Rejtélyes amerikai fegyvereket telepítettek az űrbe, és elégedetten figyelik a találgatásokat

Még a szakértők körében is nagy meglepetést okozott, amikor az Egyesült Államok szeptember közepén elismerte, hogy vannak űrbe telepített fegyverei. A csodálkozást azonban nem a fegyverek ténye okozta. „Az nem meglepetés, hogy az Egyesült Államok űrfegyvereket telepített” – mondta a National Geographic magazinnak Rod Thornton, a londoni King’s College védelmi szakértője. Arra azonban már senki sem számított, hogy az amerikai hadsereg ezt ilyen hamar el is ismeri. „Az egyáltalán nem volt várható, hogy kifejezetten kijelentsék, hogy pályára állított fegyverrel rendelkeznek” – mondta a lapnak Victoria Samson, a washingtoni Secure World Foundation alapítvány űrbiztonsággal foglalkozó igazgatója.

„Továbbra is biztosítjuk, hogy készen álljunk az alakuló fenyegetések jelentette kihívások kezelésére, bárhol jelentkezzenek azok”, az Egyesült Államoknak ezért vannak Föld körüli pályán fegyverei, amik képesek védelmet nyújtani az ellenséges támadások ellen – jelentette ki szeptember 14-én Troy Meink, a légierőért felelős amerikai államtitkár egy konferencián.

Az államtitkár azt nem árulta el, hogy milyen fegyverekről van szó, és kérdésekre válaszolva sem volt hajlandó bővebb információt szolgáltatni. Azt sem lehet tudni, hogy a fegyvereket mikor bocsátották fel. Az Egyesült Államok 2019-ben, vagyis Trump első elnöksége alatt alapított űrhaderejének szóvivője az ABC Newsnak azt mondta, hogy a kérdéses fegyvereket támadásra és védekezésre is lehet használni.

Egy nappal később az amerikai űrerők vezetője, Douglas Schiess tábornok megerősítette, hogy az Őrzőknek nevezett katonáik „Föld körüli pályára állított fegyvereket üzemeltetnek”, amik képesek kivédeni az űrből indított támadásokat. Schiess azt mondta, hogy az űrerők katonái az iráni háború alatt már részt is vettek a harcokban, és utalást tett arra, milyen fegyvereik lehetnek, amikor a Space.com beszámolója szerint „nem kinetikus csapásokról” és „elektromágneses hadviselésről” beszélt. De ettől még továbbra is elég homályos maradt, miről lehet szó.

Az eredeti bejelentést azzal magyarázták, hogy annak elrettentő ereje van. Az államtitkár szerint nem segítené az elrettentést, ha részleteket osztanának meg, és ezért még azt sem árulják el, hogy „mit csinálunk, hogy teszteltük-e, nem teszteltük vagy bármi mást”.

Rod Thornton szerint a bejelentéssel Kínának és Oroszországnak üzentek. Hasonló véleményen volt Clayton Swope, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) szakértője ugyanakkor a Guardiannek nyilatkozva pont arra hívta fel a figyelmet, hogy nem hoztak nyilvánosságra olyan részleteket, amik igazán hatásossá tennék az elrettentést. Egyáltalán nem lehet tudni, hogy az Egyesült Államoknak milyen fegyverei vannak az űrben, és ez azt a veszélyt hordozza, hogy Kína és Oroszország ennek hatására csak még jobban felgyorsítja a fegyverkezést, ami költséges és veszélyes űrfegyverkezési versenyt indíthat el – írta Mallory Stewart, az amerikai külügyminisztérium egykori fegyverkorlátozásért felelős helyettes államtitkára, a Council on Strategic Risks védelmi kutatóintézet vezérigazgatója.

Mi lehet odafent?

Azt szakértők sem tudták megmondani, hogy az Egyesült Államoknak milyen űrfegyvere lehet, Meink nyilatkozata pedig nem adott sok támpontot. „Egy kézen meg lehet számolni a szavakat és magát a közlést is, így nem sok mindenből lehet kiindulni, és igazán nem tudjuk, milyen fegyverekről beszélt” – mondta a Guardiannek Swope.

Fel sem merül, hogy olyan fegyverekről van szó, amikkel az űrből lehet földi célpontokat támadni – mondta a Deutsche Wellének Antje Nötzold, a müncheni Bundeswehr Egyetem űrfegyverkezéssel foglalkozó kutatója. Az egyik lehetőség, hogy valamilyen kinetikus fegyverről van szó, amit műholdak elpusztítására lehet használni. Csakhogy a bejelentés után nyilatkozó szakértők ennek a lehetőségét nagyrészt elvetették, mert egy ilyen fegyver bevetésével nagy mennyiségű törmelék kerülne Föld körüli pályára, ami más műholdakat és a Nemzetközi Űrállomást is veszélyeztetné. Ráadásul Schiess is nem kinetikus csapásról beszélt.

Victoria Samson a NatGeónak kijelentette, hogy szerinte valamilyen nem destruktív dolog lehet, „a legvalószínűbb, hogy egy űrbe telepített zavarórendszer”, amivel az ellenséges országok műholdjait tehetik működésképtelenné. Egy másik lehetőség egy olyan műhold, amivel meg lehet közelíteni és karokkal megfogni más műholdakat – mondta a BBC-nek Bleddyn Bowen, a RUSI brit védelmi kutatóintézet hadtudománnyal foglalkozó munkatársa.

A New York Times 2024-es cikke szerint a Pentagon egy olyan manőverezni képes és az űrben üzemanyaggal újratölthető katonai műhold felbocsátását is tervezte, ami meg tudja közelíteni és megfogni az ellenséges műholdakat. Idéztek egy 1990-es években készült jelentést is, ami egy vadászműholdat javasolt, ami erős energiasugárral égetné szét az ellenséges műholdak elektronikai rendszereit.

