Amikor őrizetbe vették a reptéren, bevallotta, hogy szökésben van. Aztán húzott egy váratlant
Lee Gilley tárgyalása épp mostanában lett volna esedékes Texas államban. A férfit a hatóságok azzal vádolják, hogy 2024-ben megölte a várandós feleségét, Christát. Gilley azt állítja, hogy ártatlan, de elég sok nyom a bűnösségére utalt. Az elmúlt két évben egy sztárügyvéd kiharcolta, hogy csillagászati óvadékért cserébe szabadlábon lehetett, és egy bokamonitorral a lábán várta, hogy elkezdődjön a tárgyalása.
Csakhogy Gilley május elején egyszerűen felszívódott. Néhány nappal később Olaszországban bukkant fel, a milánói repülőtéren látták. A hatóságok már rekonstruálták az útvonalát, de arról fogalmuk sincs, hogy hogyan tudott elszökni. Ráadásul komoly jogi sakkozás lehet amögött, hogy miért épp Milánóba szökött át a feleséggyilkossággal vádolt férfi. Az ügye az olasz–amerikai diplomáciai kapcsolatokon is múlhat.
Egymillió dollárért szabadlábon védekezhetett
Gilley-nek mindene megvolt az életben, amit az átlagember kívánni szokott. Szoftvermérnökként sikeres vállalkozást vitt. Feleségével, Christával Houston egyik puccos szomszédságában éltek. Tíz éve voltak házasok, két gyerekük volt, és úton volt a harmadik, amikor tragédia történt. A férfi 2024. október 7-én azzal hívta ki a mentőket, hogy eszméletlen állapotban talált rá a feleségére. Elmondása szerint Christa három órával korábban elment aludni, ő pedig akkor talált rá, amikor később bement a hálószobájukba. A mentők kórházba szállították a nőt, de megmenteni már nem tudták. Három óra múlva halottnak nyilvánították.
Eleinte úgy tűnt, hogy öngyilkosság, vagy túladagolás történhetett. Ám a boncolás során a patológus megállapította, hogy a nő nyakán és hátán „nyomás” jelei voltak. Mindez arra utalt, hogy a nőt valójában megfojtották. Napokon belül letartóztatási parancsot adtak ki Gilley ellen, aki a haláleset első számú gyanúsítottja volt. A férfi ellen két gyilkosság miatt is vádat emeltek, miután a felesége 9 hetes terhes volt. A gyerekeik a nő szüleihez kerültek, és a mai napig náluk vannak.
A férfi viszont egymillió dolláros (akkori árfolyamon kb. 337 millió forintos) óvadék fejében szabadlábon védekezhetett. Október 17-én engedték ki az előzetesből. Ezt nem akárki harcolta ki neki: Gilley-t Texas legismertebb büntetőügyes ügyvédje védi, aki a milliárdos sorozatgyilkost, Robert Durstöt is képviselte annak idején. Gilley, annak rendje és módja szerint a bokájára nyomkövetőt kapott, az útlevelét pedig le kellett adnia a rendőrségen.
Gilley tárgyalását 2026. májusának végére ütemezték be, addig az ügyészségnek bőven volt ideje rá, hogy visszafejtsék, miért lehetett oka a férfinak, hogy megölje a feleségét. Az ügyészség szerint fél évvel a gyilkosság előtt a Redditen posztolt arról, hogy „unatkozik” a házasságában, és hogy szeretne magának egy egyetemista korú barátnőt találni, akivel különösebb elköteleződés nélkül lefeküdhet időnként. Egy másik, kapuzárási pánikra utaló jel volt, hogy a gyilkosság előtti napokban Gilley vásárolt egy hatalmas luxusterepjárót – a felesége tudta nélkül. Több ismerős is arról számolt be később a rendőrségnek, hogy a férfi a haláleset előtt egy nappal, illetve aznap is furcsán viselkedett. Október 7-én két ismerőse összefutott vele egy helyi bárban. A beszélgetés közben Gilley buzinak nevezte a saját kisfiát.
Egy nappal Christa halála után Gilley állítólag arról beszélt, hogy rá akarják kenni a felesége halálát, és hogy le kell lépnie a városból vagy az országból, hogy mentse magát. Amikor már vádat emeltek ellene, a férfi felkereste egy korábbi szeretőjét, és arról beszélt neki, hogy le tudja szedni a bokájáról a nyomkövetőt. Azt is fejtegette, hogy új személyazonosságot kéne szereznie, és el kéne szökniük Mexikóba.
Márciusban a férfi engedélyt kért egy Harris megyei bírótól, hogy két hétre Dél-Karolinába utazhasson, mivel édesanyja végső stádiumú rákos megbetegedésben szenvedett. A bírósági dokumentumok szerint az asszony haldoklott, ezért a bíró helyt adott az utazási kérésnek – írta a New York Times.
