Az előzetes vizsgálat arra utal, hogy elavult adatokra támaszkodva az amerikaiak rombolhatták le az iráni iskolát

Az Egyesült Államok lehet a felelős az Iránban az amerikai–izraeli légicsapások első napján egy iráni iskolát ért támadásért, derült ki több lapnak nyilatkozó névtelen források szerint az ügyben indított és még zajló vizsgálat előzetes eredményeiből. Erről a New York Times számolt be elsőként március 11-én, szerdán, majd az előzetes megállapítások főbb elemeit később a CNN, a Reuters, a Washington Post és az NBC News is megerősítette amerikai tisztviselőkre és a vizsgálat előzetes eredményeit ismerőkre hivatkozva.

Elsőként a Reuters számolt be arról még március 6-án, hogy az esetet vizsgáló amerikai katonai nyomozók szerint valószínű, hogy az Egyesült Államok a felelős az iskolát ért támadásért, de részleteket akkor még nem tudtak meg arról, hogy az hogyan történhetett meg. Az NBC News szintén aznap arról írt, hogy az első eredmények szerint egyre valószínűbb, hogy amerikai lőszer rombolta le az iskolát. Az előzetes vizsgálati megállapítások még nem véglegesek, ha azok lesznek, a napokban megosztják majd a kongresszus tagjaival.

A Minab városában található iskolát az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború első napján, a támadások kezdetén érte találat, amikor a szülők oda igyekeztek, hogy hazavigyék a gyerekeiket. A támadásban az iráni hatóságok közlése szerint 175 ember halt meg, köztük az iráni tanárszakszervezetek szövetségének közlése szerint legkevesebb 108 gyerek. A többi áldozat tanár és szülő volt. Irán ENSZ-nagykövete 150 halott gyereket említett. A CNN az első napokban az áldozatok számát nem tudta megerősíteni, de azt igen, hogy a kiadott képeken az említett helyszín volt látható.

Elavult adatokra támaszkodhattak

Eleinte nem lehetett tudni, hogy ki felelős a támadásért. Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kijelentette, hogy mihamarabb válaszokat akar. Az amerikai és az izraeli hadsereg is vizsgálatot indított az ügyben. Az izraeli védelmi erők szóvivője egy nappal a légicsapások kezdete után azt nyilatkozta, hogy nincs tudomása semmilyen műveletről a térségben. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter azt mondta, „természetesen soha nem célzunk civil célpontokat”, és teljes körű kivizsgálást ígért. Donald Trump amerikai elnök múlt szombaton azonban Iránt vádolta a történtekért.

Ahogy teltek a napok, tényfeltáró oldalak és az amerikai sajtó vizsgálatai egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy egy nagy pontosságú amerikai Tomahawk robotrepülőgép rombolhatta le az épületet. Az iskola az iráni Forradalmi Gárda egy bázisából lett leválasztva, valamikor a 2010-es években. A vizsgálat előzetes eredményei szerint az amerikai hadsereg elavult információkra támaszkodva választhatta ki célpontnak az iskola épületét, mert nem tudták, hogy az már nem a katonai támaszpont része. A New York Times hangsúlyozta, hogy ez még csak előzetes eredmény.

A beszámolók szerint a megtámadott iráni célpontokat az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) információi alapján választották ki az iráni háborút levezénylő amerikai parancsnokságon, a Centcomon belül. A New York Times cikke szerint a DIA katonai célpontként jelölte meg az iskolaépületet. A nyomozók azt egyelőre nem tudják, hogy az elavult információ hogyan kerülhetett a parancsnoksághoz és azt sem, hogy az ügynökségnek volt-e naprakész információja a célpontról.

Az iskola épületét valamikor 2013 és 2016 között leválasztották a Forradalmi Gárda bázisáról. A Times által megvizsgált műholdas felvételeken látni, hogy eltűntek a korábban ott állt őrtornyok, három bejáratot is kialakítottak, a falakat kékre és rózsaszínre festették és sportpályákat hoztak létre. A CNN cikke szerint egy 2025 decemberi műholdas felvételen azt látni, hogy emberek csoportja játszik egy labdajátékra kialakított területen.

Ember, vagy mesterséges intelligencia hibázott?

