Felülvizsgálják, mennyi terrorista lehet a Gázában megölt újságírók között

A Bizottság az Újságírók Védelméért (Committee to Protect Journalists – CPJ) szerdán bejelentette, hogy nem változtatták meg annak meghatározását, kit tekintenek újságírónak. Ezt egy héttel azután közölték, hogy levettek a Gázában megölt újságírókat soroló listájukról nyolc nevet, miután kiderült, hogy a Hamász, vagy a Palesztin Iszlám Dzsihád fegyveresei voltak. És egyben jelezték, hogy felülvizsgálják a teljes listát. Meg akarnak győződni róla, hogy nincs rajta egy olyan ember sem, aki aktívan részt vett harcokban.

A New York-i székhelyű független szervezet 1992 óta dokumentálja, hogy mennyi újságíró hal meg, tűnik el, vagy mennyit börtönöznek be munkavégzés közben, vagy a munkájuk miatt. A CPJ a módszertanáról szóló oldalán jelzi, hogy ezt a feladatát komoly kihívások nehezítik, valamint azt, hogy rendszeresen eltávolítanak embereket a listájukról, ha új bizonyítékokhoz jutnak. Például arról, hogy az adott ember mégsem felel meg a szervezet újságíró definíciójának.

A CPJ egy június 24-én nyilvánosságra hozott közleményben jelezte, hogy teljesen felülvizsgálja a gázai háborúban 2023 óta megölt újságírókat soroló listáját, miután a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád palesztin fegyveres szervezetek által kiadott nekrológokban harcosként azonosítottak olyan embereket, akiket a CPJ korábban újságíróként tartott nyilván. Egyben jelezték, hogy nyolc embert emiatt távolítottak el a listáról, valamint további 12 embert más, közelebbről meg nem határozott okok miatt.

„A CPJ mindig is nyilvánvalóvá tette, hogy senkit sem rakunk fel az adatbázisunkba, ha bizonyíték van arra, hogy harcban vett részt, vagy közvetlen erőszakra buzdított” – mondta ezzel kapcsolatban Jodie Ginsberg, a CPJ vezetője. Közölte, hogy azután kerülhet fel valaki a listájukra, miután legalább két független forrásból ellenőrizték. Személyes kutatást is szoktak folytatni, de ez utóbbi Gázában nem lehetséges, mert Izrael nem enged be külföldi újságírókat a területre, megnehezítve ezzel az ő dolgukat is.

Ginsberg egyben határozottan elítélte azt a gyakorlatot, hogy fegyvereseket újságírónak vagy médiamunkásnak állítanak be, mert „azzal minden egyes valódi újságírót veszélyeztetnek, akik valóban csak tudósítani akarnak”.

Az izraeli hatóságok rendszeresen terroristaként szokták jellemezni a palesztin újságírókat. Az izraeli hírszerzéshez és hadsereghez közel álló Meir Amit Center tavaly decemberi jelentése azt állította, hogy a gázai háború alatt megölt palesztin újságírók hatvan százaléka terrorszervezet tagja volt, vagy azokhoz volt köthető. A szervezet szerint az nem tekinthető újságírónak, aki egy Hamász által vezetett, vagy ahhoz köthető lapnak dolgozik.

Az izraeli külügyminisztérium a CPJ közleményére reagálva közölte, hogy „hivatalos, még a Bizottság az Újságírók Védelméért is elismerte, hogy a gázai »újságírók« = Hamász & Palesztin Iszlám Dzsihád terroristák”.

A terroristának bizonyult személyek levétele után az kezdett el terjedni, hogy a szervezet újradefiniálhatja az újságíró fogalmát, vagyis hogy kiket tekint annak az áldozatok listázásakor. Az terjedt, hogy azokat is levehetik a listáról, akik palesztin vagy libanoni kormányzati pénzből működő sajtónak dolgoztak. Ezt aztán a CPJ igazgatótanácsának elnöke, Jacob Weisberg és az igazgatótanács egyik tagja, Sara Qudah is cáfolta az Arab News, illetve a The New Arab lapoknak nyilatkozva. Július 1-jén aztán hivatalosan is bejelentették, hogy nem változtatnak definíciójukon. „Nem igaz, hogy a CPJ módosítani tervezte volna az újságírói meghatározást annak érdekében, hogy kizárja belőle az Izrael és Gáza közötti háborúban életüket vesztett palesztin és libanoni sajtómunkásokat” – közölte Weisberg.

A CPJ definíciója szerint azok számítanak újságírónak, „akik rendszeresen tudósítanak hírekről vagy kommentálják a közéleti eseményeket bármely médiumon keresztül, hogy tényeken alapuló információkat közöljenek vagy osszanak meg egy közönséggel”. A CPJ jelezte, hogy régóta fennálló irányelve szerint olyan újságírókat is feltesznek a listáikra, akik államilag támogatott médiában, vagy militáns csoportokkal kapcsolatban álló médiaszervezeteknél dolgoznak, feltéve, hogy nem vesznek részt harcban, és nem buzdítanak közvetlen erőszakra.

„Veszélyes dolog kizárni újságírókat azért, mert egy »terroristaként« azonosított szervezetnél dolgoznak, miközben nem zárják ki azokat, akik olyan médium alkalmazásában állnak, amelyet népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények vagy szisztematikus háborús bűnök részeként civileket lemészárló kormány működtet” – írta erről Kenneth Roth, a Human Rights Watch korábbi vezetője, a Princeton Egyetem vendégprofesszora az X közösségi oldalon.

A gázai háború alatt megölt újságírók listájának felülvizsgálatával várhatóan valamikor júliusban fognak végezni, közölte a CPJ. Június végén 209 név szerepelt a megölt és bebörtönzött újságírók listáján.