Van, akire másfél hónapos karantén vár a hantavírussal fertőzött óceánjáró hazaérkezett utasai közül

Nincs jele nagyobb járványkitörésnek, de újabb hantavírusos esetekre lehet számítani – mondta kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz erről azután beszélt, hogy minden utast evakuáltak az MV Hondius tengerjáró hajóról a Kanári-szigeteknél, és a hajó elindult a hollandiai Rotterdam felé, ahol átvizsgálják és fertőtlenítik. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kedd délelőtti adatai szerint kilenc emberről bizonyosodott be, hogy megfertőződött a hantavírussal és két további valószínű fertőzött van. A hajó utasai közül még korábban hárman haltak meg: egy holland házaspár és egy német nő.

A kifejezetten sarkvidéki expedíciókra épített, 170 utas befogadására alkalmas Hondius április 1-jén indult el a világ legdélebbi városának tartott argentin Ushuaia kikötőjéből. Az első fertőzött utas, egy 70 éves holland férfi április 6-án lett rosszul. A láztól, fejfájástól és hasmenéstől szenvedő beteg öt nappal később halt meg a hajó fedélzetén légzőszervi nehézségek miatt. A hajó ekkor az Atlanti-óceán déli részének közepén volt, és még több mint két hetet haladt a vízen, mire április 24-én elérte a Szent Ilona-szigetet, ahol a holttestet le tudták szállítani.

Ekkor a férfi 69 éves felesége is leszállt, majd repülővel utazott Dél-Afrikába. Az akkor már enyhe tüneteket mutató nő a repülőút alatt rosszabbul lett, majd a reptéren összeesett, és áprilisi 26-án halt meg egy dél-afrikai kórházban. Miután a hajó elindult a Szent Ilonáról, egy brit férfi is rosszul lett, április 27-én az Ascension-szigetről evakuálták Dél-Afrikába. Ő volt az első, akiről május 2-án megállapították, hogy hantavírus-fertőzése van.

Aznap a hajón egy német nő is meghalt. A hajó egy nappal ezután érkezett meg a Zöld-foki-szigetekre, ahol a helyi hatóságok nem engedték leszállni az utasokat, csak három beteget evakuáltak. A Hondius ekkor a Kanári-szigetekre hajózott, ahol vasárnap kezdték meg az utasok evakuálását. Egyenesen a repülőtérre vitték őket, majd repülőgépekkel szállították őket több országba.

A hajón nagyjából 23 országból voltak emberek, és minden ország a saját szabályai szerint fogadja őket: van, ahol másfél hónapos kórházi karantén vár rájuk, máshol orvosi átvizsgálás után hazamehetnek, hogy otthonukban tartsanak távolságot másoktól.

A hajó hétfő este a helyi hatóságok aggodalmai ellenére biztonsági okokból kénytelen volt dokkolni a mostoha időjárás miatt, hogy az utolsó utasokat is le tudják szállítani. Az utolsó repülők hétfőn indultak Hollandiába. Az evakuált utasok közül akkor még egyikük sem mutatott tüneteket a spanyol egészségügyi miniszter közlése szerint.

Újabb fertőzöttek, karanténba rakott utasok

Hétfőn a francia egészségügyi miniszter közölte, hogy a vasárnap evakuált öt francia utas közül egyet igazoltan megfertőzött a vírus. A nő a repülőút alatt lett rosszul, és állapota később rosszabbra fordult. A hajó francia utasait karanténba helyezték, és 42 napig izolációban lesznek, és azokra is ez várhat, akik kapcsolatba kerültek valamelyik utassal – áll egy erről szóló kormányrendeletben. Azokat is felszólították, akik április 25-én Szent Ilona- szigetéről Johannesburgba, illetve aznap onnan Amszterdamba utaztak egy-egy repülőjáraton, hogy haladéktalanul jelentkezzenek az egészségügyi hatóságoknál, és maradjanak otthoni karanténban. „Nagyon szigorú lépéseket teszünk” a franciák védelme érdekében – jelentette ki a francia egészségügyi miniszter.

A Spanyolországba szállított 14 utas közül egynek lett pozitív a tesztje, a többieké a spanyol egészségügyi minisztérium közlése szerint egyértelműen negatív lett. Mindannyiukat egy madridi katonai kórházba szállították, ahol elkülönítették őket. A fertőzött utas vasárnap még nem mutatott tüneteket, de hétfőn már láza volt és enyhe légúti tünetei.

Közben Hollandiában elővigyázatosságból karanténba helyeztek 12 kórházi dolgozót, miután a szokásos módon, és nem a szigorúbb járványügyi szabályokat betartva vettek vért egy hantavírusos betegtől, és vizeletétől sem a megfelelő módon szabadultak meg. A dolgozók hat hétig lesznek karanténban, bár a kórház közlése szerint kicsi az esélye a fertőzésnek. Hollandiába két repülőgép is érkezett keddre virradó éjszaka: az első a legénység 19 tagját, köztük 17 Fülöp-szigetekit, valamint egy brit orvost és két járványügyi szakembert szállított. A másodikon hat utas volt, akiket Ausztráliába visznek tovább.

A hat utast az eredeti tervek szerint a Kanári-szigetekről egyenesen Ausztráliába vitték volna, de ezt végül az ausztrál hatóságok nem tudták megoldani, így Hollandiába repítették őket. Ott karanténba kerültek, és 48 órán belül repülhetnek tovább Ausztráliába. Repülőgépet egyelőre nem tudtak szerezni nekik, amit az is nehezít, hogy a gép legénységének is kötelezően karanténba kell majd vonulnia. Elképzelhető, hogy végül katonai gépet küldenek értük. Egy Perth közelében lévő katonai repülőtéren szállnak majd le, és utána egyenesen egy közeli karanténközpontba viszik őket, ahol legalább három hetet fognak eltölteni. Egyelőre mindegyikük tünetmentes.

