Az amerikai külügyminiszter szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság veszélyezteti az Egyesült Államok szuverenitását
Hosszú véleménycikkben ment neki a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) Marco Rubio amerikai külügyminiszter – írja a Guardian. Rubio a Wall Street Journalen közzétett írásában többek között azt kifogásolta, az ICC „beavatkozik az amerikai katonai és rendfenntartó műveletekbe”, de elemzők szerint a célja valójában az lehetett, hogy előkészítse a nemzetközi szervezet elleni amerikai szankciókat.
Rubio a cikkében azzal riogatott, az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) ügynökeit és az ország megválasztott képviselőit „nemzetközi bíróság elé hurcolhatják”, ahol a világ minden tájáról érkező bírák „olyan nemzetközi jogszabályok alapján ítélik el őket, amelyekkel nem értünk egyet és amelyek felett nincs ellenőrzésünk, majd több ezer mérföldre Amerikától bebörtönzik őket.”
„Ha tétlenül állunk, mindannyian több ezer mérföldre lévő külföldi bírák kegyére lesznek bízva – és folyamatosan azzal a kockázattal kell szembenézniük, hogy vádat emelnek ellenük, sőt börtönbe is kerülhetnek azért az úgynevezett »bűncselekményért«, hogy megvédték a saját országukat” – erősítette meg az üzenetet Rubio egy, az X-re feltöltött videóban.
Rubio a videóban arról beszélt, az ICC „alapszabályokkal, megállapodásokkal és a nemzetközi jog erejével” vív háborút az Egyesült Államok ellen. Az amerikai külügyminiszter szerint a 24 éve alapított ICC túllépte eredeti célját, és ma már egy olyan „globális bíróság, amelynek tagjai meg nem választott globalista bürokraták, akik azt állítják, hogy hatalmuk szinte korlátlan”, ami veszély jelent az amerikai politikai és jogrendszerre.
A hágai székhelyű nemzetközi bíróság egyébként kizárólag a Római Statútumot – azaz az ICC-t létrehozó 2002-es szerződést – aláíró államokban elkövetett bűncselekményeket vizsgálhatja. Az Egyesült Államok soha nem ratifikálta a szerződést, és a bíróság eddig nem is indított nyomozást amerikai területen elkövetett bűncselekmények ügyében – ilyenek lehetnének például az ICE ügynökei által elkövetett túlkapások, amelyekre Rubio is utalhatott. Az ICC befolyása még a tagjai körében is korlátozott, nem kényszerítheti őket például az ítéletei végrehajtására: így járhatott úgy Magyarországon tavaly az ICC-által körözött Benjámin Netanjahu, hogy nem tartóztatták le, holott a nemzetközi jog szerint ICC-tagként erre Magyarország köteles lett volna. Az Orbán-kormány akkor kezdeményezte is Magyarország kilépését az ICC-ből, amit a Magyar-kormány idén tavasszal visszafordított.
A CNN elemzése szerint az amerikai külügyminisztérium célja az ICC ellen indított támadással az lehet, hogy rábírja a szövetségeseit, hogy lépjenek ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miközben szándékosan félremagyarázza a szerv jogköreit. „Az ICC nem követel joghatóságot az Egyesült Államokban elkövetett cselekmények felett” – fogalmazott Kenneth Roth, a Human Rights Watch volt ügyvezető igazgatója. „Rubio a nemzeti szuverenitás leple alatt próbálja igazolni az amerikai háborús bűnök büntetlenségére irányuló törekvését, ezzel figyelmen kívül hagyva más nemzetek szuverén jogát arra, hogy az ICC-hez forduljanak a területükön elkövetett bűncselekmények ügyében.”
Roth szerint az ICC elleni kirohanás csak arról szól, hogy „Trump azt akarja, hogy háborús bűncselekményeket követhessen el azoknak az országoknak a területén, amelyek elfogadták a bíróság joghatóságát – erről van szó.”
Nem mindig volt ellenséges az ICC-vel szemben az amerikai elnök. A Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrán területeken elkövetett háborús bűneiért kiadott nemzetközi elfogatóparancsot még kifejezetten üdvözölte. Amikor azonban az ICC az Egyesült Államok közeli szövetségese, Izrael gázai offenzíváját kezdte el vizsgálni (majd elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Gallant korábbi védelmi miniszter ellen), Donald Trump „nemzeti vészhelyzetet” hirdetett ki az ICC „Amerikát és szoros szövetségesünket, Izraelt célzó jogtalan és alaptalan intézkedéseire” hivatkozva, és számos szankciót vetett ki a bíróság tisztviselőire, köztük Karim Khan főügyész, két helyettese és hat bíró ellen, akik Izrael gázai művelete mellett az amerikai katonák afganisztáni tevékenységét is vizsgálták.
A Trump-kormány 2025-ben szankcionálta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottját, Francesca Albanese-t, valamint három palesztin emberi jogi szervezetet is, amelyek részt vettek az esetleges izraeli háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtésében. Amerikai kormányzati források szerint Trump következő lépése az ICC szankcionálása lehet.