A célpontok kiválasztása előtt elvileg több ügynökségnek is ellenőrizni kellene, hogy naprakészek-e az adatok, ami alapján döntenek a támadásokról. Az iráni támadást levezénylő Centcomnak is meg kellett volna ezt tennie. A Times cikke szerint a nyomozók vizsgálják a földrajzi adatokkal foglalkozó Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség (National Geospatial-Intelligence Agency – NGA) szerepét is. Ez a szerv műholdfelvételekkel segíti a potenciális célpontok kiválasztását, és amikor a DIA adatai régebbiek, az NGA feladata naprakész műholdfelvételeket biztosítania – írta a Times. Trump hivatalba lépése után mindkét szervezetben sokakat kirúgtak az Elon Musk vezette DOGE irányítása alatt, és egyre többet kezdték el használni a mesterséges intelligenciát.

A nyomozók a Times cikke szerint vizsgálják azt is, hogy milyen szerepe volt a történtekben a mesterséges intelligenciát használó rendszereknek. Az amerikai sajtó az Irán ellen indított támadás után arról számolt be, hogy az amerikai hadsereg az Anthropic nevű cég Claude nevű MI-eszközét használta, egyebek mellett célpontkijelölésre.

A Washington Post cikke szerint a programot a Palantir cég által készített, hírszerzési adatokat, köztük titkosított műholdfelvételeket rendszerező Maven Smart Systemmel párosították össze, és az több száz potenciális célpontot ajánlott, pontos koordinátákkal, fontossági sorrendet felállítva. Az iskola elleni támadást azonban a New York Timesnak nyilatkozó tisztviselők elmondása szerint valószínűleg nem az új technológia hibája okozta, inkább emberi mulasztás állhat a háttérben.

Trump Iránra mutogatott

Trump egy héttel az iskolát ért támadás után újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államok bombázta-e le az iskolát, nemmel válaszolt, majd Teheránra hárította a felelősséget. „Véleményem szerint, az alapján, amit láttam, ezt Irán csinálta” – jelentette ki Trump, közölve, hogy „nagyon pontatlanok, tudja, a lőszereikkel”. Hétfőn, miután nyilvánvalóvá vált, hogy egy Tomahawk találta el az épületet, Trump közölte, hogy „Iránnak is van Tomahawkja”.

Majd úgy festette le a kifinomult, egyenként több mint kétmillió dollárba kerülő robotrepülőt, mint egy „nagyon általános” fegyvert, ami több országnak is van. Az először az 1991-es Öböl-háborúban bevetett Tomahawkot valójában egyedül Nagy-Britannia és Ausztrália használta az Egyesült Államokon kívül, még Izraelnek sincsen. Rajtuk kívül még Japánnak és Hollandiának engedélyezték, hogy vásároljanak, de azokat még nem állították rendszerbe.

Hegseth szintén azt mondta: „Az egyetlen fél, amely civileket támad, Irán.” Ugyanakkor a védelmi minisztérium a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva hárította el az amerikai sajtó kérdéseit. Trump hétfőn arra a kérdésre, hogy miért csak ő mutogat Iránra, közölte, hogy „azért, mert én nem tudok eleget arról, azt hiszem ez valami olyasmi, amiről azt mondták nekem, hogy vizsgálat alatt áll”, majd megismételte állítását, hogy más ország is használ Tomahawkot. Egyben azt is jelezte, hogy bármi is lesz a vizsgálat eredménye, együtt tud majd élni vele.

A New York Times cikkének megjelenése után Trump csak annyit válaszolt a CNN kérdésére, hogy „nem tudok arról”, míg a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy „ahogy a New York Times is elismeri a riportjában, még folyik a nyomozás.” Karoline Leavitt egy nappal korábban azt mondta, hogy Trump el fogja fogadni a vizsgálat eredményeit.

Republikánusok és demokraták is várják a válaszokat

Az amerikai szenátus több republikánus tagja is válaszokat akar a támadásról, de megelégszenek a Trump-kormány vizsgálatával, és nem akarnak kongresszusi meghallgatásokat tartani – írta a NOTUS. Ugyanakkor John Kennedy republikánus szenátor már azt mondta, hogy az Egyesült Államok a felelős az esetért. „Szörnyű volt, hibát vétettünk” – mondta riportereknek, hozzátéve, hogy ilyesmit más országok, például Oroszország csinál szándékosan, és „mi soha nem tennénk ilyet szándékosan, sajnálom, hogy megtörtént, hiba volt”. Thom Tillis republikánus szenátor pedig kijelentette, hogy „a legrosszabb dolog, amit csinálhatunk”, ha bebizonyosodik, hogy amerikai csapás rombolta le az iskolát, hogy „úgy teszünk, mintha nem történt volna meg”.

