„Ez a legbizarrabb eset, amit az elmúlt 30 évemben láttam” – tíz éve egy családért izgult egész Ausztrália

Tíz évvel ezelőtt egy megmagyarázhatatlan történet tartotta lázban napokig Ausztráliát. Egy gazdálkodással foglalkozó öttagú család egyik napról a másikra eltűnt, ráadásul a jelek szerint önszántából. Az ilyen történetek gyakran tragédiával végződnek, de mindenki megkönnyebbülésére a Tromp család tagjai néhány napon belül egyenként megkerültek – ám többen kórházi ellátásra szorultak.

„Ez a legbizarrabb eset, amit az elmúlt 30 évemben láttam” – mondta egy rendőr, aki részt vett a nyomozásban. A furcsa helyzetre senki nem tudott magyarázattal szolgálni, a családtagok is csak nagyon vázlatosan beszéltek a médiának arról, hogy mi történt. Máig csak találgathatunk, hogy pontosan mi is játszódott le a családtagok fejében. Valószínűleg egy ritka, de ismert pszichiátriai kórkép, a „közös pszichózis” állhatott a háttérben.

Egyik napról a másikra tűntek el

Az 51 éves Mark Tromp és 53 éves felesége, Jacoba Melbourne külvárosában éltek, elég előkelő környéken. Ribizlit termesztettek a gazdaságukban, és elég jól ment a biznisz. A földjeikre „szedd magad” napokon is érkezhettek látogatók. A házaspár medencés villában lakott három felnőtt gyerekével. A 29 éves Riana, a 25 éves Mitchell és a 22 éves Ella is részt vett a gazdálkodásban, és a külső szemlélők szerint úgy tűnt, hogy minden rendben van. 2016-ban egy nagyobb felújításba is belevágtak a ház körül. Aztán abban az évben augusztus 29-én mindannyian eltűntek a silvani otthonukból. A rendőrséget a rokonok és a család barátai értesítették.

A házat Trompék tárva-nyitva hagyták, bent a rendőrök megtalálták a családtagok telefonjait, a pénztárcáikat iratokkal és bankkártyákkal együtt. A házban mindenhol szétszórt papírok hevertek. Minden jel arra utalt, hogy szándékosan tűntek el. Az egyetlen telefon, amely hiányzott, Mitchellé volt, de később ezt is megtalálta a rendőrség.

Silvantől kb. fél-egy órányira egy autóút mellett találták meg a mobilt, amely a kirakós első darabja volt.

A nyom alapján a hatóságok rekonstruálni tudták, hogy a család tagjai Új-Dél-Wales felé vették az irányt. Több kocsijuk közül csak egy szürke Peugeot kombi hiányzott, ezzel indultak el otthonról, és sok készpénzt is magukhoz vettek.

De még mielőtt a hatóságok elkezdték volna keresni a családot, már megbomlott az egység. Augusztus 30-án, kedd reggel a középső gyerek, Mitchell kiszállt a „nyaralásból” Bathurstben, és vonattal hazaindult. A család többi tagja ezután a Jenolan-barlangokhoz utazott.

Ott aztán a két lány is otthagyta a szüleit, de nem akárhogyan: loptak maguknak egy kocsit. A két nővér dél felé autózott Goulburn városába, ahol bejelentették szüleik eltűnését. Ella és Riana ezután külön utakon folytatták. Az, hogy pontosan miért, nem világos, de Ella állítólag mindenképp haza akart menni, hogy megetesse a lovait. Végül ő is ért haza először a családtagok közül.

Hat napig tartott a nagy szökés

Hazaérve Ella rendőröket talált az otthonában – illetve a sajtó képviselőit. Ekkorra ugyanis az ügyüket már felkapták a helyi lapok. Mindeközben Mitchell is úton volt hazafelé, de ő vonattal érkezett meg augusztus 31-én reggel. A férfi azt mondta, hogy a szülei paranoiások, és meg vannak győződve róla, hogy üldözik őket.

