Néhány nap alatt legalább hét amerikai államban hajtottak végre kibertámadásokat – vélhetően iráni – hekkerek különböző vízművek ellen, rávilágítva arra, hogy milyen sebezhető az Egyesült Államok kritikus infrastruktúrája, különösen az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvíztisztítás. Az amerikai hatóságok és kibervédelmi szakemberek már évek óta kongatják a vészharangot, hogy különböző külföldi országokhoz köthető hekkerek rendszeresen támadják az amerikai infrastruktúrát, a kisebb vízművek pedig szinte teljesen védtelenek az ilyen akciókkal szemben.
Elsőként Minnesota jelezte múlt csütörtökön, hogy nagyjából 36 településen támadták hekkerek a helyi vízműveket, de valójában a támadásokat először négy nappal korábban észlelték. A hét elején aztán az FBI és az EPA környezetvédelmi ügynökség bejelentette, hogy hétfő óta legalább hét államból jelentettek kibertámadásokat. Részleteket nem árultak el, de később Michigan és Dél-Dakota is elismerte, hogy a hekkelések érintik az államaikat.
A támadók a vízművek különböző eszközeit működtető és a távoli elérés miatt az internethez is csatlakoztatott, programozható logikai vezérlőket (PLC) célozták, és azokon keresztül tudtak zavart okozni a működésben. Mivel ezeket az eszközöket minden amerikai államban használják, szakértők szerint valószínű, hogy még több állam érintett lehet. A szövetségi kibervédelmi ügynökség (CISA) ideiglenes igazgatója arra biztatta a kritikus infrastruktúrákhoz köthető cégeket, hogy a lehető leggyorsabban kapcsolják le az internetről a PLC-ket és a működéshez szükséges más technológiákat.
A szövetségi hatóságok és helyi tisztviselők szerint a támadások miatt sehol sem került veszélybe az ivóvíz minősége, és a legtöbb helyen fennakadások sem voltak, mert gyorsan át tudták állítani kézi vezérlésre az automatizált rendszereket, és lekapcsolták a megtámadott PLC-ket az internetről. A támadók jelszavakat és hálózati beállításokat tudtak megváltoztatni, megakadályozva ezzel egyes eszközök működtetését. A behatolások egyes helyeken nyomáscsökkentést okoztak, ami elvileg azt okozhatja, hogy kezeletlen talajvíz juthat az ivóvízrendszerbe – közölte az FBI.
A fő probléma az, hogy ilyen támadásokkal a hekkerek elvileg képesek lehetnek úgy módosítani az ivóvízhez adott vegyi anyagok mennyiségét, hogy az már káros legyen az egészségre,
megzavarhatják a szennyvíztisztítást, megakadályozhatják az ivóvíz eljutását az emberekhez, vagy tönkre tudják tenni a szivattyúkat és egyéb eszközöket. Vízműveknél dolgozó szakemberek az NPR-nak nyilatkozva amiatt aggódtak a leginkább, hogy a támadók képesek „vízkalapácsot”, vagyis hirtelen nyomáshullámot létrehozni a nyomás folyamatos változtatásával, ami rengeteg helyen roncsolhatja szét a csöveket.
Iránt sejtik a támadások mögött
Az eseteket vizsgáló nyomozók szerint iráni hekkerek hajtották végre a támadásokat, de az amerikai hírszerző ügynökségek egyelőre nem tudták teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy Irán állt a támadások mögött. Vizsgálják azt a lehetőséget is, hogy a támadók irániaknak álcázták magukat, hogy feszültséget szítsanak az egymással háborúzó Egyesült Államok és Irán között, miközben Washington és legalábbis az iráni rezsim egyes vezetői a megfeneklett béketárgyalások felélesztésén dolgoznak - írta a CBS News.
Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, nem gondolja, hogy iráni kibertámadás történt Minnesotában, és minden bizonyíték nélkül az állam demokrata vezetését tette felelőssé. „Iránra fogják. Nem hiszem. Szerintem Minnesota tette, mert nagyon alkalmatlanok” – közölte az amerikai elnök, aki szerint „Iránnak nagyobb problémái is vannak, mint Minnesota miatt aggódni”.
