Trump azt ígérte az ENSZ-ben, hogy nagy döntést fog hozni Iránról a félidős választások után

Az elnök beszéde kezdetén a BBC szerint olyan hangot ütött meg, mintha kampányolna: dicsérte saját eredményeit a gazdaság, bevándorlás, határvédelem, erőszakos bűnözés terén. Megjegyzik, az ilyen ENSZ-beszédek is sokszor az otthoni hallgatóságnak szólnak. Ezután rátért arra, hogy ő a nagy békecsináló, és nem hagy veszélyeket maga mögött. „Szóval amíg mások beszéltek, én cselekedtem” – dicsérte magát a CNN közvetítése szerint.

Hosszan sorolta, hogy miközben mások ignorálták a fenyegetéseket, ő szembeszállt velük, mások csak beszéltek a bátorságról, Amerika megmutatta azt. Ezen a ponton rátért, hogy a világra leselkedő egyik legnagyobb fenyegetés Irán volt, „a terror első számú támogatója a világon”. Trump szerint Irán minden katonai kapacitását elintézték, csak az infláció maradt meg. Megköszönte az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy elítélték Irán tetteit. Felidézte, hogy 1 milliárd hordó olajat szállító tankerek tudtak átmenni a Hormuzi-szoroson Amerika segítségével. Irán pont a napokban jelezte, megnyitja a blokád alá vont tengeri átjárót, ha az USA leül tárgyalni.

Közölte, hogy a félidős választások után nagy döntést kell hoznia. Felajánlotta Iránnak, hogy a Közel-Kelet egyik legfejlettebb államát hozhatják létre, vagy eltörlik az iszlám köztársaságot.

Ezután rátért arra, hogy „földcsuszamlás szerűen” nyertek annak idején az elnökválasztáson, és a félidős választáson is fognak. De ő nem indul ezen a választáson dacára annak, hogy az irániak ezt hiszik. Közölte, Iránnak sosem lesz atomfegyvere. „A gyávák azt mondják, az Egyesült Államoknak kevés a lőszere” – mondta gunyoros hangon. Szerinte ez nem igaz, 18 gyárat építenek most erre a célra. Ebből a szövetségeseiket is el tudják majd látni.

„A terrorista rezsim rosszul viselkedik”, mert gyenge és kétségbeesett – mondta Trump. Ha vége a háborúnak, az olajárak alacsonyabbak lesznek, mint a konfliktus előtt. Felidézte, amikor legutóbb felszólalt az ENSZ-ben, tombolt a gázai háború, amit leállítottak. Ismét megköszönte az ENSZ BT-nek, hogy elfogadták a 20 pontos gázai béketervet. Kiemelte többek közt Marokkót, Bahreint, Törökországot és Kazahsztánt, amik segítik a gázai terv végrehajtását.

Trump kiosztotta a szomszédos Kubát is. Szerinte a kormánya alapvető változást akar elérni a kubai helyzetben, „ahol a kommunista rezsim nagy nyomás alatt áll, nagyobb nyomás alatt, mint ami alatt valaha állt, ez egy abszolút bukott állam”. Szerinte meg is fog bukni a rendszer. Hozzátette, külügyminisztere, Marco Rubio tárgyalásokat folytat a kubai vezetéssel. Trump e szavai közben a Bruno Rodríguez Parrilla külügyminiszter vezette kubai delegáció elhagyta a közgyűlési termet.

Az ukrajnai háború közelgő végéről is beszélt az elnök, szerinte lehetséges a tárgyalásos rendezés Oroszországgal. Trump szerint mindkét háborús fél vezetésével kapcsolatban vannak, és „el fogjuk ezt intézni, gyorsabban, mint ahogy az emberek gondolnák”. Pont Ukrajna ügyében tért el váratlanul beszédétől Trump, és kiemelte felesége, a first lady, Melania Trump munkáját, aki szerinte segített 34 olyan gyerek hazajuttatásában, akiket Oroszország rabolt el Ukrajnából.

Trump felhozta Venezuela példáját is, ahol az év elején erőszakkal lecserélték az államfőt, Nicolás Maduro elnököt pedig bíróság elé állították. Azt mondta, a drogkartellek a nyugati félteke ISIS-ei, és Amerika nem fogja hagyni, hogy az ország elleni fenyegetések létezzenek a kontinensen.

Az amerikai elnök szóba hozta a dán korona alá tartozó, Trump által hónapok óta megszerezni kívánt Grönlandot. Az előzetes várakozások szerint kedden, az ENSZ-ben írhatják alá az érintett államok azt az egyezményt, amivel az USA növelheti katonai jelenlétét a jeges szigeten. Trump beszédében elmondta, országa „azonnal nekilát a folyamatnak, hogy nagyobb katonai jelenlétet hozzon létre” Grönlandon. Ennek részeként két „nagyon jelentős katonai bázist” is létesítenek. Szerinte megvédik Amerikát és Európát is, ellenséges ország pedig nem lehet majd jelen Grönlandon katonailag és nem fektethet be érzékeny szektorokban. A CNN szerint a jelen lévő Mette Frederiksen dán kormányfő bólogatott ezeket hallva.

A mesterséges intelligencia fejlesztésének globális lelassítását is elutasította. Megismételte, a növekedés a fontosabb, és nem fogja azt feláldozni, hisz „sokan azt mondják, ez nagyobb lesz, mint az ipari forradalom vagy az internet maga”. Trump már inkább szuperintelligenciáról beszélt, és megjegyezte, minden új technológia magában hordoz kihívásokat, ez sem kivétel. Bejelentette, az Egyesült Államok rendezni fog egy MI-konferenciát az ENSZ-közgyűlés mellett a héten.