Közel negyven év után látogatott pápa Argentínába, XIV. Leó jól bele is állt Javier Mileibe
„A gazdaságnak az emberek szolgálatában kell állnia, nem pedig az embereknek a gazdaság szolgálatában” – többek között erről beszélt XIV. Leó pápa Buenos Airesben vasárnap a Guardian beszámolója szerint. Mindössze pár héttel a műtéte után a pápa egy 12 napos körút részeként érkezett az argentin fővárosba, ahol éles kritikát fogalmazott meg az ország elnökével, Javier Milei megszorító intézkedéseivel kapcsolatban.
A pápa a szegények, a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők védelmében is felszólalt, szerinte a gazdasági növekedésnek mindenki javát kell szolgálnia. Ezzel is Milei politikáját kritizálta, aki azzal az ígérettel került hatalomra, hogy újjáéleszti Argentína gyengélkedő gazdaságát és megfékezi az inflációt. Ezért cserébe viszont nekilátott a jóléti állam lebontásához, megszorításaival pedig különösen a közkórházakat, az egyetemeket és a nyugdíjasokat vette célba.
A Donald Trumphoz hasonló, nyers stílusáról ismert Mileinek a pápa azt is üzente beszédében, hogy a demokrácia megerősítéséhez „hallgatási hajlandóságra” és a „szavak óvatos használatára” van szükség.
Az elmúlt közel negyven évben a mostani az első alkalom, hogy pápa látogat Argentínába. Leó elődje, Ferenc pápa származása ellenére sem tett látogatást az országban – ez elsősorban annak köszönhető, hogy Milei hevesen kritizálta az egykori egyházfőt, amiért az kiállt a társadalmi igazságosság mellett.
Leó pápa leszögezte, hogy követi Ferenc pápa örökségét és reméli, hogy „sok békét hozott Argentínának”. Vasárnapi beszédére hatalmas tapsot kapott, látogatása alatt több szabadtéri misét is tart majd – az egyház közlése szerint 7 millió résztvevőre számítanak a különböző rendezvényeken. A pápa Argentínában tett látogatásának azért is van nagy jelentősége, mert az utóbbi időben jelentősen visszaesett a magukat katolikusnak tartók aránya az egyébként mélyen katolikus országban: a Buenos Aires-i Egyetem legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a válaszadók alig 58 százaléka vallotta magát katolikusnak az 1960-as években mért 90 százalékhoz képest.
