„Olyan választást nem lehet elveszíteni, amit ki sem írnak” – három éve lejártak a mandátumok Szabadkán

A szabadkaiak utoljára 2019-ben szavazhattak arról, hogy kik képviseljék őket a városrészeikben működő helyi közösségi tanácsokban. A négy évre szóló mandátumuk 2023-ban lejárt, új választásokat azonban azóta sem írtak ki, ehelyett a városi képviselő-testület többször is meghosszabbította a tanácsok megbízatását, legutóbb idén júliusban.

A választások elmaradása mellett az is kérdés, hogy erről mennyit tudnak a szabadkaiak. A helyi közösségi tanácsok a városrészek és falvak lakóinak érdekeit képviselik az önkormányzat felé, és gyakran ezek jelentik az egyetlen fórumot, ahol a helyiek pártpolitikai címkék nélkül szerveződhetnek egy park, egy út vagy akár egy utcai lámpa ügyében.

A belvárosban és több városrészben közel húsz emberrel beszélgettünk. A legtöbben nem szerettek volna nyilatkozni, vagy azt mondták, nem foglalkoznak a politikával. Akik viszont ismerték a helyzetet, egybehangzóan úgy vélték, hogy nem normális, hogy a helyi közösségi tanácsok három éve lejárt mandátummal működnek tovább.

Itt semmi sem jó

„Féltik a foteljaikat. Félnek attól, hogy ha kiírnák a választásokat, akkor már nem ők maradnának ott” – mondta a Szegedernek Etelka, aki ugyan Zentán született, 19 éves kora óta Szabadkán él, és a helyi kórházban dolgozott műtősnővérként egészen nyugdíjazásáig.

A városban kialakult helyzetet elfogadhatatlannak tartja. Szerinte a helyi közösségi választások elmaradása politikai érdekeket szolgál, hiszen a jelenlegi tanácstagok nem lehetnek biztosak abban, hogy egy új választáson ismét bizalmat kapnának.

Azt mondta, a helyi közösségek nem tudják megfelelően képviselni a lakók érdekeit, amely a város állapotán is meglátszik. Szerinte ugyanis „nem fejlődik a város, összevissza építkeznek, régi házakat vásárolnak fel, parkolók nélkül húznak fel társasházakat, és még sorolhatnám. Nem érzem azt, hogy a város jó irányba menne.”

Arra a kérdésre, hogy szerinte meddig maradhat fenn ez a helyzet, azt válaszolta, hogy „ameddig engedik nekik felülről”, majd hozzátette, a választások elmaradása része annak a problémának, hogy a helyiek egyre kevésbé érzik úgy, hogy van beleszólásuk a város ügyeibe.

Hasonló véleményekkel máshol is találkoztunk, de sokan már a kérdés hallatán elzárkóztak a nyilatkozattól. Többen magyarul kezdték a beszélgetést, ám amikor a helyi közösségi tanácsokról kérdeztük őket, szerbül azt mondták, hogy nem beszélnek magyarul. Volt, aki arra hivatkozott, hogy nem foglalkozik politikával, ezért nem szeretne véleményt mondani, egy másik idős asszony pedig mindössze ennyit mondott: „itt semmi sem jó”.

Nem jogi, hanem politikai akadálya van a választásoknak

A demokratikus intézmények, választások és a jogállamiság működését vizsgáló szerbiai független civil szervezet, a Center for Research, Transparency and Accountability (CRTA) megkeresésünkre azt válaszolta, a szabadkai eset messze túlmutat egy adminisztratív késedelem kérdésén.

„Az, hogy ma ez a gyakorlat inkább megszokottnak számít, mint kivételesnek, önmagában is a legaggasztóbb fejlemény” – fogalmaztak. Hozzátették, hogy Szerbiában több mint négyezer helyi közösségi tanács működik, és egyre több olyan testület van, amelyet még 2019-ben vagy 2021-ben választottak meg, de mandátumuk lejárta után is hivatalban maradt. Szabadka ugyanakkor ennek az egyik legkirívóbb példája, hiszen

a tanácsok mandátuma már három éve lejárt, így a tanács tagjai jelenleg hét éve vannak a helyükön.

