötelezettségüktől és >>bedugják<< egy intézménybe.„

Az ÉFOÉSZ többször kérte a kormányt, hogy törölje el a gondnokság alá helyezést, és alkalmazza a támogatott döntéshozatal elveit, azaz hogy ne mások döntsenek egy adott személy helyett. Magyarország egyik elsőként ratifikálta a 2006-os, fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (CRPD), ami elviekben elismeri, hogy ”a segítséggel meghozott döntés is az adott érintett cselekvőképességének gyakorlását jelenti.„

A szövetség szerint a támogatott döntéshozatal egy olyan szemléletmódot, hozzáállást jelent, mely a fogyatékossággal élő emberekre, másokkal azonos alapon, egyenjogú, saját életüket irányítani képes, autonóm személyekként tekint.

Mivel Britney Spears papírjaiba nem igazán látunk bele, nem tudjuk, hogy megállapították-e nála a cselekvőképesség hiányát. Bár annyi tényleg kiszivárgott, hogy valóban majdnem egy évtizeden keresztül az édesapja vezette az üzleti ügyeit, láthatólag Britney kívánsága ellenére. Ezzel, hogy a döntéshozatalt eltolták jövő februárra, kérdéses, hogy mi lesz az énekesnő üzleti ügyeivel addig, de lehet, hogy ami neki egy jogi kálvária, az nagyobb figyelmet irányíthat a fogyatékossággal élők helyzetére, és azokra az eljárásokra, amikkel potenciálisan kihasználhatják őket.

Források: USA Today, New York Times, Refinery29, Business Insider, The Guardian, ET Onlin