„Minden bizonnyal fordulópont a pártnak és Németországnak is” – az AfD elsöprő tartományi győzelme után Merz sorsát találgatják
Politikai földrengés és fordulópont Németországban – így értékelik a szakértők, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) vasárnap elsöprő győzelmet aratott a szász-anhalti tartományi választásokon. Bár az abszolút többségük nincs meg, nem kizárt, hogy ők alakítanak kormányt, így aztán a második világháború óta először venné át a szélsőjobb egy német tartomány vezetését. A 2,1 millió lakosú Szász-Anhalt döntése Berlinig is elér, a kérdés, ami most az egész országot lázban tartja:
a Kereszténydemokrata Unió (CDU) csúfos veresége után kancellár maradhat-e Friedrich Merz?
A szélsőjobboldali párt eredményét a szövetségeseik ünneplik, szerintük ez előrevetíti a kontinens jövőjét. Mások nem vonnának le ekkora következtetéseket egyetlen, előzetesen is az AfD-nek kedvező tartomány választásából, de a mérsékeltebb erők is aggasztó jelnek tartják az eredményt, amit nem szabad figyelmen kívül hagyniuk.
Egy 5 százalékos kispárt lehet a királycsináló
43,8 vs. 17,2 – az előzetes eredmények alapján így végzett az AfD és a második helyezett, a tartományban eddig legtöbb helyi képviselővel rendelkező konzervatív CDU. Az országosan is kormányzó párt az előző választáshoz képest közel 20 százalékpontnyi szavazót bukott Szász-Anhaltban, miközben a szélsőjobboldali párt 23 százalékponttal erősödött. A 83 fős szász-anhalti parlamentben várhatóan 39 képviselője lesz az AfD-nek, 15 a CDU-nak, 8-8 a Baloldalnak (Linke) és a szociáldemokratáknak (SPD), 8 a Zöldeknek, 5 pedig a Sahra Wagenknecht Szövetségnek (BSW).
Az abszolút többséghez 42 hely kellene, ez egyik pártnak sincs meg. A most távozó tartományi kormányt a CDU, az SPD és a parlamentbe most be se jutó szabad demokraták (FDP) alkotják. A CDU-nak és az SPD-nek az új felállás szerint összesen van 23 helye. Ahhoz, hogy az AfD-vel szemben meglegyen az abszolút többség, gyakorlatilag az összes pártra szükség lenne. Ez nyilván nem ilyen egyszerű, a kormányalakítás – ha egyáltalán összejön – sokkal nehezebb lesz.
Több forgatókönyv is elképzelhető. Az AfD-vel a hagyományos koalíciót minden párt kizárta, de a választás előtt a szélsőjobboldali párt is azon az állásponton volt, hogy egyedül akar kormányozni. Vasárnap Ulrich Siegmund, az Alternatíva Németországért helyi vezetője már azt mondta, kezet nyújt mindenkinek, aki hajlandó végrehajtani a politikájukat. Megpróbálkozhatnak kisebbségi kormányzással is, de Siegmund miniszterelnökké választásához átszavazásra lenne szükség. Az Euractiv hírlevelében nem zárta ki, hogy három CDU-s képviselő helyi megfontolásokból figyelmen kívül hagyja pártja központi utasítását és hatalomra segíti az AfD-t.
Elméletben felmerülhetne egy CDU vezette kormány is, de még a Zöldekkel és az SPD-vel is nagyon messze vannak a többségtől. Közben pedig a CDU a Baloldallal is kizárta a formális együttműködést. A választás előtt felmerült egy olyan forgatókönyv, hogy amennyiben a CDU–SPD és a Zöldek kisebbségi kormányt alakítanak, akkor a Baloldal meggyőzhető lenne a CDU-s miniszterelnök-jelölt, Sven Schulze támogatásáról. Az abszolút többségük még így sem lenne meg.
