Már látszik, hogyan nyomta a víz alá Elon Musk az ukránokat, és bármikor újra megteheti
Október 11-én bizalmas körlevelet kaptak az ukrán hadsereg tisztjei, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy készüljenek fel egy közelgő katasztrófára. Annak a hétnek az elején ugyanis Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy enyhíti az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióit, és elkezd dízelt vásárolni tőlük. A Fehér Ház politikájának ilyen irányú változása alapján a körlevél egy másik amerikai árulást is előrevetített: a hozzáférés megszüntetését a Starlink műholdas hálózatához, amelyet az ukránok az ország drónflottájának működtetéséhez használnak.
A dokumentum arra figyelmeztette a címzetteket, hogy a Starlink megalkotója, Elon Musk hamarosan korlátozhatja a szolgáltatást Ukrajnában, és utasították a technológia használóit, hogy „tartsák készenlétben – azonnali használatra alkalmas állapotban – a Starlinken kívüli egyéb kommunikációs alternatívákat, valamint dolgozzanak ki vészhelyzeti terveket”. Az előrejelzések két nappal később beigazolódtak. A Starlink működése a teljes hadszíntéren akadozni kezdett, a földre kényszerítette a drónokat, a katonai műveleteket pedig fel kellett függeszteni. Két, a műveletet ismerő forrás szerint ez néhány ukrán haditengerészeti drón elvesztéséhez vezetett a Fekete-tengeren.
A tájékoztató ennél rosszabb fejleményeket is előrevetített. Ezeket a Narodnyi Starlink, azaz Népi Starlink nevű civil szervezet fogalmazta meg, amely az ukrán fegyveres erőket a technológia beszerzésével és üzemeltetésével segíti. A levélben a csoport alapítója, Volodimir Sztepanec többféle opciót is felvázolt, hogy Musk hogyan korlátozhatja a szolgáltatást. A legrosszabb esetben – ami a szolgáltatás teljes leállítását jelentette volna – katasztrófák sorozata következne be, ami valószínűleg Oroszország győzelméhez vezetne. Egy magas rendfokozatú amerikai katonatiszt úgy fogalmazott: „A Starlink nélkül a háború teljesen leállna.”
Musk maga is tett rá utalást, hogy ez lehet a célja. Október végén az X-en közzétett bejegyzéseiben elismerte, hogy ő a felelős a szolgáltatás előző heti kimaradásaiért, és keményen bírálta azokat, akik szorgalmazzák, hogy Ukrajna még több katonai segítséget kapjon. „Nem érzek mást, csak MÉLY MEGVETÉST az erényeskedő, gonosz háborús uszítók iránt, akik véget nem érő mészárlásra szólítanak fel anélkül, hogy reális megoldást kínálnának a konfliktusra” – írta Musk. „Égjetek a pokolban!”
A szolgáltatás időleges kiesése óta Ukrajna és szövetségesei azon vannak, hogy alternatív megoldást találjanak a Starlinkre, amely a világ legnagyobb műhold-konstellációjára támaszkodik, hogy a világon bárhol nagy sebességű internet-hozzáférést biztosítson. Ehhez hasonló megoldás azonban egyelőre nem létezik. Az ilyen rendszer kiépítésére irányuló legígéretesebb ukrán kezdeményezés idén nyáron szenvedett nagy veszteséget, amikor a projekt megalkotója, Dmitro Sztecenko 46 éves korában, feltehetően szívmegállás következtében meghalt. Egy, a Starlinkhez hasonló rendszer európai megvalósításához pedig még évekre lesz szükség, miközben a műholdak pályára állításához a legtöbb ilyen kezdeményezés továbbra is a Musk által vezetett űrtechnológiai vállalatra, a SpaceX-re támaszkodik.
Oroszországnak ezzel szemben saját űrrakétái vannak, és gőzerővel dolgozik egy olyan műholdhálózat kiépítésén, amely felveheti a versenyt a Starlinkkel. A Rasszvet vagy Napkelte néven ismert rendszer „aránytalan előnyt” biztosítana Oroszországnak a háborúban – állítja Andrij Liszkovics, az Ukrajna Védelmi Alap (Ukraine Defense Fund) társalapítója, amely több ezer Starlink-terminál megszerzésében segített az ukrán hadseregnek. „Ezzel elég precízek lennének ahhoz, hogy az olcsó, sugárhajtású drónokat Ukrajna bármely pontján berepíthessék egy ablakon” – mondta az Atlanticnek Liszkovics.
