XIV. Leó pápa szerint a világnak nincs szüksége az emberiséget leértékelő mesterséges intelligenciára
„A világnak nincsen szüksége olyan mesterséges intelligenciára, amely leértékeli az emberiséget, ellenkezőleg a bölcsesség megvilágította emberi intelligenciára van szüksége, a lelkiismeret vezette politikai tekintélyre és a szeretet vezette technológiai innovációra” – mondta XIV. Leó pápa a Vatikánban pénteken.
A pápa szerint a mesterséges intelligencia (MI) olyan távlatokat nyit meg, amelyeket a korábbi generációk nehezen tudtak elképzelni. Arról is beszélt, hogy a technológiai fejlődés minden előrelépése erkölcsi kérdés elé helyezi az emberiséget, azon kérdés elé, hogy a technológia segíti-e az embereket, hogy testvériesebbé váljanak, felelősségteljesebbé önmaguk és egymást iránt.
XIV. Leó az MTI tudósítása szerint a Vatikánban fogadta a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózata (ICLN) 17. találkozójának résztvevőit. A pápa a delegáció tagjainak azt mondta, hogy ugyanezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Magnifica Humanitas kezdetű, májusban megjelent enciklikája is. Választanunk kell egy új bábeli torony megépítése között, ahol a hatalom, a hatékonyság és az ellenőrzés elhomályosítják az emberi lény arcát, vagy olyan civilizációt építhetünk, amelyben a technológia minden ember integrált fejlődését szolgálja – idézte XIV. Leó saját enciklikája passzusait.
Az egyházfő szerint a jó törvényhozásnak bátorítani kell a tudományos és technológiai kreativitást, és azzal egy időben védenie kell az emberi és szabadságjogokat. „Védenie kellene a felhasználókat a kizsákmányolástól, védeni a személyes adatokat, garantálni a feltörekvő technológiák használatának átláthatóságát, valamint biztosítani, hogy azok erősítsék a demokratikus intézményeket” – fogalmazott.
XIV. Leó úgy véli, hogy az MI gyors fejlődésével fennáll a technológiai függőség új formáinak veszélye, ami a szegény nemzeteket egyre kiszolgáltatottabbá teszi a gazdagabbakkal szemben. A hatalomgyakorlás finom eszközének nevezte, amikor az algoritmusok döntenek arról, hogy ki látható és kinek kell láthatatlannak maradnia, amikor a digitális felületek befolyásolják a közvitát számadás nélkül, és amikor a dolgozók méltósága alárendeltetik a rendszer optimalizációjának.
Szerinte ha olyan társadalmat akarunk, amely bölcsességgel vezérli a mesterséges intelligenciát, és amelyben a szívek szeretetre, irgalomra és felelősségre képesek, akkor az emberség első iskolájának a családnak kell lennie, mert a családban sajátítjuk el, hogy a bizalom megelőzi a számítást, a nagylelkűség a versengést, a párbeszéd a megosztottságot, a szeretet a hatalmat. Hozzátette, soha nem szabad megengedni a mesterséges intelligenciának, hogy szétbomlassza a társadalomnak ezt az őssejtjét, „az embereket és kapcsolatokat adatokra és szimulációkra egyszerűsítve, a fiatalok elméjét vágyakat eltorzító tartalmakkal elárasztva, gazdasági modellekkel, amelyek bizonytalanná teszik a családok életét”.