A királycsináló így bármelyik oldal külső támogatójaként a Linkéből kivált szélsőbalos Sahra Wagenknecht pártja, a BSW lehet. Claudia Wittig, a BSW helyi vezető jelöltje a választás estéjén megismételte, hogy sem Ulrich Siegmundra, sem Sven Schulzéra nem fognak szavazni. Kijelentette azonban, hogy bizonyos kérdésekben készek együttműködni az AfD-vel. Wittig problémásnak tartja egy olyan párt kategorikus kizárását, amely a szavazatok több mint 40 százalékát kapta. A BSW egyébként szintén szigorú menekültpolitikát folytat és támogatják az orosz energiahordozók behozatalát is. Döntő tényező az lehet, hogy az AfD vagy a CDU, az SPD és a Zöldek veszik rá a BSW-t, hogy külső támogatóként velük szavazzon.
A kisebbségi kormányzás tehát nem elképzelhetetlen, két német tartományban ez a maga módján már működik is. Türingiában például a CDU a BSW-vel és az SPD-vel koalícióban kormányoz kisebbségben, kívülről pedig a Linke segíti őket. Szász-Anhaltban viszont nem kizárt a patthelyzet sem, aminek a vége akár új választás is lehet.
„Akkor majd 50 vagy 55 százalékunk lenne”
A választás estéjén a győztes párt, az AfD vezető jelöltje, Ulrich Siegmund kijelentette, hogy eszük ágában sincs feladni az elveiket egy koalícióért, de készek tárgyalni. A ZDF-nek arról beszélt, hogy ők „kormányzati felhatalmazást kaptak” az emberektől. Siegmund tovább is ment, fölényes győzelmük ellenére jelezte, hogy amennyiben nem sikerül a kormányalakítás, akkor egy új választásban is benne lennének. „Ha úgy alakul, akkor egyszerűen új választást kell tartani, akkor 50 vagy 55 százalékunk lenne” – fogalmazott.
Új választást persze nem lehet bemondásra kiírni, Szász-Anhalt választási törvénye három lehetőséget biztosít. A leggyorsabb út, ha a tartományi parlament másodjára sem tud miniszterelnököt választani. Ebben az esetben a képviselők dönthetnek úgy, hogy feloszlatják magukat.
Kétharmados többséggel pedig arra is lehetőség van, hogy az új parlament azonnal feloszlassa magát, ezt a következő hat hónapban lehet megtenni. Harmadik opció pedig az, hogy az újonnan megválasztott miniszterelnök bizalmi szavazást kér maga ellen, amit egyúttal el is bukik, ebben az esetben szintén új választást kell kiírni.
Az AfD helyi vezetője egyelőre viszont azt mondja, hogy miniszterelnök szeretne lenni, ehhez igyekszik a többséget megteremteni.
Merz megdöbbent, de szerinte a lemondása nem opció
Hétfő délután végül maga a kancellár is megszólalt, Sven Schulzéval, Szász-Anhalt jelenlegi miniszterelnökével az oldalán állt ki a sajtó elé. Merz vasárnap este hat órán keresztül várta az eredményeket a berlini pártközpontban, délelőtt már a CDU tartományi miniszterelnökeivel konzultált a jövőről. A Handelsblatt szerint a CDU központjában, a berlini Konrad Adenauer-házban a választás következményeiről tartották válságtanácskozást.
Merz a tárgyalások után, délután azt mondta, hogy mindannyian mélységesen megdöbbentek. Azt mondta, nem számítottak arra, hogy végül így alakul majd a választás, azonban kénytelenek elismerni az eredményt.
„Nem tudunk egyszerűen túllépni a tegnap történteken.”
Szerinte a CDU az elmúlt évtizedek legnehezebb választásán van túl. A kancellár elismerte, hogy személye és a szövetségi kormány munkája szerepet játszott a szász-anhalti kampányban. Ennek ellenére kitart a kormánya által meghirdetett reformok mellett, egyeztetései után azt tapasztalta, hogy pártja vezetése továbbra is mögötte áll. „Nem szándékozom kibújni a felelősség alól, szembe kell néznem a feladattal” – mondta. Merz továbbra is azt állítja, hogy lemondása nem opció.
Akkor ki felezte meg kinek a támogatottságát?