A Starlink nélkül Ukrajna képtelen lenne reagálni. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország a Starlinket illetően folyamatos kapcsolatban áll Muskkal. „Elon Musk egy zseni, egy igazi zseni” – mondta az orosz vezető egy, a televízióban közvetített moszkvai csúcstalálkozón, majd megdicsérte a SpaceX-et, amiért vezető szerepet vállalt a technológiafejlesztési versenyben. „Mi még csak az első lépéseket tesszük” – mondta Putyin Oroszország Starlinkre adott válaszáról. „De szoros kapcsolatban állunk amerikai kollégáinkkal, beleértve Musk urat is, mert nagyon fontos, hogy az űrben ne akadályozzuk egymást.”
Jelen cikkünk több mint egy tucat amerikai és ukrán tisztviselővel, katonatiszttel, dróngyártóval és Starlink-szakértővel készített interjún alapul. A legtöbbjük névtelenséget kért cserébe azért, hogy érzékeny katonai műveletekről és zárt körű tárgyalásokról beszélhessen. A háború 2022-es kitörése óta közülük többen is közvetlenül tárgyaltak Muskkal és cégével, és végignézték azt, ahogy a milliárdos Ukrajnával kapcsolatos nézetei nagylelkű támogatásból nyílt ellenségeskedésbe fordulnak.
A jelenlegi állás szerint már csak a saját anyagi érdekei tarthatják vissza Muskot attól, hogy hátat fordítson Ukrajnának, hiszen a cége eddig több százmillió dollárt keresett a háborús övezetben működő Starlink-terminálokkal. Liszkovics becslése szerint több mint 250 000 ilyen terminál van. A Starlinket üzemeltető SpaceX régebben állítólag havi 2500 dollárt számított fel az ukrán kormánynak terminálonként, a számlák fizetésének elmaradása esetén pedig kikapcsolta a szolgáltatást. Az amerikai tisztviselők szerint amikor az amerikai katonai vezetők október elején rákérdeztek a SpaceX-nél az ukrajnai szolgáltatáskimaradásokra, a vállalat azt javasolta, hogy a hozzáférés helyreállítása érdekében Ukrajna váltson egy magasabb szintű szerződésre. Musk és a SpaceX nem válaszolt a cikk szerzőinek a témával kapcsolatos kérdéseire.
Júniusban a SpaceX a történelem legnagyobb nyilvános részvénykibocsátását hajtotta végre, melynek eredményeként a vállalat megközelítőleg 1,8 ezer milliárd dollárra értékelődött. A SpaceX befektetői elégedettek a Starlinkből származó bevételekkel, azok pedig közben Musk egyéb projektjeit is finanszírozzák – ilyen például a marsi kolónia létrehozásával kapcsolatos rögeszméje is. Ha Musk Ukrajnában leállítaná a Starlink szolgáltatását, akkor más országok esetében is kérdésessé válna a szolgáltatás megbízhatósága, ami felgyorsíthatná az alternatívák kifejlesztésére irányuló versenyt. Ezek a projektek azonban a legkorábban jövőre lesznek készen. Addig pedig a világ leggazdagabb embere lényegében szabadon dönthet Ukrajna sorsáról.
Amikor megkezdődött a háború, úgy tűnt, hogy Musk szívesen segít Ukrajnának a védekezésben. A megszállás első napjaiban Oroszország rakétatámadásokkal és kiberfegyverekkel igyekezett likvidálni Ukrajna digitális infrastruktúráját. Az ország internetkapcsolatának fenntartása érdekében Musk akkor több ezer Starlink-antennát adományozott kórházaknak, erőműveknek, minisztériumoknak és különböző humanitárius kezdeményezéseknek.
Az ukrán hadsereg hamarosan a drónjai irányítására és a háborús övezetben történő kapcsolattartásra is használni kezdte a szolgáltatást, ami jelentős előnyhöz juttatta: az oroszoknak nem volt hozzáférésük a Starlinkhez, és a jelét sem tudták zavarni, így az ukrán drónok szabadon mozoghattak a harctéren, és bombázhatták az orosz csapatokat.
Amikor az ezekről a támadásokról készült felvételek 2022-ben megjelentek az interneten, riadalmat keltettek a SpaceX texasi központjában. „Egyre többen érezték emiatt kényelmetlenül magukat” – mondta egy volt SpaceX-mérnök, aki a rendszer fejlesztésén dolgozott. Néhány kollégája tiltakozásul távozott a cégtől, mivel a csapatuk azzal a céllal tervezte a Starlinket, hogy olyan helyeken biztosítson internet-hozzáférést az embereknek, ahová a széles sávú internet nem jut el – például túraútvonalakon vagy hajókon –, és nem azért, hogy háborúzáshoz használják.