Lehet, hogy ezzel ússza meg a halálsort
A hírek szerint május 1-én Gilley üzenetet írt a testvérének: „Ölelem a gyerekeket”. Ezután levágta a bokájáról a nyomkövetőjét, majd Kanadába szökött. Hogy mindezt hogy tette meg, az kérdés, hiszen a nyomkövetőnek jeleznie kellett volna a rendőrségnek, hogy megpiszkálták. Christa családjának ügyvédje szerint Gilley-nek a testvére segített, de ő ezt tagadja. Kanadába is repülőn szökhetett át, mivel olyan rövid időn belül járta be az utat. Onnan aztán a Torontóból Milánóba induló Air Canada géppel ment tovább, ami Montrealban is megállt útközben. Még ekkor sem tűnt fel senkinek, hogy szökésben van. Sem a szövetségi hatóságok, sem a Houston városi rendőrség, sem pedig a megyei bírói hivatal nem válaszolt a sajtó megkereséseire, hogy mégis hogyan szökhetett meg a vádlott.
Gilley-t aztán az olasz reptéri rendőrség szúrta ki Milánóban május 3-án. Észrevették, hogy valami nem stimmel a papírjaival. Hamis belga iratokkal utazott, Lejeune Jean Luc Olivier néven. Amikor az olasz hatóságok őrizetbe vették, a férfi bevallotta, hogy szökésben van. Ekkor pedig húzott egy váratlant: menedékjogot kért Olaszországban. Gilley a beadványában arra hivatkozhatott, hogy alaptalanul vádolja őt a hatóság az USA-ban, de ez önmagában semmire nem lenne elég. Azt kéne bizonyítania a menedékjog megszerzéséhez, hogy üldözik, vagy hogy nagyon komoly veszély fenyegetné a hazájában a testi épségét. Ráadásul az Egyesült Államok és Olaszország között 1983. óta van hivatalos kiadatási szerződés.
Csakhogy Gilley bedobott egy adut: azzal érvelt az olasz hatóságoknak, hogy az Egyesült Államokban halálra akarják ítélni.
Hiába van ugyanis a két ország közt kiadatási egyezmény, az olaszok nem adnak ki olyan embereket, akiket a hazájukban halálra ítéltek. Gilley esetében nem biztos a halálos ítélet, hiszen még a tárgyalása sem zajlott le, és ennek hiányában az ügyészség még nem kérhette ilyen büntetési tétel kiszabását.
Május 4-én az Interpol tájékoztatta az amerikai hatóságokat, hogy Gilley őrizetben van Olaszországban. Másnap az amerikai ügyészség újabb vádat emelt ellene, amiért megpróbálta elkerülni a büntetőeljárást. Így nem kizárt, hogy nem is érte meg a mostani szökés. Ha Gilley meg is ússza a halálsort, amennyiben bebizonyosodik a bűnössége, a szökése miatt biztosan hosszabb büntetést kap.
Május 11-én az olasz bíróságon hallgatták meg Gilley-t, aki a torinói előzetes bírósági tárgyaláson ismét ártatlannak vallotta magát. „Nem én öltem meg a feleségemet. Az egyetlen bűncselekmény, amit elkövettem, a szökés volt. Azért menekültem el, hogy elkerüljem a halált” – mondta Gilley. A hétfői meghallgatáson az ügyvédje, Monica Grosso azt mondta, hogy bár az amerikai ügyészek nem jelentették be, hogy halálbüntetést fognak kérni a védencére, figyelembe kell venni a tényt, hogy a texasi törvények kilátásba helyezhetik ezt a büntetési tételt. Texasban ráadásul nem finomkodnak a kivégzésekkel: 2025-ben öt embert végeztek ki, 2026-ban pedig eddig már három halálra ítélt rab büntetését hajtották végre.
Grosso egy több mint 30 éves ügyet is felhozott Gilley védelmében. 1996-ban Pietro Veneziát azzal vádolták az amerikai hatóságok, hogy 1993-ban megölt egy floridai állami adóhivatali tisztviselőt, aki befagyasztotta a bankszámláit. Az olasz állampolgárságú Venezia hazaszökött, ahol letartóztatták. Bár ki lehetett volna adni az Egyesült Államoknak, az olasz alkotmánybíróság úgy látta, hogy az amerikai–olasz kiadatási szerződés nem nyújtana elegendő garanciát arra, hogy Venezia megmeneküljön a halálbüntetéstől. Végül csak akkor adták ki a férfit, amikor a floridai ügyészség ígéretet tett, hogy nem fognak halálbüntetést kérni az ügyében.
Gilley esete annyiban más Venezióhoz képest, hogy ő nem olasz állampolgár, első körben a menedékjogáról kell dönteni. Kérdés, hogy a halálbüntetés eshetőségét figyelembe veszi-e majd a menedékkérelmeket elbíráló szerv. Az olasz belügyminisztériumnál az ilyen kérelmek elbírálása akár négy évbe is telhet a várólisták miatt. Azt sem lehet tudni, hogy ezt a rendkívüli ügyet esetleg gyorsított eljárással tárgyalják-e majd – mondta a minisztérium szóvivője a CNN-nek. A szóvivő szerint a politikai foglyok, a gázai menekültek és az aktív háborús övezetekből érkezők elsőbbséget élveznek. A kettős gyilkossággal gyanúsítottak nem gyakoriak, így valószínűleg nem nagyon van erre precedens.
