Es ist ein Desaster, azaz ez egy katasztrófa – értékelte Friedrich Merz német kancellár a pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a vasárnapi tartományi választásokon elért, újabb lesújtó eredményét. A kancellárra sorsdöntő hét vár. Hiába próbált vasárnap a párt vezetésével folytatott egyeztetéssel és szokatlan nyilvános beszéddel elébe menni az esetleges lecseréléséről szóló vitának, a CDU tartományi miniszterelnökei már titokban is egyeztettek.
A napokban hosszas tanácskozások következnek, ahol eldől, hogy rövidre zárják-e a választók körében rendkívül népszerűtlen Merz-korszakot vagy kap még egy kis időt arra a kancellár, hogy bizonyítsa: anélkül is végig tudja vinni reformterveit, hogy közben belebukjon. Az egész helyzetnek távolabbi hatásai is vannak, a német bizonytalanságot egész Európa megérezheti: az év végéig el szeretnék fogadni az EU következő hosszú távú költségvetését, Merzet pedig ebben már várhatóan az otthoni érdekei vezetik majd.
Merz vasárnap este nehéz helyzetről beszélt, de elmondása szerint vállalja a felelősséget, mert előre akarja vinni az országot.
„Most kitartást és türelmet kell tanúsítanunk. Ezt a CDU pártelnökeként és főként országunk kancellárjaként kívánom megtenni”
– fogalmazott. Ritka, amikor egy kancellárnak tartományi választások estéjén, már az előzetes eredmények után tisztáznia kell, hogy folytatni szeretné, és nem adja csak úgy fel a székét. Az elmúlt hetek viszont nagyon megtépázták Merz tekintélyét, mind pártelnökként, mind kancellárként.
Ilyen lejtmenetet még nem éltek át
Alig két hete annak, hogy Szász-Anhaltban óriásit nyert a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (Afd). Nem sok választotta el őket az abszolút többségtől, és továbbra sem zárható ki, hogy ők adják majd a tartományi miniszterelnököt, erről továbbra is zajlanak a tárgyalások. Egyetlen tartománynak sem volt szélsőjobboldali vezetése a második világháború óta. Az AfD visszaszorítását célként kitűző kancellárnak ez mindenképpen nagy kudarc.
A most vasárnapi tartományi választások pedig legalább ennyire fájdalmasak Merznek és pártjának, a CDU-nak. Mecklenburg-Előpomerániában is az AfD végzett az első helyen, de a helyzet annyiból más, hogy ez ott biztosan kevés lesz a kormányzáshoz. Ugyanis nem sokkal maradtak le a szociáldemokraták (SPD), akiknek a tartományi miniszterelnöke, Manuela Schwesig más pártokkal koalícióban várhatóan megtarthatja székét.
Merznek nem is ez, hanem az a rendkívül kellemetlen, hogy az országot kormányzó pártja be sem jutott a tartományi parlamentbe, mindössze 4,9 százalékot ért el.
A Német Szövetségi Köztársaság történetében ilyen rossz eredményt még nem ért el a CDU. Az eddigi negatív rekordjuk 1951-ig nyúlik vissza, akkor 9 százalékot szereztek Brémában.
A szélsőjobboldali AfD ráadásul ezt a tartományt is felszántotta: az előzetes eredmények alapján 38 százalékot szereztek itt is, ami 21 százalékponttal több mint az öt évvel ezelőtti tartományi választáson. A szövetségi szinten kormányzó pártok közül az SPD 4, a CDU 8,4 százalékpontnyi szavazóját vesztette el.
Alice Weidel, az AfD vezetője az eredményekről azt mondta, hogy pártját a CDU mint néppárt politikai örökösének tekinti. A CDU kudarca, különösen Mecklenburg-Előpomerániában „egyértelműen azt mutatja, hogy a CDU-t néppártként váltottuk fel” – jelentette ki. Az AfD társelnöke felszólította Merzet, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját, működjenek inkább együtt és vezessék ki közösen az országot a válságból.
