Trump tizedére csökkentette két természetvédelmi terület méretét, a Patagonia bíróságon támadja meg a döntést
Donald Trump amerikai elnök júliusban írt alá egy rendeletet, ami a régészetileg fontos, vörös sziklás kanyonokból álló Bears Ears nemzeti emlékmű területét 91 százalékkal, közel félmillió hektárral csökkentette. Az elnök egy másik, szintén Utah-ban található nemzeti emlékműből, a Grand Staircase-Escalantéből is levágott 690 ezer hektárt, amitől az 90 százalékkal kisebb lett. A Patagonia most bíróságon támadja meg az elnök döntését – írta meg a New York Times.
A lépéssel a sivatagos táj hatalmas szeletét nyitották meg az olajfúrás, az uránbányászat és egyéb beruházások előtt. A vállalatok már legalább kilenc bányászati igényt jelentettek be azokon a területeken, amiket a két nemzeti emlékműből vontak ki. Ezek egyébként olyan területek, amelyeket jogilag védenek a beépítéstől. A nemzeti parkokhoz hasonlóak, de míg azokat a kongresszus hozza létre, a nemzeti emlékműveket elnöki rendelettel is létre lehet hozni.
A szabadtéri ruházati cikkeket gyártó Patagonia szerdán természetvédelmi és törzsi szervezetekkel közösen azonban pert indított a Bears Ears területét lezsugorító elnöki rendelettel szemben. Keresetükben azzal érvelnek, hogy a nemzeti műemlékekre vonatkozó törvény, egy 1906-os régészeti törvény felhatalmazza az elnököket a helyszínek kijelölésére, de nem ad jogot azok területének csökkentésére. A per kizárólag a Bears Ears területének csökkentéséről szóló döntést kifogásol, de más szervezetek a Grand Staircase területének csökkentését is támadják.
A Bears Ears területét eredetileg Barack Obama jelölte ki amerikai elnökként 2016-ban, míg a Grand Staircase területét Bill Clinton nyilvánította 1996-ban nemzeti emlékművé. Trump elnökké választása után 2017-ben már hasonlóképpen csökkentette mindkét emlékhely védelmi státuszát, és a Patagonia a szervezetekkel együtt akkor is támadta a döntést. Végül Joe Biden azelőtt állította vissza a két terület státuszát, hogy a bíróság döntést hozott volna az ügyben. A szerdán benyújtott kereset ennek az eljárásnak az újraindítása.
Ryan Gellert, a Patagonia vezérigazgatója szerint az ellenállásra „most nagyobb szükség van, mint valaha, mivel ez a kormányzat az elmúlt 19–20 hónapban rendkívül elszántan törekedett arra, hogy minden eszközt bevetve támadást indítson a természet és a természeti világ ellen”.
Közben a Patagonia marketingstratégiájának is központi elemévé vált a Trumppal folytatott viszály. Mint Sean Buchanan, a Patagonia aktivista tevékenységét tanulmányozó kutató a lapnak elmondta, a vállalat az egyik legjövedelmezőbb évét zárta 2017-ben, amikor először perelte az emlékművek területének csökkentése miatt Trumpot, és valószínűleg most is jót fog tenni az üzleti eredményeinek.