„Ismét elértük a 40 százalékot és megfeleztük az AfD támogatottságát. Ez lehetséges! De meg kell teremtenünk a körülményeket hozzá. Ez a feladatunk.” Ezt a rosszul öregedő mondatot Merz írta hat évvel ezelőtt, ekkor még sikertelenül pályázott pártja, a CDU elnökségére.
Merz már kancellárként a szélsőjobb visszaszorítását tűzte ki célul, de most egy ország teszi fel neki a kérdést: akkor most ki felezte meg kinek a támogatottságát? Az AfD több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a legutóbbi tartományi választásokon, a CDU támogatottsága pedig a felére csökkent Szász-Anhaltban.
„Ez az este, ez az eredmény minden bizonnyal fordulópont a pártnak és az országnak is”
– értékelte a választási eredményt Nina Warken, a Szövetségi Kancellária vezetője. Az egész Németországot, sőt még Európát is érintő kérdés most az, hogy a CDU számára siralmas eredmény elvezethet-e oda, hogy pártja túlságosan terheltnek érezze Merz másfél éves kancellárságát.
Merz nagyon nehéz helyzetben van: népszerűsége elődeihez képest egy év regnálás után nagyon alacsony, miközben az AfD az országos méréseket lassan fél éve stabilan vezeti, és nem látszik, hogy mi fordítaná meg ezt a tendenciát. A német választók pedig nagyon türelmetlenek, az SPD négy és fél éves kormányzása után Merztől gyors eredményeket vártak, többek közt gazdasági téren is, de ezek egyelőre elmaradtak.
Az AfD április eleje óta tartósan átvette a vezetést az országos közvélemény-kutatásokban, és a Politico felméréseket összesítő átlagában 28 százalékon állt szeptember 2-án. A CDU-t és bajor testvérpártját, a CSU-t 21, a Zöldeket 15, a szociáldemokratákat pedig a Baloldallal (Die Linke) együtt 12 százalékra mérték.
A ZDF Polibarometer adatai szerint a megkérdezettek háromnegyede úgy gondolja, hogy Merz személyesen is árt a CDU választási teljesítményének. A CDU-szavazók fele osztja ezt az álláspontot, mindössze 5 százalékuk tartja a pártra nézve hasznosnak Merzet. Andrea Römmele politológus szerint kevés ember érzi úgy, hogy a kancellár érti és meg is tudja oldani a problémáikat.
Merz már több dologgal is próbálkozott, hogy javítson a túlélési esélyein, de nem hozott új lendületet a kabinetátalakítás és az új, kevésbé konfliktusos kommunikáció sem. A kancellár a reformokban is bízik, de gyors áttörést ettől se várhat, különösen, hogy ezek először további terheket jelentenek a választóknak, a pozitív hatásokra várni kell.
A CDU egyelőre összezár, de már érkeznek a kritikus hangok
A párton belül egyre több a kritikus hang, azonban a konfliktusokat eddig sikerült házon belül tartani. Andrea Römmele szerint a kancellárcseréről szóló vita a következő két hétben nem fog kirobbanni a nyilvánosság előtt. Ennek oka, hogy két hét múlva esedékes a mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választás. Egy esetleges vezetőcserével ezt vélhetően megvárják.
A hátsóbb sorokból viszont már hallani a kritikus hangokat. A CDU ifjúsági szervezetének, a Fiatal Uniónak (Junge Union) brandenburgi vezetője, Tim Brand vasárnap este azt mondta, hogy új kezdetre van szüksége a pártnak. „Friedrich Merznek le kell mondania kancellári és CDU elnöki posztjáról” – mondta ki a pártban gyakorlatilag először. Kérdés, hogy a következő hetekben magasabb szinten is felmerülnek-e ezek a követelések.
A párt a vereség másnapján még fegyelmezett volt. „A kormányt négy évre választották, a Bundestagot is négy évre választották” – mondta hétfő reggel Nina Warken, a Szövetségi Kancellária vezetője Szerinte most stabilitásra van szükség. „Az emberek még nem érzik, hogy bármi is változna: gyorsabbnak kell lennünk, jobbaknak kell lennünk” – mondta a CDU-s politikus. Több fontos kormánypárti politikus is hasonló véleményt fogalmazott meg, illetve egységesen azt kommunikálták, hogy fel kell gyorsítani a korábban elfogadott reformterveket. „Először is elemeznünk kell, miért vesztettünk el ennyi támogatót Szász-Anhaltban” – jelentette ki Thorsten Frei, a CDU/CSU parlamenti vezetője.
