A rendőri fellépés ellenére is folytatódnak Delhiben a Csótány Néppárt tüntetései
Az indiai Csótány Néppárt (CJP) bejelentette, hogy a hatósági fellépés ellenére folytatják a tiltakozásokat – írja a BBC.
A Z generáció által vezetett mozgalom, ami egyelőre nem bejegyzett párt, májusban indult el, miután botrányba fulladt az Indiában nagyon nagy szerepet kapó orvosi egyetemi felvételi. Azért is lett Csótány Néppárt a neve, mert az ország főbírója csótányokhoz hasonlította a tüntető fiatalokat, akik az oktatási miniszter lemondását követelték. A tiltakozásokat akkor kemény eszközökkel próbálta leverni a rendőrség, de végül elérték a céljukat, lemondott a miniszter.
Egy időre ezért le is álltak a demonstrációk, ám nemrég újraindultak. A fiatalok választási reformokat követelnek a kulcsfontosságú állami választások előtt mindössze néhány hónappal. Ki akarják csikarni a legfőbb választási tisztviselő lemondását, mert kiderült róla, hogy manipulálhatta a választói névjegyzéket. Több tízezer ember állítja ugyanis, hogy jogtalanul törölték őket a szavazásra jogosultak közül. A CJP – és az ellenzéki pártok – azzal vádolják a tisztviselőt, hogy Narendra Modi miniszterelnök Bharatiya Janata Pártjára (BJP) hajtotta a vizet a törlésekkel. A Választási Bizottság és a BJP ezt tagadta.
Az új tüntetéseket a hatóságok nem engedélyezték, és rengeteg rendőrt vezényeltek ki Delhiben. A BBC tudósítói szerint több a rendőr az utcákon, mint a tüntető. Lezártak több utcát a belvárosban, irodákat, éttermeket és üzleteket zárattak be, leállt több metróvonal és Delhi főpályaudvara is, és az internetet is korlátozták. Sajtóértesülések szerint a tüntetéseken szombaton 7000 tüntetőt állítottak elő.

Aznap letartóztatták Abhijeet Dipkét, a mozgalom alapítóját, és a csoport más vezetőit is, amikor Delhibe érkeztek. Másnap végül szabadon engedték őket. Szabadulása utáni első nyilatkozatában Dipke azt mondta, hogy „a CJP nem fog meghátrálni, és nem hagyja magát megfélemlíteni”.
Vasárnap az Indiai Legfelsőbb Bíróság rendkívüli meghallgatást tartott a leállásokkal és őrizetbe vételekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálására. A bíróság emellett elrendelte, hogy a kormány állítsa vissza az internetet, és biztosítsa a metró- és vasúti szolgáltatások normális működését, mert a mozgás szabadságát csak akkor leeht korlátozni, ha fennáll a közrend megzavarásának veszélye.