Iránból irányítják, tinédzsereket szervez be gyilkolásra, aztán odadobja őket a hatóságoknak

Iránból irányítják, tinédzsereket szervez be gyilkolásra, aztán odadobja őket a hatóságoknak
A 18 éves svéd fiatal, Atilla Azimov szelfije, őt is egy gyilkosságra szervezték be, majd magára hagyták – Fotó: Swedish Police
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Alig egy hete jelent meg cikkünk a marseille-i maffia megfékezhetetlen új generációjáról, a DZ Mafiáról. A bűnbanda számlájára több tucat gyilkosság, rablás és egyéb bűncselekmény írhatók, de a francia hatóságok látszólag tehetetlenül nézik, ahogy a franchise-szerűen működő szervezet terjeszkedik. A DZ eddigi sikerének titka az volt, hogy a bűnbanda feje – akit a napokban tartóztattak le – Algériából irányított, és a kápói távolról adják ki a parancsokat a bérgyilkosságokat véghez vivő kishalaknak.

A DZ módszere korántsem egyedi, Svédországban szinte ugyanilyen modellel működik a Foxtrot Network nevű maffia, ami országokon átívelően felelős bűncselekményekért.

Csakhogy ők még a DZ-nél is kifinomultabban szerveznek be hátrányos helyzetű fiatalokat, ráadásul a háttérben az iráni rezsimig vezethetnek a szálaik. 2022 óta a Foxtrot Network feltehetően 35 gyilkosságért, valamint több antiszemita támadásért lehet felelős. Az Europol nemrég külön munkacsoportot hozott létre a felszámolásuk érdekében.

Fiatalokat toboroznak, aztán cserben hagyják őket

A Foxtrot Network vezetője, Rawa Majid Iránban született, de Svédországban, Uppsala városában nőtt fel. 2010-ben, 23 évesen már elítélték droggal kapcsolatos bűncselekmények miatt. Állítólag Hollandiából becsempészett kokainnal üzletelt. Miután kiengedték, halálos fenyegetéseket kapott, így a Politico szerint először Irakba, majd Törökországba menekült.

A svéd hatóságok ezzel egy időben több nagy bandavezért is elkaptak, Majid pedig úgy volt vele, hogy ő a megfelelő személy, hogy betöltse az utánuk maradt űrt. Eleinte Uppsalában építette ki a hálózatát, ami aztán tovább terjeszkedett. 2023-ra már közel egytonnás drogszállítmányok felett rendelkezett a svéd média szerint. Ő maga „Kurd róka” (angolul Kurdish fox) néven híresült el, tehát róla kapta az angol nevét a Foxtrot is.

2023-ban Majid már Törökországban élt, de hiába kérte a kiadatását a svéd kormány, nem adták át nekik a bandavezért. Ekkoriban a két ország között a skandináv ország NATO-tagságának ügyében is diplomáciai feszültség volt, Majidot ráadásul védte a török állampolgársága, amit pénzért vásárolt magának. A letartóztatását az is akadályozta, hogy a svéd titkosszolgálat akcióiról információt szivárogtattak a bűnbandának – valószínűleg néhány török diplomata jóvoltából. A maffiózó azért nem bízta a véletlenre: még abban az évben Iránba menekült, és valószínűleg ma is Teheránban tartózkodik.

Rawa Majid – Fotó: Swedish Police
Rawa Majid – Fotó: Swedish Police

Diamant Salihu, a svéd SVT műsorszolgáltató oknyomozó újságírója három éve vizsgálja a Foxtrotot és kapcsolatait. Szerinte ezen a ponton változott meg jelentősen a csoport tevékenysége. Amellett, hogy a maga drogügyleteit onnan irányítja, a maffiavezér már az iráni rezsim meghosszabbított karjaként is működhet: a svéd rendőrség úgy véli, hogy a koppenhágai izraeli nagykövetség elleni kézigránátos támadást is a Foxtrot segítségével szervezték le.

„Alkut kellett kötnie azért, hogy szabadon élhessen Iránban, azzal a feltétellel, hogy ő és hálózata a rezsimnek dolgozik”

– mondta róla Salihu a BBC-nek. A Foxtrot így már nemcsak a maga ellenségeit, hanem iráni disszidenseket és ellenzékieket is célozhat. Ugyan Teherán kategorikusan tagadja, hogy bármilyen kapcsolatban állna a bandával, de az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is az iráni kapcsolatok miatt vezetett be szankciókat, és tavasszal az európai titkosszolgálatok a terrorfenyegetettség miatt kifejezetten ráálltak a banda levadászására – erről itt írtunk bővebben.