Szerinte attól féltek, hogy meggyilkolják és kifosztják őket, ezért vették rá a gyerekeket is, hogy „megszökjenek” otthonról.

Mitchell nem vonódott be túlzottan a téveszmés kalandba, de úgy volt vele, hogy elmegy, és megnézi, mit akarnak a családtagjai. Magával vitte a telefonját, de amikor a szülei ezt észrevették, kidobatták vele a készüléket a kocsiból, mert attól féltek, hogy az alapján fogják őket lenyomozni.

„Még soha nem láttam senkit így viselkedni. Csak azt akarom, hogy megtalálják az apámat. Nem veszélyes, cimborám, az apám” – mondta Mitchell. Úgy tűnt, hogy Mitchellre és Ellára kevéssé hatott a szüleik paranoiája. A nyilvánossághoz fordultak, hogy elérjék a továbbra is úton lévő két Trompot.

Riana viszont nem ért haza. Őt a történtek jobban megviselték mentálisan. Napokkal később találta meg egy férfi a kisbuszában. Már órák óta úton volt, amikor felfedezte a hátul kuporgó lányt, aki szinte katatón állapotban volt. Amikor a férfi megkérdezte, hogy segítségre van-e szüksége, azt felelte neki, hogy nincs. De azt nem tudta megmondani, hogy mi a neve, vagy hogy hol van. „Jól öltözött fiatal nő volt, 50 dollárt akart adni, amiért gondot okozott, de mondtam, hogy erre nincs szükség” – mondta Keith Withaker, a Rianát megtaláló sofőr. A nőt kórházba szállították pszichiátriai kezelésre.

Ahogy nőtt a média érdeklődése, és megkezdődött az államközi keresés, Mark és Jacoba a Jenolan-barlangokból Melbourne felé autóztak. Egy nappal később, augusztus 31-én, szerdán, 600 kilométerre délre, a Victoria állambeli Wangaratta városában ők is különváltak egymástól. Azt, hogy miért, nem tudni. Jacoba ismét észak felé vette az irányt, de az sem derült ki, hogy pontosan hogyan. Valahogy a 350 kilométerre lévő Yassban lyukadt ki, ahol zaklatottan bolyongott. Egy járókelő kihívta a mentőket, és őt is kórházba vitték.

Néhány napon belül tehát már csak Mark Tromp volt „szökésben”.

Útközben a férfi valahogy kocsit cserélt. A rendőrök megtalálták a Victoria állam északkeleti részén hagyott Peugeot-ját. Egy ízben őt magát is megtalálták, de csak rövid időre. Nagyon szorosan, a követési távolságot figyelmen kívül hagyva rátapadt egy autóra, ezért a pár, amelynek a kocsiját követte, hívta a rendőröket. A kiérkező járőrök megpróbálták igazoltatni, de a családapa elszaladt előlük, és még keresőkutyákkal sem bukkantak a nyomára. Mindeközben a környéken több motelbe is betörtek, és a rendőrség arra gyanakodott, hogy a férfi lehetett a tettes – ez viszont később nem bizonyosodott be.

Végül szeptember 3-án, szombat este, hat nappal az ügy kezdete után, Tromp megkerült. Egy út mellett találták meg a wangarattai repülőtér közelében. A rendőrség kihallgatta, egy mentálhigiénés szakember megvizsgálta, majd a rendőrként dolgozó testvérére bízta. Ekkorra már hatalmas médiaérdeklődés övezte a férfit, aki a középső ujját mutatta a fotósoknak, miközben a testvére elhajtott vele a rendőrségről.

Tromp később egy bűnbánóbb hangvételű nyilatkozatot adott ki, amelyben bocsánatot kért „az események okozta fájdalomért és aggodalomért”. Megköszönte, hogy a hatóságok és a közösség megpróbáltak segíteni a családjának. A pszichiátrián kezelt családtagok jól reagáltak a kezelésekre, bár azt már nem tudni, hogy pontosan mennyi ideig szorultak ápolásra.