Az állam kormányzója, a Trump által korruptnak nevezett Tim Walz az X-en reagált az elnök vádjaira. „Trump pontosan tudja, ki a felelős ezért a támadásért, és azt is, hogy más államokat is elértek. Így néz ki a modern hadviselés, és ez ismételten rávilágít arra, hogy nincs terv az Irán elleni háború megnyerésére” – írta Walz, aki Kamala Harris alelnökjelöltje volt a 2024-es elnökválasztáson, és az elmúlt két évben rendszeresen voltak csörtéi Trumppal.
Szövetségi tisztviselők Trump kijelentése után magánbeszélgetésekben azt mondták, hogy Irán a legfőbb gyanúsított. Az előzetes vizsgálatok során egyelőre nem találtak perdöntő bizonyítékot, de ez nem szokatlan bonyolult kibernyomozásokban – írta a New York Times. A minnesotai Braham város republikánus polgármestere a lapnak kijelentette, hogy az elnöknek joga van a véleményéhez, de a szövetségi és helyi hatóságok nem kételkednek, és
elég biztosak abban, hogy iráni szereplők hajtották végre a támadásokat, csak ezt nyilvánosan még nem merik hangoztatni.
Szintén Iránhoz kötötte a támadásokat egy, a Wired magazin birtokába került feljegyzésben, amit az amerikai vízművek kiberbiztonságával foglalkozó WaterISAC nevű iparági csoport küldött szét. A Tenable kiberbiztonsági cég múlt hétfőn közzétett jelentésében azt írták, hogy az amerikai célpontok ellen korábban már több támadást is végrehajtó iráni CybrAv3ngers hekkercsoport állhat az esetek mögött.
Szakértők szerint az ügyben indított nyomozás be fogja bizonyítani, hogy iráni támadások történtek, mert az ilyen eseteknél „szinte minden első gyanú beigazolódik” – mondta a Timesnak Cynthia Kaiser, aki az FBI egykori magas rangú tisztviselőjeként külföldi kormányokhoz köthető kibertámadások nyomozásait vezette. Szakértők szerint a gyanút erősíti, hogy a támadókat nem a pénzszerzés vezérelte, hanem csak zavart akartak okozni. Irán ráadásul korábban már intézett támadásokat kritikus infrastruktúra, köztük amerikai vízművek ellen, főleg az iráni háború megindítása óta.
Veszélyben a védtelen vízművek
Az amerikai hatóságok évek óta arra figyelmeztetnek, hogy mennyire sebezhető a kritikus infrastruktúra, amely ellen az elmúlt 15 évben támadások sorát indították orosz, kínai és iráni hekkerek. Két éve kiderült, hogy a kínai államhoz köthető hekkerek ették be magukat a kritikus infrastruktúrába, hogy a megfelelő pillanatban, mondjuk, egy tajvani konfliktus esetén zűrzavart tudjanak okozni. 2024 januárjában orosz hekkerek egy texasi kisváros vízművében okoztak áradást. Az iráni CyberAv3ngers pedig 2023-ban több államban is támadott amerikai vízműveket, míg egy pennsylvaniai kisváros vízművének rendszerében Izrael-ellenes üzenetet küldtek egy monitorra.
Az iráni támadások jelentősen megszaporodtak, miután az Egyesült Államok és Izrael február 28-án háborút indított Irán ellen. Márciusban az iráni kormányhoz kötött Handala Hack nevű csapat az orvosi eszközöket gyártó Stryker cég globális működését bénította meg. Az FBI áprilisban közölte, hogy iráni hekkerek az amerikai olaj-, gáz- és vízinfrastruktúrához köthető cégeket támadtak.
A szövetségi kibervédelmi ügynökség április elején és július 22-én is figyelmeztetést tett közzé, hogy Iránhoz köthető hekkerek folyamatosan támadják a PLC-ket. A háború kitörése után támadások sorával foglalkoztak, ezek valódi kockázatot jelentenek, és arra számít, hogy folytatódni fognak, mondta a Wirednek áprilisban a Dragos kibervédelmi cég igazgatója, Rob Lee.
