Ki volt az a venezuelai bandafőnök, akinek a halálával Trump elbüszkélkedett?
Az amerikai erők megölték a Niño Guerreróként is ismert Héctor Rusthenford Guerrero Florest, a venezuelai Tren de Aragua bűnszervezet vezetőjét – ezt még pénteken jelentette be Donald Trump amerikai elnök.
De ki ez a bűnöző, akinek a meggyilkolásával az amerikai elnök elbüszkélkedett?
Bár a külügyminisztérium hivatalos életrajza meglehetősen hiányos Héctor Rusthenford Guerrero Floresről, a teljes nevét és a születési dátumát legalább tartalmazza – még ha ez különös módon el is tér a venezuelai bírósági iratokban szereplő adatoktól. Abban mindkét dokumentum egyetért, hogy a férfi 1983-ban született a venezuelai Aragua állam fővárosában, Maracayban.
A venezuelai legfelsőbb bíróság 2018-as ítéletéből kiderül, hogy Guerrero Flores bűnözői karrierje 2005-ben indult, amikor egy tisztviselő meggyilkolása miatt letartóztatták. Évekkel később, 2012 szeptemberében megszökött a hírhedt araguai Tocorón börtönből, ám 2013-ban ismét rendőrkézre került.
Az újbóli elfogását követően, 2013 és 2015 között kezdett el a Tren de Aragua nevű bűnszervezet a mai formájára alakulni.
Ahogy arról már egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk, a Trend de Aragua az egyetlen venezuelai bűnszervezet, amely képes volt tartósan kilépni a nemzetközi színtérre. Börtönbandaként indult, majd a társadalmi és intézményi összeomlással párhuzamosan sokoldalú, erőszakos, egyszersmind rendkívül alkalmazkodó hálózattá vált.
A csoport felemelkedése szorosan követte Venezuela szétesését. Ahogy az állam visszahúzódott, a Tren de Aragua lépett a helyére.
Nevét feltehetően egy Aragua államon áthaladó, soha be nem fejezett vasútvonal építésén dolgozó szakszervezetről kapta. Szimbolikus választás: félkész infrastruktúra, elhagyott állam, bűnözők által betöltött űr.
A Tren de Aragua banda központja hosszú időn át az araguai Tocorón börtön volt. A létesítményt „főhősünk”, Niño Guerrero gyakorlatilag magánbirtokként irányította. Ez nem volt kivételes jelenség Venezuelában, ahol a börtönök felett gyakran a pranék, azaz bűnöző főnökök gyakorolják a felügyeletet. Tocorón azonban Guerrero alatt különösen látványos példájává vált az állami szuverenitás felbomlásának: a falakon belül állatkert, medence, éttermek és éjszakai klub működött.
A csoport fokozatosan egyre nagyobb hatalmat és területet hasított ki magának a Tocorón börtön falain belül, majd más bandákkal szövetkezve elkezdte kiterjeszteni a befolyását a külvilágra is. Idővel az ellenőrzést is átvették Guerrero Flores szülővárosának, Maracaynak a San Vicente negyede felett, amit az InSight Crime kutatóközpont jelentései is megerősítenek.
Később, december 15-én egy elsőfokú bíróság 17 év és két hónap börtönbüntetésre ítélte a bandavezért tizenkét különböző bűncselekmény – köztük szándékos emberölés, hatósági őrizetből való szökés, hadi fegyver rejtegetése, kábítószer-kereskedelem és bűnszövetség – miatt.
A Tren de Aragua befolyása azonban annyira abszolút volt a Tocorón börtönben, hogy Guerrero Flores bezárása tulajdonképpen felért egy szabadlábra helyezéssel: a banda saját úszómedencéket és éttermeket is kiépített a fegyintézet falain belül. Nem csoda, hogy amikor a venezuelai kormány 2023 októberében végre teljes mértékben átvette az ellenőrzést a létesítmény felett, a bandavezérnek már csak a hűlt helyét találták.
Guerrero Flores ekkor vált hivatalosan szökevénnyé, és az is maradt egészen a haláláig. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma időközben 5 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki a fejére, 2025 decemberében pedig a New York déli körzetének szövetségi ügyészsége hivatalosan is megvádolta azzal, hogy terrorcselekményeket rendelt el, irányított és segített elő az USA területén.
Guerrero Flores irányítása alatt a Tren de Aragua nemcsak Venezuelában terjesztette ki a jelenlétét, hanem a régió más országaiba is eljutott, sőt, a feltételezések szerint még az Atlanti-óceánon is átkelt.
Az InSight Crime adatai szerint a banda aktívan jelen van Kolumbiában, Ecuadorban, Peruban, Bolíviában és Chilében. A bűnözői csoport már Brazíliában és Costa Ricában is tevékenykedik, a mexikói hatóságok pedig szintén beszámoltak a szervezet feltételezett vezetőinek és tagjainak letartóztatásáról. A banda amerikai jelenlétét a CNN is dokumentálta egy tényfeltáró riportban.
Európát sem hagyták érintetlenül: 2024 márciusában Guerrero Flores testvérét, Gersót a spanyolországi Barcelonában tartóztatták le, majd néhány hónappal később kiadták Venezuelának. Kicsivel több mint egy évvel később a spanyol rendőrség további 13 olyan személyt fogott el, akik az országban felszámolt legelső Tren de Aragua-sejthez tartoztak.
Joe Biden akkori amerikai elnök 2024 júliusában jelentős transznacionális bűnszervezetté nyilvánította a csoportot, ám második elnöki ciklusának kezdetén Donald Trump még egy lépéssel továbbment: egy elnöki rendelettel hivatalosan is külföldi terrorszervezetté minősítette a bandát, amit hamarosan Ecuador, Peru és Argentína lépései is követtek.
Jelenleg a Tren de Aragua és más latin-amerikai bandák állnak a Trump-adminisztráció kezdeti deportálási hullámának középpontjában. Az elnök és szövetségesei a bíróságokon és a médiában is folyamatosan amellett érvelnek, hogy a feltételezett bandatagok jelenléte az Egyesült Államokban egy nagyobb szabású, az USA déli határa felől érkező „invázió” része.
Erre a logikára hivatkozva az amerikai kormány emberek százait deportálta, miután Trump életbe léptette az idegen ellenségekről szóló törvényt (Foreign Enemies Act). Néhány hónappal később az amerikai védelmi minisztérium közvetlen katonai akciókat is indított: célba vették a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti részén közlekedő, feltételezett kábítószer-csempész hajókat, amelyek közül többet a venezuelai bandához kötöttek.
Bár az ilyen hajók ellen intézett amerikai csapásokban már több mint 200 ember vesztette életét, a Trump-adminisztráció eddig még nem mutatott be nyilvános bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a megtámadott járműveken valóban lett volna kábítószer, vagy hogy azok ténylegesen a drogkartellekhez tartoztak volna – jegyezte meg a CNN.