Musknak is voltak fenntartásai. 2022 szeptemberében ukrán tisztviselők azt kérték tőle, hogy kapcsolja be a Starlink-szolgáltatást a Fekete-tengeren. A rendszer segítségével az oroszok által megszállt Krím félsziget közelében szerettek volna váratlanul lecsapni orosz hadihajókra. Musk elutasító választ adott. „A Starlinket nem háborúzásra terveztük” – mondta akkoriban életrajzírójának, Walter Isaacsonnak. „Azért hoztuk létre, hogy az emberek Netflixet nézhessenek, lazíthassanak, online tanulhassanak, és más békés, jó dolgokat csinálhassanak, nem pedig azért, hogy dróncsapásokat hajtsanak végre a segítségével.”
2022 végén aztán Musk bejelentette a Starshield nevű szolgáltatás elindítását, amely kizárólag katonai ügyfeleknek elérhető, és használata jóval drágább, mint a Starlinké. Ukrajna esetében a szolgáltatás költségének jelentős részét az amerikai kormány fedezte, ami jelentős, előre nem tervezett bevételt hozott Musk cégének. A segítségért cserébe a Pentagon nagyobb ellenőrzést kapott Ukrajna hozzáférése felett a műholdakhoz. A megállapodást Colin Kahl, az akkori amerikai védelmi miniszterhelyettes tárgyalta ki a SpaceX-szel. Erről később a New Yorkernek azt mondta: így „megakadályozhatjuk, hogy Musk lekapcsolja”.
Az ukrán hadsereg azonban ennek ellenére nem állt át teljesen a Starshieldre. Továbbra is a hagyományos Starlink-antennákat használták, amelyek számos kiskereskedelmi áruházban beszerezhetők világszerte. A szolgáltatás havi költsége ez esetben mindössze 30 dollár, míg a Starshieldé a 25 000 dollárt is elérheti. Habár a Starlink felhasználói megállapodásának apróbetűs részében szerepel, hogy a szolgáltatás nem használható katonai célokra, Musk cége Ukrajnában nem érvényesítette ezt a szabályt.
Fenntartotta a látszatot, hogy a Starlink megmaradt békés célokra, a hadsereg pedig a Starshield-antennákra hagyatkozik, amelyek költségeit nagyrészt az amerikai adófizetők állják. A valóság azonban egészen más volt. „Mindenre használják” – mondta nekünk egy magas rendfokozatú amerikai katonatiszt az ukránok Starlink-használatáról. „Drónokra, parancsok közvetítésére és irányításra, a harctéren pedig taktikai kommunikációra is.”
Az amerikai kormány nem részletezte, hogy hány Starshield-terminált biztosított Ukrajnának. Ukrán tisztviselők és szakértők azonban azt mondták az Atlanticnek, hogy azok a háborús övezetben található összes terminál kevesebb mint egy százalékát teszik ki. Az összes többi a kiskereskedelmi piacon vásárolt, hagyományos Starlink-terminál, közülük több ezret a lengyel és a német kormány vásárolt nagy tételben Ukrajnának. Egyik forrásunk szerint, aki Ukrajna nevében tárgyalt a SpaceX-szel, „ezeket hivatalosan humanitárius célokra szánták, de mindenki tudta, hogy a hadsereghez kerülnek”.
Ez a félrenézős megállapodás veszélyes helyzetbe hozta Ukrajnát. Ahhoz, hogy működtetni tudja a drónflottáját, és a háborús övezetben is hozzáférhessen az internethez, az ország hadseregének nem maradt más választása, mint hogy megszegje a Starlink-szolgáltatás szabályait. „Így sokkal olcsóbb, és a rendszer bővítését is megkönnyíti” – magyarázta egy ukrán tisztviselő. A hadsereg külföldi adományozókon és a kereskedelmi csatornákon keresztül szerezte be a szükséges Starlink terminálokat. Könnyedén drónokhoz rendelhette őket, és mivel a költségek miatt sem kellett aggódnia, simán bevethette őket az oroszok ellen. A Starshield ezzel szemben sokkal drágább, és csak kis tételben érhető el, hivatalos kormányzati csatornákon keresztül.