A lap akkor arról írt, hogy amerikai katonai tisztviselők már évek óta jelezték, hogy űrfegyverek használatára készülnek, és 2026-ot jelölték meg határidőnek, mire jelentős mennyiségű fegyverük lesz Föld körüli pályán. Úgy vélték, hogy az ellenséges műholdakat mikrohullámokkal vagy űrbe telepített lézerekkel tennék használhatatlanná. Az utóbbi „minimalizálja a törmelékeket és fénysebességgel működik” – mondta akkor a Timesnak John Shaw, az űrerők nyugalmazott tisztje.

Peking és Moszkva tiltakozik, közben pedig fegyverkezik

A kínai külügyminisztérium szóvivője az amerikai bejelentésre reagálva közölte, hogy Kína elkötelezett az űr békés használata mellett, és ellenzi az ottani fegyverkezést. „Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel katonai fejlesztései kiszélesítésével az űrben, és tegyen konkrét lépéseket a globális stratégiai stabilitás fenntartása érdekében” – mondta Kuo Csia-kun.

Ugyanezt mondta tavaly májusban a kínai védelmi minisztérium szóvivője a ballisztikus rakéták ellen tervezett, Aranykupola néven ismert amerikai rakétavédelmi rendszer esetében. Csang Hszia-kang arra figyelmeztetett, hogy ezzel Pandóra szelencéjét nyitja ki az Egyesült Államok, és fegyverkezési versenyt indít el az űrben. Ugyanerre figyelmeztetett a Kínai Kommunista Párt külföldre irányított szócsövének számító Global Times állami lapnak nyilatkozó kínai katonai szakértő, aki szerint más országok kénytelenek lesznek válaszolni, ha az Egyesült Államok erre az útra lép.

A Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Moszkva álláspontja szerint „az űrnek mentesnek kell lennie bármilyen fegyvertől”. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint „Washington kész teljesen figyelmen kívül hagyni, hogy az emberiségre nézve katasztrofális következményei lennének bármely, Föld körüli pályán zajló fegyveres konfliktusnak”. Azt hangoztatta, hogy Oroszország békés, fegyvermentes övezetként akarja megőrizni az űrt, és a nemzetközi közösségnek vissza kell szorítania az Egyesült Államok „agresszív törekvéseit az űrben”.

„Ha szakértő vagy, akkor tudod, hogy mennyire üresek ezek a szavak az orosz és a kínai kormánytól” – jelentette ki Bleddyn Bowen, a RUSI munkatársa. Mint mondta, a két ország, valamint India és az Egyesült Államok „különféle műholdellenes, illetve űrbeli hadviselésre alkalmas fegyvereket fejlesztettek ki, Oroszország és Kína pedig számos olyan technológiát juttatott az űrbe, amelyek jelentős fegyverzeti potenciállal rendelkeznek”.

Az Egyesült Államok már 1985-ben levegőből indított rakétával lőtte le egyik saját műholdját, majd 2008-ban egy veszélyesnek ítélt kémműholdat iktatott ki egy hadihajóról indított rakétával. Kína 2007-ben és 2010-ben ballisztikus rakétákkal hajtott végre ugyanilyen sikeres tesztet, aztán India 2019-ben, Oroszország pedig 2021-ben egy-egy műholdellenes rakétával vette célba egy már nem működő műholdját. Az Egyesült Államok 2022-ben, az orosz teszt után bejelentette, hogy nem fognak több ilyen rakétatesztet végrehajtani a veszélyes törmelékek miatt. Ezek azonban mind a földről vagy legalábbis a légkörből indított és nem az űrbe telepített fegyverekkel végrehajtott akciók voltak.

Pedig valójában űrbe telepített fegyverekkel már a hidegháború alatt kísérleteztek. A Szovjetunió az 1960-as évek végén, majd 1980-ban „gyilkos műholdakkal” hajtott végre teszteket, 1975-ben pedig egy űrágyúval, amit az Almaz katonai űrállomásra telepítettek. Űrbe telepített lézerfegyverekkel is kísérleteztek. 2024-ben a Fehér Ház azzal vádolta az oroszokat, hogy egy új műholdellenes űrfegyvert fejlesztenek, és amerikai hírszerző szervek erős gyanúja szerint több ezer műhold elpusztítására képes atomfegyverben is gondolkodnak.

Ez utóbbival megsértenének egy 1967-es nemzetközi egyezményt, ami tiltja, hogy atomfegyvereket vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket telepítsenek az űrbe. Ezt azután hozták létre, hogy az Egyesült Államok 1962-ben az űr szélén, négyszáz kilométer magasan hajtott végre atombomba-robbantást a Csendes-óceán felett, ami megsütötte az akkor keringő műholdak harmadát, világszerte mesterséges sarki fényt idézett elő, és áramkimaradáshoz vezetett Hawaiin.

Az 1967-es egyezmény azonban csak a tömegpusztító és az atomfegyverek telepítését tiltotta, amit most egy sor ország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína mellett Németország, Nagy-Britannia és Franciaország is kihasznál. Frank Kendall, az amerikai légierőért felelős volt államtitkár 2024-ben a New York Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy amikor 2021-ben hivatalba lépett, még volt ellenérzés az űrfegyverkezéssel szemben, de az azzal kapcsolatos vita gyakorlatilag megszűnt. „Semmiképpen sem szeretnénk, ha a háború átterjedne a világűrre” – mondta 2024 márciusában DeAnna M. Burt altábornagy, űrműveletekért felelős parancsnokhelyettes a Mitchell Intézet egy rendezvényén, hozzátéve ugyanakkor, hogy „ha mégis így történne, készen kell állnunk a harcra és a győzelemre”.