Hogyan lehet viszont Iránból irányítani egy svédországi bűnszervezetet? Nos, a Foxtrot módszerei sokban hasonlítanak a DZ Mafiáéra – vagy inkább fordítva. A lényeg, hogy a csoportok sokszor kallódó kiskorú elkövetőket szerveznek be a közösségi médián keresztül bérgyilkosnak. Nem meglepő, hogy az Arte riportja szerint 2024-ben az aktív bandatagok 13 százaléka kiskorú volt, néhányan közülük 13-14 évesek. A nyomozók szerint a rájuk bízott feladat minden szakaszát, a toborzástól a fegyverek átadásán át a végső kivitelezésig távolról, digitális kommunikáción keresztül bonyolítják le, általában titkosított üzenetküldő appokon. Az Europol ezt „Erőszakszolgáltatás”, angolul rövidítve VaaS-módszernek nevezi.

„Tudatosan egyre fiatalabb tinédzsereket toboroznak, mert ők nem gondolnak a lebukás következményeire, és hajlamosabbak vállalni a kockázatot”

– mondta Diamant Salihu, a svéd SVT műsorszolgáltató oknyomozó újságírója a BBC-nek. Elmondása szerint olyan összegeket ajánlanak a tiniknek, ami megváltoztatná az életüket. Ezután jön a bökkenő: az újoncokat letartóztatják, mielőtt begyűjthetnék a pénzt, a banda fejesei pedig mennek tovább anélkül, hogy bepiszkították volna a kezüket. „Egyáltalán nem érdekli őket, ha a tinédzsereket elkapják. Mert amikor elkapják őket, nem kérhetik a pénzt, amit felajánlottak nekik, és nem is látunk példát arra, hogy kifizették volna ezeket a fiatal gyilkosokat” – mondta Salihu.

A tizenéves Tábornok, a 47-es Ügynök és „1”

A Foxtrot működését jól példázza Atilla Azimov esete. A 18 éves norvég fiatalt egy másik tinédzseren keresztül szervezte be a svéd maffia. A 17 éves toborzót a kiskorúsága miatt nem nevezhette meg a sajtó, de Generalen, azaz Tábornok néven emlegetik. A Norvégiában élő Azimovnak pénzt ígértek egy leszámolásért cserébe, ő pedig az instrukciók alapján 2025 februárjában átment Svédországba.

Célpontja, a 20 éves Murad Abdelkader a McDonald'sban dolgozott diákmunkásként, és épp hazafelé tartott, amikor Azimov a sötétben elkezdett rá lövöldözni. Már a földön feküdt, amikor fejbe is lőtték. Az áldozatnak semmi köze nem volt semmilyen bűnszervezethez, összetévesztették valakivel. Azimov végül egy vasat sem kapott a gyilkosságért, a hatóságok viszont elfogták, a bíróság pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

Atilla Azimov a svéd rendőrség által kiadott fotókon – Fotó: Swedish Police
Atilla Azimov a svéd rendőrség által kiadott fotókon – Fotó: Swedish Police

De nagyon hasonló az a nagy-britanniai eset is, aminél végül nem történt meg a gyilkosság. A napokban ítélték el Johannes Natlandot, akit szintén Norvégiából szervezett be a Foxtrot. A tinédzser jólétben és kényelemben nőtt fel, újságíró szülők gyerekeként. Focistának készült, de 13 évesen kábítószerfüggő lett, paranoid késztetései voltak, pszichotikus állapotba került. Járt pszichiátrián és rehabon is, majd rövid ideig problémás gyerekeknek fenntartott intézetben élt. Ott került összeköttetésbe egy másik tinédzserrel, aki összehozta a Foxtrottal.

A Natlandot megbízó tini szintén Tábornok volt, aki először csak annyit írt neki: „270K egy angliai gyilkosságért”. Ez a norvég koronában megadott összeg átszámolva közel 9 millió forintos ár lett volna. Az üzenetben azt ígérték, hogy a bérgyilkosságot vállaló embert azonnal kicsempészik az országból, a rendőrséget pedig lefizetik, hogy ne nyomozzanak körültekintően. Váltig állították, hogy semmi sem mehet félre, a fiatal pedig belement az ajánlatba. Ezután tovább referálták egy 47-es Ügynök nevű felhasználóhoz, aki Signalon keresztül segített neki leszervezni az utazást. Ő foglalta le neki a repülőjegyet, és segített neki a sürgősségi útlevél megszerzésében.

Már a határőrség is gyanúsnak tartotta a fiút a gyorsított útlevéleljárás, a készpénz és a retúrjegy hiánya miatt. Végül mégis beengedték, mert csak 3 nap múlva indult volna visszajárat Norvégiába a manchesteri reptérről. Natlandnak ezután egy „1” nevű férfi adta meg az instrukciókat, a videójátékok küldetéseit idéző, játékosított formában. Küldött neki egy térképet és videókat, amelyek megmutatják, hol találja meg a huddersfieldi erdőben elrejtett fegyvereket és egy lopott kocsit. Egy másik videó azt szemléltette, hogy hogyan fér hozzá egy elrejtett pénzes táskához, amiből finanszírozni tudja a küldetést.

