Lemondott Tennessee börtönügyi vezetője Christa Pike meghiúsult kivégzése után

Lemond posztjáról Frank Strada, Tennessee büntetés-végrehajtási hivatalának vezetője, három nappal azután, hogy kudarcba fulladt Christa Pike kivégzése, akit egy 18 éves korában elkövetett gyilkosság miatt próbáltak meg kivégezni – írja a New York Times. Strada távozását szombaton jelentette Bill Lee, Tennessee kormányzója. A hivatal vezetője még októberben távozik a tisztségéből.

Az 50 éves nő kivégzése szerdán két halálosnak szánt injekcióval sem sikerült, ezt követően kórházba szállították, ahol azóta orvosi ellátásban részesül.

A félresikerült kivégzést felügyelő Strada közleményében azt írta, úgy gondolja, távozása szolgálja leginkább Tennessee érdekeit, miközben független vizsgálat próbálja feltárni, hogyan hiúsulhatott meg a szerdára tervezett kivégzés. Strada közölte, hogy támogatja a vizsgálatot és együtt fog működni. A kormányzói hivatal által kiadott közleményben Strada kitartott amellett, hogy hivatala a protokollnak megfelelően járt el.

„Nagyra értékelem, hogy ebben a nehéz helyzetben kész volt Tennessee lakosainak érdekeit előtérbe helyezni. Elfogadtam a döntését, hogy távozik posztjáról, és hálás vagyok azért, hogy elkötelezett a zökkenőmentes vezetőváltás biztosítása mellett” – nyilatkozta Bill Lee Frank Strada távozásáról.

Bill Lee a történtek után az állam további kivégzéseit is felfüggesztette. Azt egyelőre nem közölték, hogy ki jöhet a 2023-ban kinevezett Strada helyére. Strada kinevezésének ideje azért is volt kritikus időszak, mert Tennessee akkor éppen egy korábbi kivégzési botrány után próbálta újraindítani a halálbüntetések végrehajtását. Strada vezetésével 2024 végére új protokollt dolgoztak ki a méreginjekciós kivégzésekhez, amivel a kivégzések 2025 májusában újraindulhattak.

Távozását azért is övezte komoly politikai nyomás, mert nem ez volt az első problémás kivégzés a vezetése alatt. Tennessee-ben májusban Tony Carruthers kivégzését kellett félbeszakítani, miután nem sikerült megfelelő másodlagos vénás hozzáférést találni. Strada ráadásul Tennessee előtt az arizonai büntetés-végrehajtás helyettes vezetőjeként dolgozott, ahol 2022-ben több kivégzésnél szintén problémák adódtak az intravénás hozzáféréssel.

Christa Pike ügyéről és a kivégzés részleteiről ebben a cikkben olvashat bővebben. Pike ügyére különösen nagy figyelem irányult világszerte, miután a tennesseei kormányzó megtagadta tőle a kegyelmet, és az amerikai legfelsőbb bíróság is elutasította egy beadványát, így pedig kétszáz éve ő lett volna az első nő, akit kivégeznek az amerikai államban.

Hogy mi lesz Pike sorsa, ha túléli a kórházi kezelést, azt még nem tudni biztosan. Pike ügyvédei fellebbezést nyújtottak be a kivégzése ellen. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa arra szólította fel Tennesseet, hogy tartózkodjon Pike kivégzésének megismétlésétől. A halálos ítélet viszont még mindig érvényben van, ezért szinte biztosan bíróságon dől el, mi következik. A kormányzó csütörtöki döntése után annyi biztos, hogy 2026-ban nem végzik ki a nőt.

Pike-ot azután ítélték halálra, hogy 1995-ben, 18 éves korában akkori barátjával, Tadaryl Shipp-pel együtt megverte, megkínozta és meggyilkolta a 19 éves Colleen Slemmert. Pike védői az elmúlt években azzal érveltek, hogy az esküdtszék az eredeti tárgyaláson nem ismerhette meg teljes egészében a nő súlyos gyerekkori bántalmazásának történetét. Egy 1995-ös pszichológiai jelentés szerint Pike-ot gyerekkorától kezdve fizikailag és szexuálisan bántalmazták, illetve elhanyagolták, a dokumentumot azonban a védelem nem mutatta be az esküdtszéknek.

200 év után Pike lett volna az első nő, akit Tennessee államban kivégeznek. Az Egyesült Államokban is ritka a nők kivégzése: az 1970-es évek óta 18 nő és több mint 1600 férfi halálos ítéletét hajtották végre, a tennesseei legfelsőbb bíróság azonban korábban úgy ítélte meg, hogy a védelem nem mutatott be olyan körülményt, ami indokolná a büntetés enyhítését.