Döntöttek a G7 vezetői, újabb fegyverszállítmányokkal segítik Ukrajnát
Három fő geopolitikai fronton határoztak meg azonnali katonai, gazdasági és diplomáciai lépéseiket a G7-országok vezetői legfrissebb nyilatkozatukban, miután véget ért a francia Évian-les-Bains városában tartott csúcstalálkozó. A csúcstalálkozón a G7-országok vezetői, valamint az Európai Unió képviselői találkoztak. Az első, az orosz–ukrán háborúról szóló ülésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vett.
A G7-országok vezetőinek közös nyilatkozata szerint Ukrajna harctéri sikereire alapozva a szövetségesek új fegyverszállítási hullámról döntöttek.
Eszerint fokozzák a légvédelmi rendszerek, rakéták és hosszú hatótávolságú eszközök átadását.
Emellett készek engedélyezni a gyártási licencek kiterjesztését, hogy közvetlenül Ukrajnában növelhessék a hadiipari termelést.
Az ukrán energiahálózatot még a tél előtt megerősítik, Oroszországra pedig az olaj- és gázszektort érintő szankciók további szigorításával gyakorolnak nyomást.
A Közel-Keleten diplomáciai áttörés történt, a G7 vezetői szerint a Donald Trump amerikai elnök vezetésével tető alá hozott USA–Irán megállapodás lehetőséget ad a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros újbóli megnyitására. A szabad hajózást és az aknamentesítést egy brit-francia vezetésű katonai misszió garantálja.
A G7 leszögezte: Irán soha nem juthat atomfegyverhez, a tárgyalásokba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is bevonják.
A térség stabilitása érdekében Libanonban azonnali tűzszünetet és a Hezbollah teljes leszerelését követelik, Gázában felgyorsítják az újjáépítést, a Hormuzi-szorostól való energiafüggőséget pedig többek között Kanada jövőbeli exportkapacitásával váltják ki – derül ki a nyilatkozatból.
Az indo-csendes-óceáni térségben a G7 elítélte a status quo megváltoztatására irányuló egyoldalú kínai kísérleteket a Dél-kínai-tengeren és a Tajvani-szorosban. Észak-Koreát teljes leszerelésre szólították fel, és bejelentették, hogy közösen lépnek fel a phenjani rezsim kriptovaluta-lopásai és kiberbűncselekményei ellen.
A globális gazdasági egyensúlytalanságok kezelésébe – az Emmanuel Macron által összehívott júniusi csúcstalálkozó révén – Kínát is bevonják, a folyamatot pedig az amerikai elnökségű G20-csoport fogja vinni tovább.
A G7 tagjai az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán. Emellett az Európai Unió is részt vesz minden csúcstalálkozón, de nem számít alapító tagnak, és a folyamatosan forgó elnöki tisztséget sem töltheti be. A G7 tagjainak együttes éves GDP-je meghaladja az 50 billió dollárt, ami közel a világgazdaság felét jelenti, de a szervezetnek se állandó titkársága, se jogi státusza nincs. Oroszországot 1997-ben felvették a későbbi G8-ba, de 2014-ben, miután annektálta Ukrajnától a Krím-félszigetet, tagságát felfüggesztették.
