A zuhanó szlovák népesség miatt iskolabezárási hullám jöhet, ami magyar iskolákat is maga alá temethet

Hatfős iskola, vékonyodó magyar kisebbség, optimalizáló oktatáspolitika, lesöpört javaslatok. Izzik a levegő Szlovákiában a közoktatás tervezett átalakítása miatt, ami veszélybe sodorhat több magyar tanítási nyelvű intézményt is. Fogy a szlovák és fogy a magyar is az országban, egyre kevesebb a gyerek, így iskolákat vonnának össze, a nagyon pici létszámmal üzemelő falusi iskolák sorsa pedig úgy tűnik, megpecsételődik.

A kormánypárt Hlas (Hang) politikusa, Tomáš Drucker nyáron küldte körbe négy oktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatát – idézte fel a Napunk a történteket. A magyar nyelvű iskolák szempontjából a legfontosabb a kötelező minimumlétszámok bevezetése lenne. Ez a létszám a nemzetiségi iskolákra is vonatkozna, de megszabnák az alsó tagozatos és a teljes szervezettségű iskolák minimális diáklétszámát is. Ha egy iskola három egymást követő évben nem teljesítené a feltételeket, gyakorlatilag megszűnne létezni. A javaslatot a szeptember 15-én kezdődő őszi ülésszakán tárgyalja a parlament.

Reakció a demográfiai hullámvölgyre

Ibos Emese, a Napunk újságírója elmondta a Telexnek, hogy olyan szabályokat próbálnak bevezetni, amikkel az alapiskolai hálózatot alakítanák át, optimalizálnák. „Kötelező iskolai létszámokat és osztálylétszámokat akarnak bevezetni, ami egyfajta reakció a demográfiai adatokra, hullámvölgyre, ami folyton rekordot dönt” – mondta az oktatási témákkal foglalkozó újságíró. Szlovákiában ugyanis száz éve nem született ilyen kevés gyerek, és ez a magyar születésszámokra halmozottan érvényes. 2025-ben kerekítve 42 ezer gyerek született az országban, ez 9,16 százalékos csökkenés egy év alatt.

„A magyar nemzetiséggel bejegyzett gyerekek száma 2025-ben először esett a háromezres lélektani határ alá” – folytatta Ibos Emese. Ez 440 fős csökkenés egy év alatt, és „evidens, hogy további csökkenéssel kell számolni”.

Azt javasolta az illetékes minisztérium, hogy vezessék be a kötelező osztály- és iskolai létszámot, amik eddig nem voltak annyira szigorúan véve. Az iskolák finanszírozása is változhat: egy 1-9. osztállyal rendelkező, teljes szervezettségű iskolánál 250 fős létszámra állították be a fejkvótát. Szlovákiában 30 olyan magyar alapiskola működik, amelynek 150 vagy ennél több diákja van, 66 teljes szervezettségű iskola 150-nél kevesebb diákkal működik.

A kisebb létszámú iskolák az ún. méretszorzón keresztül jutottak kiegészítő támogatáshoz. Ha egy iskolának nem volt annyi gyereke, a minisztérium 150 főig kipótolta a pénzbeli kvótát. A most beterjesztett javaslat alapján, ha egy iskolának három egymást követő évben 150 főnél kevesebb diákja van, azt az intézményt az oktatási minisztérium kisorolhatja az iskolai hálózatból, vagyis megszűnik – magyarázta Ibos.

A kormányrendelet által szabályozott méretszorzó kivezetését vállalta a szlovák kormány 2030-ig, ami rossz hír a kisiskoláknak. Számos önkormányzat a méretszorzó mellett is több ezer euróval támogatja a magyar iskolája megmaradását.

Szeptember 15-ig kell bejelenteni az iskoláknak, hogy hány diákjuk, tanáruk, alkalmazottjuk van. A központi statisztika egy hónap múlva készülhet el, ami alapján lehet majd következtetni az iskola jövőjére. Ibos szerint a tavalyi tanév adatai alapján 66 szlovákiai magyar tannyelvű iskola nem teljesíti a létszámot, ami 9 osztállyal működik. Volt, amelyikben csak 22 tanuló volt, ez utóbbinál 30 kilométeres körzetben nincs más magyar iskola. Az összevonás kevés előnye közül az egyik lenne, hogy több szaktanárt tudnának alkalmazni.

