Öt éven belül a nyolcadik választást tartják Bulgáriában, amitől a politikai válság végét remélik

Vasárnap előrehozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában. Öt éven belül már a nyolcadikat – írja az MTI.

A 6,5 milliós EU- és NATO-tagországban 2021 óta azonban krónikus politikai bizonytalanság uralkodik. Ekkor mondott le nagy tüntetések hatására Bojko Boriszov miniszterelnök. Boriszov közel egy évtizeden át gyakorlatilag megszakítás nélkül vezette az országot, 2021 óta azonban egyetlen bolgár kormány sem élt túl egy évnél többet.

A legutóbbi kormányt 2025 januárjától vezető Roszen Zseljazkov decemberben jelentette be kabinetjének lemondását, percekkel azelőtt, hogy a parlamentnek szavaznia kellett volna a bizalmatlansági indítványról. Zseljazkov a korrupciós ügyek és a 2026. évi költségvetés tervezett adóemelési intézkedései miatt kipattant hetekig tartó utcai tüntetések után mondott le.

A mostani választásokat nagy valószínűséggel Rumen Radev volt államfő új pártszövetsége, a balközép Progresszív Bulgária nyeri majd meg, az előrejelzések szerint a párt a szavazatok 35 százalékát szerezheti meg. A 62 éves egykori vadászpilóta és légierős parancsnok az ország legnépszerűbb politikusa, aki új kezdetet ígért nemzetének. Radev kilenc évig volt a balkáni ország elnöke, de januárban lemondott, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson a választáson.

Radev a kampányban elhatárolta magát a korrupt, a maffiával is kapcsolatban lévő elittől, és azt ígérte, győzelme esetén elmozdul az ország „az oligarchikus modelltől”. Emellett az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazta, elítélte a Bulgária és Ukrajna között a múlt hónapban aláírt 10 éves védelmi megállapodást és ellenezte Bulgária csatlakozását az euróövezethez, amire az idei év elején került sor. Szakértők szerint ugyanakkor Radev nem fogja Bulgáriát oroszos irányba állítani, amit az ország nemzetközi szervezetekben való tagsága is szavatolhat.

A vasárnapi választásokon második helyre várt befutó Bojko Boriszov Európa-párti GERB pártja, ők a szavazatok 20 százalékát szerezhetik meg.

A legutóbbi választásokon alacsony, 39 százalékos volt a részvételi arány, de ez most várhatóan magasabb lesz, elérheti a 60 százalékot is a közvélemény-kutatások szerint. Ez részben az új politikai szereplők, részben a kormány bizalomnövelő intézkedései – rendőri razziák és őrizetbe vételek, illetve bírósági ügyek szavazatvásárlás – miatt történhet meg. Az orosz befolyás hagyományosan erős, az elmúlt hónapban a bolgár kormány az EU diplomáciai segítségét kérte emiatt.