A CRTA szerint a szerb jog egyértelműen szabályozza az ilyen helyzeteket. Ha ugyanis lejár egy tanács mandátuma, akkor azt fel kell oszlatni, ezt követően pedig a képviselő-testület elnökének 15 napon belül ki kell írni a választásokat. A választások kiírása és megtartása között legfeljebb 45 nap telhet el, a két időpont között pedig egy kinevezett megbízott intézi a halaszthatatlan ügyeket. „Szabadka saját szabályozása ugyanilyen egyértelmű”, ez egy kötelező határidő, amit 2023-ban elmulasztottak, és azóta minden évben újra megteszik.

A civil szervezet arra is kitért, hogy a szabadkai képviselő-testület 2026. júliusában módosította az erről szóló rendeletet. Ennek értelmében a lejárt mandátumú tanácsok „továbbra is ellátják feladataikat” addig, amíg új választásokat nem tartanak. Szerintük ez azonban nem ad jogi felhatalmazást a mandátumok meghosszabbítására, mert egy önkormányzati rendelet nem írhatja felül a magasabb szintű jogszabályokat.

Úgy vélik, a módosítás inkább utólag próbálta rendezni a már kialakult helyzetet, szerintük pedig a városvezetés érvelése sem meggyőző, miszerint előbb össze kell hangolni az országos és helyi szabályozást. „A jelenlegi jogszabályok semmi olyat nem tartalmaznak, ami megakadályozná a képviselő-testület elnökét abban, hogy akár már holnap kiírja ezeket a választásokat. Az akadály tehát nem jogi, hanem politikai” – fogalmaztak.

Olyan választást nem lehet elveszíteni, amelyet soha nem írnak ki

A CRTA szerint a probléma lényege nem csupán az, hogy lejárt a helyi közösségi tanácsok mandátuma, hanem az, hogy a választások elmaradásával megszűnik a polgárok lehetősége arra, hogy eldöntsék, kik képviseljék őket. Ezek a tanácsok ugyanis az egyedüli olyan fórumok, ahol az emberek pártpolitikai címkék nélkül szerveződhetnek egy park, egy út vagy akár egy utcai lámpa ügyében.

A szervezet szerint pedig azokon a településeken, ahol valódi verseny alakult ki, előfordult, hogy civil vagy helyi kezdeményezések legyőzték a kormánypártok jelöltjeit, ezért különösen fontos, hogy a választásokat rendszeresen megtartsák. Viszont mint írták, „olyan választást, amelyet soha nem írnak ki, nem lehet elveszíteni”.

A CRTA szerint a szerb jog jelenleg nem tartalmaz olyan automatikus mechanizmust, amely kikényszerítené a választások kiírását, ugyanakkor a polgárok több jogi eszközzel is élhetnek: kezdeményezhetik a szabályozás alkotmányossági felülvizsgálatát, büntetőfeljelentést tehetnek, illetve petícióval vagy más polgári kezdeményezéssel is követelhetik a választások megtartását.

Nem csak Szabadkán fordul elő

Szabadka nem kivétel, hanem inkább egy országos jelenség legszélsőségesebb példája. Hasonló helyzet alakult ki Nagybecskereken, Zomborban, Inđijában és több más szerbiai településen is. Újvidéken „a városi képviselő-testület 2025 júniusában lényegében ugyanilyen megoldást fogadott el: a lejárt mandátumú tanácstagok kötelesek hivatalban maradni az új választásokig, miközben a városi tanács felhatalmazást kapott arra, hogy kijelöljön egy személyt a helyi közösség pénzügyi tervének végrehajtására” – írta a szervezet. Mint írták, itt büntetőeljárás is született a képviselő-testület elnöke ellen, és az ügy az Alkotmánybíróság elé került.

A választások elmaradásának okairól kérdezve megkerestük Szabadka városvezetését, valamint a városi képviselő-testület elnökét is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi indokolja az új választások elhalasztását, mikor várható azok kiírása, illetve hogyan látják a lejárt mandátumú tanácsok demokratikus legitimációját. Cikkünk megjelenéséig egyik megkeresésre sem érkezett válasz.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.