Ha mindez nem lenne elég, akkor ott van még a berlini fiaskó is Merznek. Itt előzetesen szoros eredményt vártak a közvélemény-kutatók, de az Elif Eralp vezette Linke (Baloldal) végül 25,7 százalékot szerzett, és simán megelőzte a Stefan Evers vezette CDU-t, amely 18,8 százalékot ért csak el. A balszélről a Linke története során először lett a legerősebb politikai erő a német fővárosban, ami eddig a CDU terepe volt. Mivel egyedül senki nem tud kormányozni, itt a számok alapján az ötödik helyre visszaszorult SPD lehet a királycsináló, eldönthetik, hogy a Baloldallal és a Zöldekkel vagy a CDU-val és a Zöldekkel akarnak együtt dolgozni. Az esetleges forgatókönyvekről itt bővebben is írtunk.
Akkor valaki más?
A kancellárnak, illetve pártjának lehető legkedvezőtlenebb forgatókönyvek jöttek be vasárnap. Merz eközben drámai hangulatú vasárnapi beszédében gyakorlatilag szemellenzőt vett magára, és a politikai hangulatot figyelmen kívül hagyva reformjaik folytatásáról beszélt. Tette mindezt úgy, hogy már a tartományi választások előtt is sérülékeny pozícióban volt: másfél éves regnálása után az elmúlt évtizedek legnépszerűtlenebb kancellárjának számít, már többször is cáfolni kellett a lecseréléséről szóló pletykákat.
Elébe menve annak, hogy pártja legfontosabb emberei, a tartományi miniszterelnökök kihátráljanak mögüle, Merz már vasárnap maga köré gyűjtötte őket a CDU berlini központjába. Ők alig egy hete még közös nyílt levélben álltak ki mellette, azonban a két vasárnapi kudarc után egyre kisebb a mozgástere a kancellárnak, akinek a kialakult helyzetre egyelőre annyi a válasza, hogy a tervezett reformokat végig kell vinni. Ez a vasárnapi választások után szintén nem tűnik egyszerű feladatnak.
Merzék a bürokráciacsökkentés, az adócsökkentések, a munkaerőpiac és a nyugdíjak területén terveztek, illetve terveznek reformokat. Az előző kormány által halogatott, mostanra halaszthatatlanná vált módosítások viszont csak nagyon lassan haladnak a koalíciós felek vitái miatt. Az sem segít, hogy ezekkel sokszor költségvetési megszorítások és átalakítások is járnak. A politológusok szerint a német gazdaság állapota miatt most szociális jóléti programokra kevésbé van lehetőség, az ellenzéki pártok pedig folyton azzal támadják Merzet, hogy ők milyen más megoldást tudnának kínálni.
A Berliner Morgenpost szerint az SPD mecklenburg-előpomerániai miniszterelnöke, Schwesig sikere – még ha második helyre is szorult vissza az AfD mögött – a CDU/CSU–SPD a szövetségi kormányban felerősítheti azokat a hangokat, amelyek leszámolnának Merz reformpolitikájával. Schwesig ugyanis azzal kampányolt, hogy több ponton sem ért egyet a jelenlegi berlini kormányzással, különösen a reformokkal. A berlini szociáldemokraták érzik is, hogy a kancellár vitatott reformpolitikája nem tesz jót nekik.
Lars Klingbeil SPD-s alkancellár hétfőn már azt mondta, hogy Németországnak szüksége van a reformokra, ezért kiállnak mellettük, ugyanakkor szerinte a tartományi választások egyértelmű üzenetet küldtek a kormánynak. „Nem értünk egyet azzal, amit Berlinben csináltok” – mondta. Hozzátette: ha az emberekben ilyen érzés támad, az már nemcsak a kommunikációról szól, hanem a reformok lényegéről is.
Merz vasárnap esti, a szokatlanul korai kiállásával a Tagesschau szerint kimondatlanul bár, de azt a kérdést is feltette, hogy „akkor van valaki más, aki ezt végigcsinálná?” Erre a kérdésre a teljes német politikai elit szerint a napokban, illetve a héten egyértelmű választ kell adnia a CDU-nak. Különösen, hogy a német kormány szempontjából jelenleg nagy a tét. Egyrészt a gondozási, nyugdíj- és adóreformok továbbra is folyamatban vannak, másrészt az EU többéves pénzügyi keretéről szóló tárgyalások is döntő szakaszhoz érnek. A német kormány itt is határozott álláspontot kívánt képviselni, kérdés, hogy ehhez megfelelő pozícióban lesz-e a kancellár.
