Öt uniós tagállam, köztük Magyarország, tudatosan rombolja a jogállamiságot Európa vezető polgári jogi szervezete szerint
Öt uniós tagállam kormánya „következetesen és szándékosan” aláássa a jogállamiságot – figyelmeztet Európa vezető polgári jogi szervezete, a Civil Liberties Union for Europe (Liberties).
A Guardian összefoglalója szerint a szervezet 22 ország több mint 40 civil szervezetétől származó adatok alapján készült 2026-os jelentésében azt írja, az unióban öt olyan ország van, amelynek a kormánya aktívan gyengíti a jogállamiságot:
Bulgária, Horvátország, Magyarország, Olaszország és Szlovákia.
A hétfőn publikált, 800 oldalas jelentés szerint Szlovákiában a jogállamiság minden területen – az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes küzdelem, a sajtószabadság, valamint a civil társadalom által biztosított ellenőrző és kiegyensúlyozó mechanizmusok terén – visszaesett Robert Fico kormánya alatt. Magyarországról azt írták,
„továbbra is külön kategóriát képvisel, és a változás jele nélkül folytatja az egyre regresszívebb törvények és politikák bevezetését”.
A Liberties hat olyan, erős demokratikus hagyományokkal rendelkező országot is azonosított, ahol a jogállamiság bizonyos területeken hanyatlik, „anélkül hogy ez egy átfogó politikai stratégia része lenne”. Ilyen „csúszó ország” a szervezet szerint Belgium, Dánia, Franciaország, Németország és Svédország.
Lengyelországot, Csehországot, Észtországot, Görögországot, Írországot, Litvániát, Hollandiát, Romániát és Spanyolországot egyaránt a „stagnáló országok” kategóriába sorolta a szervezet. Ide azok a nemzetek tartoznak, ahol a jogállamiság helyzete nem javult, de nem is romlott. Lengyelország kapcsán a Liberties megjegyezte, bár Donald Tusk kormánya javított a helyzeten, korlátozott sikere „jól mutatja, milyen kihívást jelentő és törékeny feladat lehet a veszélybe került intézményi függetlenség helyreállítása”.
Egyetlen uniós tagállam kapta meg a „szorgalmas” minősítést: Lettország, ahol a szervezet jelentése szerint „a kormány aktívan javítja a jogállamisági normákat”.
A jelentés arra is kitért, hogy az EU jogállamiság megsértésének kezelésére szolgáló mechanizmusai nagyrészt hatástalanok voltak, mivel a legtöbb tagállam az Európai Bizottság több éve hangoztatott ajánlásai ellenére sem ültette át konkrét intézkedésekbe az iránymutatásokat konkrét intézkedésekbe átültetni.
A jelentés általánosságban is bírálta az uniós intézményeket, amelyek a Liberties szerint 2025-ben nem csupán „tükrözték a tagállamokban tapasztalt problémák nagy részét”, hanem elmulasztották az alapjogok következetes alkalmazását és védelmét is. „Normalizálták a rendkívüli, gyorsított jogalkotási eljárások alkalmazását, visszavonták az alapvető jogok védelmét biztosító legfontosabb intézkedéseket, és összehangolt kampányt indítottak a civil társadalmi szervezetek ellen” – állapította meg Kersty McCourt, a Liberties vezető érdekképviseleti tanácsadója.