Natland ezután kényelembe helyezhette magát egy huddersfieldi szállodában. Persze nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy videókat küldjön a barátainak a fegyverekről, az ágyán szétterített előlegről. Közben a 47-es még írt neki egy üzenetet: „Holnap sok dolgunk lesz”. Csakhogy ekkorra Tábornokot már őrizetbe vették az oslói reptéren. A 17 éves épp egy norvég rendőr 14 éves fiának meggyilkolását próbálta megszervezni. Egy 15 és egy 17 éves fiút toborzott a késeléses támadás végrehajtásához, de a 15 éves értesítette a rendőrséget. Amikor letartóztatták, a nyomozók megtalálták a huddersfieldi gyilkossági terv részleteit a telefonján.

Natlandot így még azelőtt elkapták a brit hatóságok, hogy elkövette volna a bűncselekményt. Azt se tudta egyébként, hogy kit kellene megölnie. A brit terrorelhárítás a mai napig nyomoz ebben az ügyben. A bíróságon gyilkosságról szóló összeesküvés vádjában találták bűnösnek Natlandot. Hogy pontosan mi lesz az ítélet, az októberben dőlhet el. A 17 éves Tábornokot viszont a BBC szerint májusban ítélték el, és 14 éves börtönbüntetését tölti. Róla kiderült, hogy 3 éve gyermekotthonban élt, onnan dolgozott be a bűnbandának.

Vannak kisebb sikerek a banda elleni küzdelemben

Az Europol külön létrehozott egy osztagot, az Operatív Munkacsoport (OTF) GRIMM-et, hogy kezeljék a problémát. Nem véletlen kellett bevonni az európai bűnüldöző szervet: a VaaS-módszert ugyanis láthatóan sok esetben arra használják, hogy országokon átívelően vezényeljenek le leszámolásokat. A munkacsoportban jelenleg 11 országot vizsgálnak, ahol ezt az ügymenetet használják: Belgiumot, Dániát, Finnországot, Franciaországot, Németországot, Izlandot, Hollandiát, Norvégiát, Spanyolországot, Svédországot és az Egyesült Királyságot. Stefan Hector, a svéd országos rendőrfőkapitány-helyettes azt mondta, hogy folyamatosan bővítik együttműködésüket más országokkal, és igyekeznek megmutatni a szervezett bűnözőknek, hogy a világon sehol sem érezhetik magukat biztonságban.

Az OTF GRIMM a megalakulása óta eltelt 15 hónapban már ért el sikereket, ha áttörésről nem is lehet beszélni. Az európai rendőrség több mint 280 letartóztatást hajtott végre, köztük néhány kulcsfontosságú gyanúsítottat is elfogtak. Az egyik legnagyobb kapás Ali Shehad Ahmed letartóztatása volt, akit a 47-es ügynöknek tartanak. A brit rendőrség szerint ő kifejezetten közel áll Majidhoz. A férfit az iraki kurd Szulejmánijja városában vették őrizetbe, és folyamatban van a kiadatása Svédországba.

Mohamed Mohdhi a svéd rendőrség által kiadott fotón – Fotó: Swedish Police
Mohamed Mohdhi a svéd rendőrség által kiadott fotón – Fotó: Swedish Police

Májusban Mohamed „Moewgli” Mohdhit, a svéd rendőrség által a Foxtrot „központi szereplőjeként” jellemzett volt rappert tartóztatták le Tunéziában. Júniusban egy svéd bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Poya Shafie-t, akit Majid egyik legközelebb álló embereként tartanak számon, miután Irakban letartóztatták.

„Nem fogunk meghátrálni. Ha veszélyt jelentenek a svédekre, egyenként elkapjuk őket, akkor is ha külföldön vannak” – jelentette ki májusban Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Egyelőre nem világos, hogy a letartóztatások milyen mértékben rontották a Foxtrot működési képességét, tekintve, hogy a szervezet feje még mindig Iránból irányíthat. „Még mindig aktív. És amíg ez a hálózat aktív, attól tartok, továbbra is látni fogjuk az iráni rezsim ellenségei elleni támadásokat” – mondta Salihu.

Az sem biztató jel, hogy más csoportok – köztük a Foxtrot riválisa, a Dalen Network és a DZ Mafia is – átvették a kiskorúakat bevonó VaaS-módszert. Svédországban emiatt aktív vita folyik arról, hogy a kormány 14 évre csökkentené a büntethetőségi korhatárt, és több kiskorút küldene börtönbe, mint korábban. A megosztó intézkedésről az Arte közölt riportot nemrég.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!