A svéd katonáknak esélyük sem volt az ukrán drónpilóták elleni hadgyakorlaton

Közös hadgyakorlatot tartott Svédország, az Egyesült Államok és Ukrajna, aminek forgatókönyve az volt, hogy egy meg nem nevezett ország csapatokat mozgósít Svédország keleti határára, ezzel fenyegetve biztonságát – írja az AP.

A forgatókönyv szerint az összecsapás a Gotland szigetén történt volna, ahol a szabotázsakciók miatt a katonáknak rendszeres áramkimaradásokkal és ellátási gondokkal is meg kell küzdeniük. A hadgyakorlattal azt is tesztelni akarták, hogy egy ilyen fenyegetés előtt mit lépnének a NATO-tagállamok, mielőtt Svédország aktiválja az ötös cikkelyt.

Egy 24 éves ukrán drónpilóta az AP-nak azt mondta, hogy a gyakorlat során könnyen legyőzték a svéd katonákat azokkal a taktikákkal, amiket a valós csatatéren szerzett tapasztalatok alapján fejlesztettek.

„Háromszor megállították a gyakorlatot”

– mondta, méghozzá azért, hogy a katonák átbeszéljék, hogy tudnának hatékonyabban harcolni. A Tarik hívójelű drónpilóta szerint valós körülmények között a svéd katonák nem élték volna túl az összecsapást.

Egy másik, Karat hívójelű drónpilóta szerint a svédekben megvan a potenciál, de fejleszteniük kell a drónjaikat és taktikáikat, és a parancsnokoknak is jobban bele kell látnia a drónhadviselés rejtelmeibe. Szerinte a valós tapasztalat hiányában a nyugati katonák el sem tudják képzelni milyen egy belsőnézetes drónt irányítani, főleg felderítői támogatás nélkül, gyakorlatilag vakon repülve.

A gyakorlatot részben az orosz fenyegetés miatt tartották, de részben azért, mert Donald Trump egyre barátságtalanabb hangon nyilatkozik a NATO-ról – miután a tagállamok többsége vagy nem támogatta, vagy elítélte az USA Irán elleni támadását –, és bejelentette, hogy kivon 5000 katonát Németországból.

Michael Claesson tábornok, a svéd honvédelem vezetője szerint az amerikai jelenlét mindenféle változása befolyásolja a szövetség és az európai védelmi képességek dinamikáját. Nem gondolja, hogy Trump kiléptetné az USA-t a NATO-ból, de az európai vezetők figyelik az elnök kijelentéseit, hogy minél hatékonyabban reagáljanak. Sőt, nem is csak reakcióban gondolkoznak: több új katonai együttműködést is bejelentettek, például az északi és balti országok valamint az Egyesült Királyság és Hollandia közötti, hibrid haditengerészeti megállapodást, vagy az Egyesült Királyság és Norvégia közös fregattflotta-terveit.

A gyakorlat után az amerikai hadsereget képviselő Curtis King dandártábornok azt mondta, hogy sokat tanultak az ukránoktól, méghozzá elsősorban azt, hogy arra kell fókuszálniuk, hogy maradhatnak észrevétlenek. Emellett úgy látja, hogy a nyugati országoknak fejleszteniük kell a drónokat kiszúró megfigyelőképességeiket. A cél az, hogy az egyes rendszerek hatékonyabban működjenek együtt, hogy a különböző cégek által használt radarrendszerekből befutó adatokat könnyen meg lehessen osztani egymással. Bár ez a folyamat elindult, King szerint nincs közel a vége.

A gyakorlat azért Gotlandra fókuszált, mert svéd szakértők szerint Oroszország annak megtámadásával, elfoglalásával tesztelheti majd a NATO egységét. A sziget stratégiai szempontból kiemelkedő, és egy fegyveres konfliktus esetén Oroszország számára is fontos lenne, hogy megszerezze, ugyanis így irányítása alá vonhatná a tenger középső részét. Mivel a Balti-tengeren halad át sok kőolajat és földgázt szállító hajójuk, és ezzel finanszírozzák az ukrajnai háborújukat, Oroszország egyik első lépése lehet megszerezni a szigetet, ha Svédország megtámadása mellett dönt.