Ibos gyűjtése során talált olyan alapiskolát (1-4. évfolyam), ami 6 gyerekkel ment. Egy alkalmazottja volt, aki igazgatónő, tanítónő, nevelőnő, szakkörfelelős egyben. „Ő nem lehet beteg 10 hónapig, nem mehet el fogorvoshoz, nem mehet el szakmai továbbképzésre, nem vihette el szavalóversenyre a diákját, mert nincs, aki helyettesítse” – árnyalta a helyzetet. A Napunk felidézte, hogy 2016-ban felmentést kaptak a nemzetiségi iskolák a minimumlétszám alól – ekkor 40 magyar iskolát fenyegetett a bezárás.

Még nem csengettek be teljesen

A múlt héten egyeztetett az oktatási minisztérium a polgármestereket tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS), amin magyar szakemberek és polgármesterek is jelen voltak Ibos szerint. Szlovákiában októberben összevont megyei és önkormányzati választások is lesznek, ezért sok polgármester nem akarja megnyitni addig a kérdést. „Elhangzott, hogy 600 szlovák iskola is érintett a módosításokban”, tehát ez nem csak magyar ügy.

A szlovákiai magyar szakemberekből álló Oktatáspolitikai Műhelynek is az a véleménye, hogy szűkíteni kell a szlovákiai magyar iskolahálózatot. Jelentősen csökkent a gyerekek száma, így nem tud annyi iskola működni, mint 30 éve. „Inkább a módszerrel van a gond, azzal, hogy a nemzetiségi iskolákra ugyanazokat a szabályokat és létszámokat akarják elfogadni, mint a többségi iskolákra” – mondta Ibos, aki szerint a minisztérium módosítja a törvényeket és azt várja, hogy a kistérségek oldják meg a hálózat optimalizálását.

A minisztérium a módosításokkal és a méretszorzó csökkentésével olyan környezetet teremt, amely rákényszeríti az iskolák fenntartóit az önkormányzatokat, hogy lépjenek az iskoláikkal kapcsolatban. Több önkormányzatnak kéne együttműködnie, hogy 5-6 településenként legyen iskola, de sokszor viták vannak a települések között, például azon, hol legyen a központi iskola.

Nem tudni arról, hogy téma lett volna a szlovákiai iskolák helyzete a pozsonyi V4-csúcson Ibos szerint. Volt egy találkozó múlt héten Kollai Istvánnal, a magyar kormány határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkárával Révkomáromban. „Néhány oktatási szakembert meghívtak szlovákiai egyetemekről”, ezen csak egyeztetés volt, információkat kértek be Kollaiék. Megkerestük ezzel kapcsolatban az illetékes Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot, ha válaszolnak, kiegészítjük a cikket.

Ibos Emese felidézte, magyar szakemberek a szlovák oktatási minisztériumba is bementek 24 javaslattal. Az egyik például az volt, hogy legyen iskolabusz-hálózat. A tárcában azonban minden javaslatot lesöpörtek. „A petíciók ideje már lejárt” – mondta Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a Napunknak ezután, hozzátéve, utcára kell menni. Szerinte Druckerrel nem sikerült megértetni, hogy a magyar nyelvű iskolák nem tudnak olyan tanulói létszámot hozni, mint a többségiek.

Úgy tudni, szeptember 30-án tárgyalják az oktatási javaslatokat a parlamentben. Van még két hét, hogy egyeztessenek, ha nem sikerül elérni semmit, akkor nincs elvetve a tiltakozó akció.

„Az önkormányzatoknak lehetne a legerősebb szavuk” Ibos Emese szerint, de a választások előtt senki sem mer bevonódni. A magániskolák egyik szervezete már tiltakozott a törvénycsomag más részei miatt, de most nem nagyon hallani szlovák szervezetek hangját.

Itt a legnagyobb a baj

Még szeptember 1-én szedte össze a Napunk, hol lehet a legnagyobb a baj. Szerintük hosszú távon 120 magyar iskolát fenyeget a megszűnés, ha megszavazza a parlament a javaslatot. Az ún. teljes szervezettségű iskolák esetén 150 fő lenne a minimális diáklétszám, ezt 66 szlovákiai magyar tannyelvű iskola nem teljesíti. 22 olyan kilenc osztályos iskola van, aminek 100-nál is kevesebb tanulója van. A Napunk még 22 és 51 diákos iskolát is talált. A magyar tannyelvű alsó tagozatos iskolák között 14-15 volt a tanulói létszám.