Emellett lettek jogi következményei is a kiruccanásnak: Ellát autólopással vádolták meg. A vele együtt lévő Riana a mentális állapota miatt mentesült a vád alól. Más bűncselekmény nem merült fel, és a rendőrség utólag azt nyilatkozta, nem érezték úgy, hogy valódi veszély fenyegette volna a családot. Ugyanakkor nem Trompék esete lett volna az első olyan családi eltűnés, amely végül tragédiába torkollik.

Közös téveszme lehet a magyarázat

A hatnapos sztori végén továbbra sem volt túl sok magyarázat arra, pontosan mi is történt a családtagokkal. Bár a közösségi médiában eleinte elterjedt, hogy a családtagok kábítószer hatása alatt állhattak, erre nem találtak bizonyítékot. A racionális magyarázatok közül az esetleges adósságok vagy például vallási szekták sem jöhettek szóba. Trompék jó anyagi helyzetben éltek, és nem tartoztak semmilyen vallási csoporthoz. „Ez csak egy nagy idegösszeomlás volt, ebben biztos vagyok” – mondta az egyik rendőr.

Valóban, a legészszerűbb magyarázat a mentális összeomlás. De hogy lehet, hogy a családban többen is egyszerre roppantak össze annyira, hogy ez legyen a vége? Nem példa nélküli az ilyesmi: a tömeghisztéria is hasonló, csak ott egy csoport kerül egyidőben megmagyarázhatatlan állapotba – ilyen volt például a középkori táncpestis, amelyről itt írtunk bővebben. Ilyenkor persze felmerül az esetleges mérgezés is, legalábbis a középkorban ezt valószínűsítették. Trompékkal kapcsolatban is szóba került, hogy esetleg nehézfémmel szennyezett vizet ihattak. De a környékükön élőkkel ugyanazt az ivóvizet itták, és mások nem mutattak ilyen jellegű tüneteket.

A fő teória ebben az esetben a „folie à deux”, avagy a kollektív téveszme volt.

A francia kifejezés, amely szó szerint fordítva „két ember őrületét” jelenti, egy ritka pszichológiai állapotot takar, amely szinte kizárólag szoros kapcsolatban álló családokban fordul elő. Eredetileg egy 19. századi francia pár leírására használták, amelynek tagjai paranoid és téveszmés viselkedést kezdtek mutatni. Bár az orvosok nem tudták megmondani, hogy melyikük vált előbb pszichotikussá, egyértelmű volt, hogy olyan körforgásba kerültek, amelyben egymás téveszméit erősítették.

Mint kiderült, Mark és Jacoba is nagyon feszültek voltak. „Nehéz megmagyarázni vagy szavakba önteni, de féltették az életüket, és úgy döntöttek, hogy elmenekülnek” – mondta egy rendőrségi forrás. Szerinte a szülők eredetileg azt tervezték, hogy elhagyják Ausztráliát, de végül nem merték ezt megtenni, mert attól féltek, hogy az útlevelük alapján lenyomozhatják őket. „Azt hitték, biztonságosabb, ha olyan helyre mennek, ahol technológiai eszközzel nem elérhetők” – mondta a forrás.

Azt sem a hatóságok, sem Mitchell nem fejtette ki, hogy pontosan milyen események halmozódása vezethetett odáig, hogy ennyire felborítsa a szülők lelki békéjét. „Különböző, normális, mindennapi események halmozódása – csak nyomás – volt, és a helyzet a napok múlásával rosszabbodott – mondta Mitchell. – Értem, hogy miért övezi ezt közérdeklődés, de ez családi ügy, mi pedig csak újra össze akarjuk hozni a családot, és szeretnénk, ha minden jóra fordulna – szerintem egyébként így is lesz” – tette hozzá, miután az apját megtalálták közel tíz évvel ezelőtt.