Merz kormányának koalíciós partnere, az SPD viszont nem ilyen türelmes, innen egyértelmű kritika érkezett.
Az SPD parlamenti vezetője, Dirk Wiese azt mondta, hogy Merz retorikája is bizonytalanságot okozott a német választók körében, és a frakcióvezető a reformok előrehaladását is kifogásolta. A szakértők abban egyetértenek, hogy Merz magától nem fogja feladni. „Nem gondolom, hogy ő az az ember, aki lemondana. Nagyon élvezi a kancellári tisztséget, régóta ezért dolgozott” – mondta Carsten Koschmieder politológus, a Berlini Szabadegyetem munkatársa a DW-nek. Koschmieder szerint az is fontos szempont, hogy jelenleg nincs potenciális utódja Merznek a CDU/CSU-n belül.
Nyár elején többen Hendrik Wüst, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnökének nevét dobták be, ő 2022-ben az egyik legerősebb eredményt érte el a tartományi választáson. A pletykákat az is erősítette, hogy Wüst neve a tavalyi választásra felmerült potenciális kancellárjelöltként, de végül úgy döntött, nem indul el, inkább Merzet támogatta. Júniusban a CDU a cseréről szóló pletykákat egyhangúlag cáfolta. Rövid hallgatás után maga Wüst is kiállt Merz kancellár mellett, azt mondta, hogy semmilyen cserét nem támogat, párttársait pedig óva intette attól, hogy hasonló megbeszélésekbe kezdjenek.
Európa egyik fele sokkban, a másik ünnepel
Az Alternatíva Németországért európai szövetségesei ünnepelnek. Olaszország miniszterelnök-helyettese, Matteo Salvini az AfD győzelmét elsöprő sikernek nevezte, „amely rávilágít a változás, a biztonság és a munkahelyek iránti erős igényre”. A spanyol nacionalista párt, a Vox vezetője, Santiago Abascal vasárnap azt írta, hogy az AfD szász-anhalti győzelme „nagy remény Németországnak és Európának”. André Ventura, a portugál szélsőjobboldali Chega elnöke történelmi győzelemről írt. Elon Musk X-en üdvözölte az eredményeket. „Gut gemacht!” – írta, ami itt most csak annyit jelent, hogy „szép munka”. Ünnepelt a volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is.
„Hatalmas győzelem Németországnak és Európának” – írta, hozzátette, hogy szerinte ez csak a kezdet.
Európa másik fele nem ilyen boldog. Donald Tusk lengyel miniszterelnök vasárnap este azt írta, hogy „csak az idióták vagy az árulók örülhetnek az AfD németországi diadalának”. A Tusk-kormány külügyminisztere, Radosław Sikorski nagyon aggasztó jelnek nevezte az AfD győzelmét. Benjamin Haddad, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere vasárnap azt írta, hogy a szélsőjobboldal győzelme a tartományi választáson nagyon nehéz pillanat Európának.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter a választási eredményt szörnyű hírnek nevezte, mivel szerinte egy olyan politikai erő győzedelmeskedett, amely ellenzi a liberális és nyugati értékeket. Magyar Péter Orbán ünneplésére reagált: „Látom, sokan versenyt örömködnek a német tartományi választás eredményén. 2024-ben ugyanők még Trump elnök győzelmére tekintettek csodafegyverként. Aztán jött a valóság: Magyarországon a magyarok döntenek” – írta a magyar miniszterelnök.
Az AfD győzelme, illetve annak mértéke valóban történelmi jelentőségű lehet Európában. A következő hetekben kiderül, hogy sikerül-e kormányt is alakítania a szélsőjobboldalnak a németországi tartományban. Ha ez végül nem is jön össze, az egészen biztos, hogy az eredménynek hatása lesz a német és az európai politikára is.