Nikita Shah, a washingtoni Center for Strategic and International Studies védelmi kutatóintézet kibervédelemmel foglalkozó szakértője a Fortune-nak áprilisban arról beszélt, hogy az amerikai kritikus infrastruktúrát működtető magáncégeknek komolyan kell venniük a fenyegetést. A szakértő szerint az iráni hekkerek a könnyen támadható célpontokra mennek rá, és támadásaik kívülről lehet, hogy hatékonynak tűnnek, de „ha jobban megnézzük, valójában nem különösebben kifinomultak”.
Mike Turner republikánus képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának egykori vezetője vasárnap a CBS Newsnak kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell erősítenie a kritikus infrastruktúra, köztük a vízművek kibervédelmét. Turner szerint az Egyesült Államok ellenségei, mint Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea legitim katonai célpontnak tekintik az infrastruktúrát. Két republikánus képviselő még áprilisban törvénytervezetet nyújtott be a vízművek kiberbiztonságát felügyelő új kormányszerv létrehozására.
Az amerikai sajtónak nyilatkozó kibervédelmi szakértők szerint a vízművek különösen könnyű célpontnak számítanak, és a mostani támadásokat is védtelen cégeket keresve hajtották végre. A problémát főleg az okozza, hogy az ivóvízellátást és a szennyvíztisztítást szerte az országban kis helyi cégek biztosítják a településeknek, amik régi eszközöket használnak, nincsenek kibervédelmi szakértőik, sem pedig pénzük arra, hogy végre tudják hajtani a szükséges beruházásokat. A megfelelő kibervédelem több millió dollárba is kerülhet, kiépítése pedig évekig is tarthat.
„Ezek általában önkormányzati fenntartásúak, és szűkös költségvetésből működnek. Nincs külön biztonsági személyzet, nincs biztonsági műveleti központ. Sok esetben még eszközleltáruk sincs, amely egyáltalán megmutatná, mi van kitéve a veszélynek” – mondta a Wall Street Journalnek Kurt Gaudette, a Dragos kibervédelmi cég alelnöke. A vízművek közül sok elavult eszközöket használ, és rendszeresen csatlakoztatnak az internethez a működéshez kritikusan fontos rendszereket a távoli elérés biztosítására – sorolta a problémákat Gary Barlet kiberbiztonsági szakértő.
Az EPA környezetvédelmi ügynökség 2023-ban egy rendeletben arra utasította az amerikai vízműveket, hogy vizsgálják felül kiberbiztonsági intézkedéseiket és új szabályokat vezetett be. A rendeletet azonban hónapokkal később visszavonták, miután több állam is pert indított. Az EPA 2024 májusában arra figyelmeztetett, hogy jelentős számú helyi vízműnél vannak sebezhető pontok, miközben egyre gyakoribbak és súlyosabbak az azok ellen végrehajtott kibertámadások.
A szervezet szerint ellenőreik szerte az országban ijesztő kiberbiztonsági hiányosságokat találtak.
Több helyen a gyári jelszavakat használták különböző eszközöknél, ugyanazt a jelszót használta minden dolgozó, vagy nem szüntették meg volt dolgozók hozzáférését a rendszerekhez.
A minnesotai Braham polgármestere a New York Timesnak és a Washington Postnak azt ecsetelte, hogy a hozzájuk hasonló kisvárosoknak komoly pénzbeli támogatásra van szükségük a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítéséhez. „Az informatikai infrastruktúra korszerűsítése nagyon költséges, mi pedig egy nagyon kis önkormányzat vagyunk” – mondta Nate George. Szerinte az államoknak kéne állniuk a megkövetelt fejlesztések kiépítésének és működtetésének költségeit.
Az Egyesült Államokban található több tízezer, egész évben működő vízműnek „kevesebb mint fél százaléka figyel oda a kiberbiztonságra” – mondta a Washington Postnak Joshua Corman, az Institute for Security and Technology nevű kibervédelmi intézet szakértője. Kiemelte, hogy az amerikai vízművek rendkívül sebezhetők. „Eddig is prédának számítottunk, csak éppen nem volt olyan ragadozó, amelyik kifejezetten a vízre ment volna rá, de ennek most vége.”
