Külföldön is kígyózó sorokban álltak az emberek, hogy szavazhassanak a szerbiai választáson
A választásra jogosultak 64,89 százaléka adta le voksát vasárnap 18 óráig a szerbiai előrehozott parlamenti választáson, míg a legutóbbi, 2023-as választáson ugyaneddig az időpontig 51,4 százalék ment el szavazni. Olvasóink fotói és beszámolói alapján rengetegen adták le a voksukat a külképviseleteken is. A vasárnapi szerb választásoknak nagy a tétje, szoros küzdelem várható, Aleksandar Vučić és a 2024-es újvidéki előtetőomlás után indult tüntetésekből kinőtt Egyetemista Lista is győzelemre készül.
A szavazás napján a Telex tudósítói a Vajdaságban járva azt tapasztalták, van ugyan az emberekben vágy a változásra, sőt optimizmus is, azonban sok helyről számoltak be szabálytalanságokról, szavazók gyanús mozgatásáról, fenyegetésekről, sőt a hírekben szavazók megveréséről is. A Vajdaságban megfigyelőként szerepet vállal a magyarországi parlamenti választáson civil aktivitásával már bizonyított DE! Akcióközösség is.
Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) zsinórban négy választást nyert, ő maga Szerbia kormányfőjeként, majd államfőjeként összesen 12 éve van hatalmon. Vučić, aki most az elnökiből ismét a miniszterelnöki székbe készül, két éve nem tudja visszaszorítani a rendszerét korrupcióval vádoló tüntetőket. Mostanra pedig az Egyetemista Lista (SL) pártszövetségként is valódi kihívóvá vált, és a vasárnapi előrehozott választáson arra készül, hogy megdöntse Vučić rendszerét.
Nap közben több külföldön élő olvasónk is hatalmas sorokról számolt be a külképviseleteknél. „A müncheni szerb konzulátusnál két bejáraton keresztül engedik be az embereket a szavazóhelyiségbe, így két sor van két irányban, de annyian vannak, hogy a háztömb túlsó sarkán összeér a két sor vége” – írta Münchenben élő olvasónk, Máté. A szerinte nagyjából 500 méter hosszú sor ráadásul úgy alakult ki, hogy közben az idő nagyon barátságtalan volt, esett az eső és viharos szél fújt.
„A szerb feleségemmel ma elmentünk szavazni az 5 fokos esőben, és jókora sor állt a nagykövetség előtt. Korábban volt 3-5 norvég helyszín is, most csak Oslo, így lehet kicsit látványosabb a sor. Viszont sokan repültek Oslóba az 1600 km hosszú országon belül, csak azért, hogy szavazhassanak” – írta oslói olvasónk, Márton. Szerinte a beszélgetésekből úgy tűnt, mindenki az egyetemisták listájára jött szavazni. „Valakik zenéltek egy kapualjban, egy család pedig a szembe házból vonult ki egy fazék kávéval, hogy fűtse az embereket és a hangulatot.”
A diaszpóra szavazását nem könnyítette meg a hatalom. Európa méretű országokban is alig jelöltek ki szavazóköröket. A Balkan Insight a világ második legnagyobb országát, Kanadát hozta fel példának, ahol csak az egymástól amúgy nem túl távoli Ottawában és Torontóban lehet szavazni. Aki Vancouverben szavazni akar, annak így 4000 kilométert kell utaznia. Ugyanez a helyzet Ausztráliától az Egyesült Államokon át Franciaországig, ezért civilek kitalálták a VoteBnB platformot, ahol emberek ajánlottak fel fuvart és szállást egymásnak a szavazás napjára. Tele volt az Instagram is olyanok posztjaival, akik több ezer km-t repültek csak azért, hogy szavazhassanak a legközelebbi helyen.