A „Merz-probléma”, amit egész Európa megérezhet
A német kancellár körül kialakult bizonytalanság az egész EU-s politikára hatással lehet. „Merz-problémába ütközött az EU törekvése, hogy megállapodásra jussanak a blokk következő hosszú távú költségvetésről” – foglalta össze a helyzetet az Euractiv hírlevele. A 2028 és 2034 közötti uniós büdzséből gyakorlatilag még semmit sem ütöttek le, csak abban van egyetértés, hogy év végéig megegyezésre kellene jutni. Eddig Franciaország miatt volt sürgős a dolog: sok tagállam kormánya szeretné, ha a jövő évi francia elnökválasztás előtt – ahol az esélyesek között van az euroszkeptikus Marine Le Pen – döntenének a költségvetésről.
A tagállamoknak most az egyre gyengélkedő Merz miatt Németországra is figyelniük kell. A német kancellár az EU-s költségvetési megszorítások egyik leghatározottabb szószólója, ő vezeti azt a hat országból álló tábort, ami több százmilliárd eurót húzna az unió 2 billiós kiadási tervén, amit az Európai Bizottság előterjesztett. Várhatóan minél bizonytalanabb helyzetbe kerül a kancellár belpolitikai szempontból, annál nehezebb lesz bármilyen kompromisszumra rávenni.
Ez azért probléma, mert Németország az EU legnagyobb nettó befizetője. Ahogy a német kancellár körül szorul a hurok, egyre kevesebb mozgástere van arra, hogy visszaszorítsa azokat a Németországon belül is megfogalmazódott követeléseket, hogy vegyenek vissza a közös kasszába befizetett összegből.
„A szélsőjobboldal felemelkedése most sarokba szorította”
– nyilatkozta az Euractivnak egy EU-s diplomata. Hozzátette: a német gazdaság 2023 óta stagnál, miközben Merz kemény álláspontot képvisel, az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest 20 százalékos költségvetési csökkentést is elképzelhetőnek tart. Most egyre kevesebben számítanak arra, hogy fordulat álljon be Merz visszafogottabb büdzsét szorgalmazó politikájában, ugyanis az eleve nehézségekkel teli reformok idején nincs jó üzenete a német adófizetők felé, hogy még a közös uniós kasszába is fizessen többet az ország.
Az EU hosszú távú költségvetése miatt kialakult aggodalmakat tovább erősíti az, hogy jövőre egy sor tagállamban tartanak választásokat. Ezeknek a kimenetele egyelőre teljesen bizonytalan. Ott vannak ugye a franciák, ahol jelenleg a szélsőjobboldali Le Pen vezeti a felméréseket; jövőre választ új parlamentet Lengyelország, Spanyolország Görögország is, és legkésőbb év végén még az olaszok is az urnákhoz vonulnak. 2027 tehát tele van bizonytalanságokkal, ami a blokk szempontjából költségvetési, de egyéb szempontokból is kockázatos lehet. És akkor ehhez jön az, hogy a korábban EU-s szinten stabil pontnak számító Németországban is ingatag a helyzet.
Összezárnak, de meddig?
Bár vasárnap estére Merz maga köré gyűjtötte a CDU-s tartományi vezetőket Berlinben, ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a kancellár nélkül, titokban is összeüljenek. A Német Hírügynökség (dpa) információi szerint körülbelül két órán át tartott a találkozó a Rajna-vidék-Pfalz tartományi képviseleten. A párt most sorban halad és különböző szinteken egyeztetnek arról, hogyan tovább. Hétfőn az elnökség és a végrehajtói bizottság ül össze, a parlamenti frakció kedden tárgyal. A kancellár érzi is a helyzet súlyát, már múlt héten lemondta New York-i útját, ahol az ENSZ éves közgyűlésén mondott volna beszédet. Az biztos, hogy
Merzre nehéz napok várnak, különösen, hogy már nemcsak róla, hanem az egyre zsugorodó, korábban megkerülhetetlen erőnek számító CDU túléléséről is szó van.
