Brutális vízhiánnyal küzdenek Cipruson
Az Európán végigsöprő hőhullám miatt előtérbe került a vízhiány kérdése is. Mivel az Európai Unió teljes édesvízkészletének – beleértve a gleccsereket, a felszín alatti vizeket, a folyókat és a tavakat – csak 5,8 százalékát hasznosítják, a vízhasználat mértéke elsőre kezelhetőnek tűnik. Az Euronews szerint azonban aggasztó különbségek tapasztalhatók az egyes országok között: jó példa erre Ciprus, ami gyakorlatilag állandóan vízhiányos helyzetben van. A mediterrán ország a vízkészleteinek 72 százalékát eleve felhasználja, a nyári hónapokban pedig 92,1 százalékot is eléri ez az arány az Eurostat és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint.
Az év elején a hatóságok arra kérték a ciprusi lakosságot, hogy a napi vízfogyasztásukat 10 százalékkal csökkentsék, ami nagyjából két percnyi vízhasználatnak felel meg. Tovább fokozza a vízkészletekre nehezedő nyomást, hogy Ciprus népessége rohamosan nő. A ciprusi kormány sorra telepíti a sótalanító üzemeket, hogy biztosítani tudja az ivóvízellátást, különösen a turista szezon előtt. A válság kezelése olyan sürgetővé vált, hogy a leköszönő ciprusi elnökség az Európai Unió Tanácsában prioritásai közé emelte a problémát.
Ciprust egy másik mediterrán ország, Málta követi a sor végén, ahol az éves vízhasználati arány 33 százalék. Nyáron azonban a 66,7 százalékot is eléri Máltán a vízhiány okozta terhelés. A vízkészletek hasznosításának mértéke Görögországban, Romániában, Portugáliában, Olaszországban és Spanyolországban is jóval meghaladja a 20 százalékos figyelmeztetési küszöböt.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a klímaváltozás és az aszályok várhatóan legalább 2030-ig növelik a vízhiányos időszakok gyakoriságát és súlyosságát. Az ügynökség egyik jelentésében arról számolt be, hogy az Európai Unióban nagyjából minden tizedik ember nehezen jut elegendő, biztonságos és tiszta ivóvízhez. Ez a probléma is Cipruson a legsúlyosabb, a lakosság 36,5 százalékát érinti, Görögországban pedig a helyiek 31,5 százaléka szembesül vele. Érdekes módon olyan országokban – köztük Magyarországon, Bulgáriában, Horvátországban és Írországban – is problémát okoz a megfelelő vízellátás, ahol az édesvízkészletek hasznosításának aránya egyébként nem számít különösebben magasnak. A probléma tehát nem az vízhiányból fakad, hanem a rossz infrastruktúrából és a vízellátórendszerek hiányosságaiból.
A mostani forróságot egy Nyugat-Európából Közép-Európa fölé telepedő jelenség, az úgynevezett hőkupola okozza. Hogy mi ez, miért alakult ki és milyen hatással lesz a hétköznapjainkra, arról itt olvashat.