Idén tavasszal hasonló dilemmával szembesült az amerikai hadsereg a Közel-Keleten. Egy Pentagon-dokumentumokra hivatkozó Reuters-jelentés szerint az Irán elleni támadások során az amerikai fegyveres erők is a Starshield-szolgáltatást használták drónjaik irányítására. Amikor a SpaceX tudomást szerzett erről, az adott régióban az addigi havi 5000 dollár körüli terminálonkénti szolgáltatási díjat 25 000 dollárra emelte. A Pentagon ezt elfogadta.
Musk most Ukrajnában is hasonló emelésre készülhet. A Starlink katonai célú használatának betiltásával arra kényszerítheti az ukrán hadsereget és külföldi szövetségeseit, hogy jóval többet fizessenek a Starshieldért. Az elmúlt hónapban bekövetkezett szolgáltatáskimaradásokra adott magyarázata azt sugallja, hogy Musk elfogadhatónak tartana egy ilyen megoldást annak ellenére, hogy ez a háború folytatását jelentené. „A Starlink egy civileknek létrehozott kereskedelmi szolgáltatás. Soha nem volt, és nem is lehet megengedett, hogy dróncsapásokhoz, emberek megölésére használják” – írta Musk az X-en. „Ezt a kiskaput a múlt héten bezártuk.”
Számos ukrán Starlink-ügyfelet zavarba ejtett ez a kijelentés. Annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy a szolgáltatás továbbra is elérhető a katonai felhasználóknak, a rendszer egyelőre működőképes maradt.
Október végén Ukrajna védelmi minisztere közölte, hogy a háborús övezetben helyreállt a Starlink-szolgáltatás. Két katonatiszt arról számolt be az Atlanticnek, hogy a Starlink-terminálokkal felszerelt drónok újra repülnek, többek között az orosz erők elleni támadásoknál is bevetik őket. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy Musk bármikor újra földre kényszerítheti a drónokat, és a következő leállás sokkal tovább tarthat, mint az előző – erre a Népi Starlink közleménye is figyelmeztetett.
„Van egy nagyon jelentős gyenge pontunk: a függőségünk a Starlinktől” – nyilatkozta nekünk Denisz Stilerman, Ukrajna egyik legeredményesebb drónfejlesztője. „Ezt szeretnénk jövőre megoldani” – tette hozzá. „Addig azonban Amerikának óriási aduásza lesz ez, akár meg is zsarolhat bennünket.”
A Starlink alternatívájának megalkotása egy évnél jóval tovább tarthat, és Musk segítsége nélkül aligha lenne sikeres. A pályára állított szerkezetek körülbelül 90 százaléka SpaceX-rakétákkal jut fel. Még a Starlink legfőbb európai versenytársa, a OneWeb-hálózat néven ismert francia–brit projekt is a SpaceX-re kénytelen támaszkodni műholdjainak pályára állításához. A múlt hónapban a OneWeb anyavállalata bejelentette, hogy 2034-ig egymilliárd eurót szán 229 további műhold beszerzésére. Ezzel a műholdjaik száma körülbelül 1000-re emelkedne – ami még mindig csak töredéke a Starlink-hálózat méretének, amely több mint 11 000 műholdat foglal magában, és ezzel messze a legnagyobb műholdállomány.
A szolgáltatás legutóbbi ukrajnai kimaradásával Musk bebizonyította, hogy bármikor leállíthatja a szolgáltatást, amikor csak akarja. A Népi Starlink által kiadott közlemény szerint erre több módja is van. A közlemény szerzője, Sztepanec rámutatott, hogy Musk megemelheti a Starshield-antennák használatáért felszámított díjat, amivel arra kényszerítené az amerikai kormányt, hogy vagy fizessen, vagy mondja fel a szolgáltatást.
A legsúlyosabb forgatókönyv az lenne, ha a vállalat teljesen megszüntetné Ukrajna hozzáférését a rendszerhez. Musk nyilatkozatai is ebbe az irányba mutatnak. Sztepanec szerint azonban egy ilyen lépés visszaüthetne Muskra. „A tömeges áramkimaradások és a humanitárius katasztrófák nem tennének jót a megítélésének” – írta a feljegyzésben. Egy ilyen lépés emellett a SpaceX nyereségének és részvényárfolyamának sem tenne jót. Ilyen és ehhez hasonló megfontolások foghatják vissza Musk késztetését, hogy teljesen hátat fordítson Ukrajnának. Bárhogy is lesz, a döntés egyedül az övé lesz.
Horváth Kávai Andrea fordítása. Az eredeti, angol nyelvű cikk a The Atlantic Media Co. tulajdona, és annak magyar fordítását az engedélyükkel közöltük.