Weiterso, azaz így tovább, a Zeit elemzése szerint ennyi, illetve az volt az üzenete Merz vasárnap este mondott beszédének, hogy „igen, maradok”. Kiállásával már csírájában igyekezett elfojtani a személyi vitákat. A Spiegel munkatársai a megszólalás után több CDU-s politikussal is beszéltek, akik közül többen szóvá tették, hogy Merz semmi újat nem tudott mondani, illetve iránymutatást sem adott a jövőre nézve. A párt politikusai már a választás előtt azt mondták, hogy amennyiben öt százalék alatti eredményt érnek el Mecklenburg-Előpomerániában, akkor „elszabadul a pokol”, és semmi sem zárható ki.
Azonban a párt felsővezetése a nyilvánosságban egyelőre nem fordult Merz ellen. „Alapvetően a választott úton kell továbbhaladnunk, de nyilvánvaló, hogy nem hallottuk meg az embereket, hiányzik az empátia” – mondta Karin Prien, a CDU egyik alelnöke a Deutschlandfunknak. Szerinte maga a kancellár is tudja, változtatnia kell. Az egyik elnökségi tag, Ines Claus szerint túl leegyszerűsítő lenne azt állítani, hogy a gyenge választási szerepléséért csak a kancellár hibáztatható.
Günter Krings, a CDU/CSU parlamenti csoportjának alelnöke is eltolta magától a személyi vitákat. Szerinte csak akkor van értelme erről beszélni, ha ki is áll valaki, és el tudja magyarázni, hogy vele miért mennének jobban a dolgaik. A párt vezetése által megfogalmazott finom kritikák egyébként egyeznek azzal, amit maga a kancellár is kimondott korábban.
A Spiegel szerint helyi szinten viszont fokozódik az elégedetlenség, márpedig ha a vezetők helyi szinten elkezdenek a kancellár ellen fordulni, akkor a tartományi és a parlamenti vezetők is kénytelenek lesznek átgondolni, hogy meddig támogassák Merzet.
Időt kérni és halasztani a vitát
Bármennyire is vágyik rá Merz, hogy vasárnap esti kijelentésével lezártnak legyen tekinthető a személyéről szóló vita, ez aligha teljesül. A ZDF-nek Andrea Römmele politológus azt mondta, hogy Merz a kérdést sikeresen odázta el eddig, aminek részben az az oka, hogy senki nincs a CDU/CSU-n belül, aki ugrana a pozícióért és azt mondaná, hogy „rendben, majd én megoldom”.
Elképzelhető, hogy a kancellár most kap néhány hónap türelmi időt.
A jövő áprilisban esedékes észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás ideális időpont lehet, mondta Römmele. Ezen a választáson megnézhetik, hogyan szerepel majd a jelenlegi tartományi miniszterelnök, a CDU-s Hendrik Wüst, akit a kancellár lehetséges utódjaként is emlegettek. Értelemszerűen az lenne a legfontosabb a pártnak, hogy Merz népszerűségi mutatói hogyan állnak azon a ponton. De így sem zárható ki, hogy a párt magja már korábban fellázad a kancellár ellen, és nem adnak ennyi időt neki.
„Drámai és példa nélküli, hogy a pártnak nem sikerült átlépnie az ötszázalékos küszöböt Mecklenburg-Előpomerániában – mondta hétfő kora délután Merz a vesztes berlini jelölttel közösen tartott sajtótájékoztatón Berlinben. A CDU vezetőjeként aggodalmát fejezte ki, és azt ígérte, hogy ennek a „súlyos csapásnak” hosszú távú következményei lesznek.
A kancellár tekintélyének erodálódását jól mutatja, hogy a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy megköszönte a kisebb kormánypártnak, az SPD-nek, hogy a CDU vereségei után is készek szövetségi szinten folytatni a koalíciós kormányzást. „Együtt eltökéltek vagyunk, hogy szembenézzünk az országunkat érintő történelmi kihívásokkal” – mondta Merz. Arról a pártja várhatóan rövid időn belül dönt is, hogy ezekkel vele vagy nélküle szeretnének szembenézni.
