Japán még mindig nem engedi a nőknek, hogy a császári trónra üljenek

Japán még mindig nem engedi a nőknek, hogy a császári trónra üljenek
Balról jobbra: Naruhito japán császár, Maszako császárné és lányuk, Aiko hercegnő sétálnak a Naszu Birodalmi Villa kertjében 2026. július 15-én – Fotó: Pool for Yomiuri / Yomiuri Shimbun / AFP
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

A japán vezetés egyelőre nem indul el a progresszív úton, legalábbis ami a trónutódlást illeti. Az ország parlamentje ugyanis pénteken jogszabályt fogadott el, módosítva a 19. században hatályba lépett birodalmi ház törvényén. Rögzítették, hogy a császári trón csak fiúnak/férfinek adható át, ami az egyre kisebb császári családban öröklési gondokat okozhat – írja az AP.

A flott trónutódlás érdekében a távolabbi rokonok visszafogadását is legitimnek ismerték el. A császári család női tagjai annyi könnyítést kaptak az életükben, hogy ha közemberrel házasodnak, akkor se veszítik el királyi státuszukat.

Az AP megjegyzi, Naruhito császár 24 éves lánya, Aiko hercegnő igen népszerű, sok japán szeretné őt később a trónon látni. Viszont mivel csak férfi örökölhet, ezért jelenleg a császár 19 éves unokaöccse, Hiszahitó herceg a trónörökös, őt pedig a császár 90 éves nagybátyja követi.

A császári családban négy évtized alatt Hiszahitó volt az egyetlen fiú újszülött. A család 16 tagjából mindössze öt férfi, gyerekek pedig nincsenek a famíliában. Hiába nő jelenleg a japán miniszterelnök, a konzervatív Takaicsi Szanae azt vallja, hogy a férfi vérvonal tekinthető „a császár autoritásának és legitimitásának egyedüli forrásaként”. Pedig volt már öt császárnő is a japán trónon, utoljára Goszakuramacsi 1762 és 1770 között. A férfi utódlást 1890-ben kodifikálták.

A mostani döntés miatt tüntettek is a japánok azt állítván, direkt ki akarja a kormány golyózni a trónutódlásból a népszerű Aikót. Ueno Csizuko feminista oktató azt mondta az AP-nek, ironikus, hogy egy női miniszterelnök a megszállottja a férfiági öröklésnek. A kormány a királyi család férfijait tenyészméneknek, a női tagjait „gyermekkihordó gépeknek” tekinti. Jellemző, hogy Aiko születése után anyja, Maszako császárné lelkibeteg lett, hogy nem fiút szült.

A cikk megjegyzi, a férfi utódlás a múltban is inkább azért működött, mert a császári ágyasok számos fiú utódot szültek. Ez értelemszerűen manapság már nem működik. 2005-ben volt egy javaslat, hogy tegyék lehetővé a nőági utódlást, de Hiszahito születésével elvetették ezt.

A módosított jogszabály visszahozná a királyi család közelébe azt a 11 családi mellékágat, amit egy 1947-es törvény voltaképp lenyesett a császári famíliáról, mert túl népes és ezért drága volt az államnak a sok családtag. 600 éve egy közös férfi ősnél kettévált a család, azóta 36 generáció nőtt fel, őket is visszahoznák a trónutódlási rendbe. Az AP-nek volt olyan császári mellékágból származó ember, aki azt mondta voltaképp, visszautasítaná, ha visszaédesgetnék a szigorú szabályok szerint működő udvarba.

Ami a legfontosabb, hogy úgy tudni, a 2019-ben lemondott Akihito császár támogatná Aiko hercegnő trónutódlását. Egyszer a 2005-ös javaslatról kérdezték, ami kinyitotta volna az öröklést a nők előtt is, amire annyit felelt, hogy a nők korábban is fontos szerepet játszottak a monarchiában, és a császár feladata a népe boldogságának biztosítása. A mostani császár, Naruhito pedig azt mondta, reméli az új intézkedésekről szóló vita a végén elnyeri az emberek megértését. Megfigyelők szerint ez arra utal, hogy ő is elégedetlen a jogszabállyal.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!