Ugyanis a három évfolyamos alsó tagozatos iskoláknál 30, az öt évfolyamosaknál 75 lesz a minimális létszám. A teljes szervezettségű alapiskolák esetén – mint említettük – 150 fő lesz a minimális létszám, ez osztályokra bontva az alsó tagozatban 15, a felsőben 18 fős minimum létszámot jelent. A magyar szakemberekből álló Oktatáspolitikai Műhely javaslata szerint a magyar, ukrán, ruszin nemzetiségi iskolákban egységesen 12 fő lenne a minimális osztálylétszám. A teljes szervezettségű alapiskolákban pedig a teljes minimum 108 fő lenne.

A Napunk gyűjtése alapján a magyar elsősök száma folyamatosan csökken: míg a 2023/24-es tanévben korszakos csúcsot jelentő 3852 volt, addig a 2025/26-osban már csak 3485. A Rákóczi Szövetség adatai szerint a 2026/27-es tanévben 3193 elsős kezdhette meg tanulmányait, de ez a szám még nőhet a szervezet szerint. Több olyan iskola is volt, ahol az előző tanévben már akár 10 alatti gyerek tanult, a negatív rekorder Zsitvabesenyő alapiskolája, ahova öten jártak. Vannak iskolák, amik részben a magyarajkú roma tanulóknak köszönhetik, hogy még vannak, a nemesradnóti alsó tagozatos iskolának például így volt 110 tanulója. A másik véglet Tornalja, amit nem fenyeget a bezárás, a Kazinczy Ferenc Alapiskolának 812 tanulója volt júniusig.

Egy augusztus végi cikkében a Napunk arról írt, hogy 2025-ben két magyar oktatási intézményt összevontak másik intézménnyel, négy alapiskola pedig megszűnt. „Nincsenek fiatalok, nincs születés, így nagyon nehéz. Jelenleg az óvodánkat is hat gyermek látogatja. Tavaly egy gyermek született a községben, idén viszont még egy sem. Sajnos itt is akadnak olyan magyar szülők, akik a szomszédos község szlovák óvodájába járatják a gyereküket” – világította meg a hátteret a lapnak Garanyi Marián, Ladmóc polgármestere, aminek szintén megszűnt az iskolája. Pozsony tágabb térségében, a magyarok lakta településekre egyre több szlovák család költözik be, ezen felül a vegyes házasságokból született gyerekeket sokszor inkább szlovák nyelvű intézményekbe íratják be.

További átalakítások

Szlovákiában a minimális osztálylétszám meghatározása csak egy része az oktatási átalakításoknak. Másik fontos része, hogy átállnak az ún. háromciklusos rendszerre: az 1-3. évfolyam, a 4-5. évfolyam és a 6-9. évfolyam is máshogy lesz kezelve. Az iskolák választhatnak majd, hogy csak az alsó ciklusban működnek, vagy bevállalják-e a továbbiak tanítását is. Ez a lap szerint a – magyar – kisiskoláknak nem optimális. A három évfolyamos oktatás diáklétszám-csökkenést eredményezne, de ha a középső ciklus oktatását is bevállalják, az drága működést eredményezhet, mivel szaktanárokat is alkalmazni kell. Az átszabás része, hogy a nagyon kicsi iskolák eddig relatíve több támogatást kaptak, de az ún. méretszorzót jelentősen csökkenteni akarja a kormány.

A tanítás terén is lesznek – a mostani átalakításoktól jogilag független – reformok, ezeket már be is vezetik felmenő rendszerben, fókusza az új, „tudni, érteni, alkalmazni” szemlélet lesz – írta az Új Szó augusztus végi cikkében. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kap a megszerzett tudás megértése és gyakorlati alkalmazása, fontosabb lesz a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az együttműködés és az önálló tanulás is. Az iskolák nagyobb önállóságot is kapnak a saját oktatási programjuk kialakításában, és bevezetik a gyerekek életkorához igazított MI-oktatást, hogy használni tudják a mesterséges intelligenciát, és felismerjék az így készített tartalmakat.

Ennek alapja Ibos Emese szerint, hogy új pedagógiai programot fogadtak el három éve. Járásonként mentorközpontokat hoznak létre ennek keretében, részben uniós forrásokból. Az új hozzáállás lényege, hogy minden iskola a saját diákjai képességét szem előtt tartva haladhat a tananyaggal, a lényeg, hogy csak a harmadik év végén kell egy standardot teljesíteni minden tanulónak.