A hajó egyetlen görög utasáért már a légierő egyik szállítógépe repült Hollandiába, ahonnan egy katonai repülőtérre, majd egy athéni kórházba szállították. Ott 45 napig tartó karanténba helyezik egy különlegesen kialakított, alacsony légnyomású szobában. A görög tisztviselők szerint a meg nem nevezett utas tünetmentes.

Az amerikai hatóságok hétfőn ugyan még azt közölték, hogy a hajó egyik amerikai utasának „enyhén pozitív” lett a PCR-tesztje, kedden a spanyol egészségügyi minisztérium már arról számolt be, hogy kétszer is negatív volt. Az Egyesült Államokba 18 amerikai utast szállítottak, akik közül 16-an egy Nebraska állambeli kórházban vannak karanténban.

Egy párt, amelynek egyik tagja tüneteket mutat, Atlantába vittek, ahol egy egyetemi kórház súlyosan fertőző betegek számára kialakított osztályára kerültek. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor engedik őket haza, hogy otthonukban lehessenek karanténban 42 napig. Emellett több államban 11 embert tartanak megfigyelés alatt, akik hamarabb szálltak le a hajóról Szent Ilona-szigetén, vagy kapcsolatba kerültek egy fertőzöttel valamelyik repülőgépen.

Nagy-Britanniában közben húsz brit, egy német és egy japán állampolgárt a Merseyside városában található Arrowe Park kórházba szállítottak, ahol egy olyan részlegen helyezték el őket, ahol még a Covid-járvány kezdetén figyelték meg a Kínából hazaszállított briteket. Az utasok három napig lesznek ott megfigyelés alatt, ami után további 42 napot az otthonukban kell eltölteniük. Egyelőre mindannyian egészségesek és tünetmentesek. Egy britet közben Dél-Afrikában, egy másikat pedig Hollandiában kezelnek a hantavírussal. Egy harmadik brit férfit az Atlanti-óceán déli részén található Tristan da Cunha szigetén kezelnek, ahol leszállt a hajóról. A mindentől távol lévő szigetre a brit hadsereg ejtőernyősei vittek orvosi segítséget.

Keresik, honnan indult

Azt továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy a fertőzés hogyan terjedt el a hajó utasai között. A hantavírus fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával érintkezve terjed. Emberről emberre ritkán jut át, jellemzően csak akkor, ha valaki huzamosabb ideig van közeli kapcsolatban egy fertőzöttel. Szakértők szerint az a legvalószínűbb lehetőség, hogy a hajókirándulás előtt a feleségével Dél-Amerikában kiránduló, és először meghalt holland férfi az indulás előtti napokban vagy hetekben kapta el a vírust, az így kerülhetett a hajóra.

Az argentin hatóságok szerint egyetlen utasnak sem voltak hantavírusra utaló tünetei, amikor a hajó elindult, és az ország egészségügyi minisztériumának közlése szerint az elmúlt évtizedekben nem jegyeztek fel hantavírusos esetet Ushuaia városában, ahonnan a Hondius kifutott. Az argentin hatóságok jelenleg igyekeznek feltérképezni, hogy a holland házaspár merre kirándult az országban, és már megállapították, hogy több olyan országrészben is jártak, ahol a hantavírus jelen van.

A hantavírusnak több mint negyven törzsét ismerjük, ezek alapvetően két kategóriára oszthatók: az óvilágira és az újvilágira. Az óvilági hantavírusok terjednek Európában és Ázsiában, és főként veseelégtelenséget és vérzéses lázat okoznak. Az újvilági vírusok pedig az amerikai kontinensen fertőznek, és súlyos légúti problémákat okozhatnak, a halálozási arányuk pedig 40-50 százalékos is lehet.

A hantavírusnak egy olyan törzse van, ami képes emberről emberre terjedni, a Dél-Amerikában jelen lévő andoki törzs, és ezt mutatták ki a megbetegedett embereknél is. A spanyol egészségügyi miniszter közölte, hogy a Hondiuson talált hantavíruson elvégzett első genetikai tesztek eredményei szerint az ismert andoki törzsről van szó, és az nem mutálódott. Ez arra utal, hogy a vírusban nem alakultak ki olyan új képességek, amik például megkönnyítik a terjedését – írta a LiveScience.

A francia egészségügyi miniszter azonban parlamenti beszédében azt mondta, hogy a vírust még nem térképezték fel teljesen, és így nem lehet teljesen biztosan kijelenteni, hogy nem mutálódott.

A hantavírus andoki törzse nagyon alacsony hatékonysággal terjed, a koronavírusokkal ellentétben nagyon közeli kontaktus kell ahhoz, hogy valaki át tudja adni. Az andoki hantavírusról egyelőre nem tudni sok mindent: mivel nagyon kevés olyan esetet írtak le tudományosan, amikor emberről emberre terjedt, azt sem tudni, hogy a mostaninál mi lehet az R-száma, vagyis hogy egy fertőzött hány embert képes megfertőzni. Ez a törzs a felelős a legtöbb argentínai, chilei és uruguayi megbetegedésért, de továbbra is nyitott kérdés, hogyan tud emberek között terjedni.

A hantavírusról, és arról, hogy miért nem kell aggódni amiatt, hogy világjárványt okozhat, ebben a cikkünkben olvashat részletesen.