Közben egy kivétellel az összes demokrata szenátor levélben követelt válaszokat Hegsethtől az iskolát ért támadásról. A felelősségét is firtatni kezdték, mondván olyan hozzáállást terjesztett el a Pentagonban, ami ilyen tragédiákhoz vezethet. Emellett nyílt meghallgatásokat követelnek az iráni háborúról, egyebek mellett arról, hogy Trump miért indította el és mi a célja. Chris Murphy demokrata szenátor vasárnap a CNN-nek adott interjújában elfogadhatatlannak nevezte a támadást, és közölte, hogy a védelmi minisztériumot vezető emberek alkalmatlanságát bizonyítja, hogy ezt a hibát a háború első napján követték el, és „ez volt az egyik első kiválasztott célpont”.

Brian Schatz demokrata szenátor kijelentette, hogy ha tényleg az Egyesült Államok követte el a támadást, akkor az „generációk óta az egyik legnagyobb hiba, amit az amerikai hadsereg elkövetett”. Hegsethet hibáztatta, aki szerinte „azt gondolja, hogy valamiért nyápic dolog a pontos célpontkiválasztás, és ennek eredményképpen valószínűleg lebombáztunk egy iskolát”.

Kirúgták az embereket, akik megakadályozhatták volna

Hegseth egy, az Irán ellen indított támadásról tartott sajtótájékoztatón teátrális stílusban beszélt arról, hogy az amerikai csapásoknak köszönhetően „halál és pusztulás [érkezik] az égből egész nap”, és „ütjük őket, amikor a földön hevernek”. És közölte, hogy „nincsenek hülye bevetési szabályok”. Hegseth a hivatalba lépése óta rendszeresen beszél arról, hogy a katonák dolga a gyilkolás, és minél halálosabbnak és erőszakosabbnak kell lenniük. Tavaly szeptemberben is közölte az amerikai fegyveres erők vezetői előtt tartott beszédében, hogy „nincs több politikailag korrekt és nyomasztó bevetési szabály [Rules of Engagement, RoE]”, ami szerinte csak feleslegesen gúzsba köti a „harcosokat”.

Hegseth hivatalba lépése után egyik első dolga volt, hogy kirúgta azokat a jogászokat, akik a bevetési szabályok és a törvények betartására ügyelnek a fegyveres erőknél, mert szerinte túlságosan akadályozták a katonákat. Majd, miközben kiszélesítették a megtámadható célpontok kategóriáit, a Pentagonban gyakorlatilag megszüntették azt a szervezetet, ami megakadályozhatta volna az iráni iskola elleni támadást.

A miniszter szinte napra pontosan egy évvel a támadás előtt tájékoztatta a civilek védelmére létrehozott kárenyhítési központ (Civilian Harm Mitigation and Response – CHMR) munkatársait, hogy az irodát meg fogják szüntetni, csakúgy, mint a Civil-védelmi Kiválósági Központot (Civilian Protection Center of Excellence – CPCE) – írta tavaly márciusban a New York Times.

Annak ellenére, hogy a Pentagon magas rangú vezetői, köztük az Irán elleni támadásokat vezető, a Centcom élén álló Brad Cooper admirális is támogatta a programot, a mindössze hétmillió dolláros költségvetésből dolgozó szervet tavaly júniusra gyakorlatilag teljesen megszüntették. „Kinyírták az irodát, ilyen egyszerű” – mondta akkor a Military.com című lapnak egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő.

A hivatalt Trump első elnöksége alatt hozták létre, a korábbi amerikai hadműveletek alatt történt, sok civil áldozattal járó esetek után, hogy olyan eljárásrendeket alakítsanak ki, amelyekkel csökkenteni lehet a polgári lakosságra leselkedő veszélyt. Mivel ezt a kongresszus hozta létre, teljesen megszüntetni nem lehet, de Hegseth irányítása alatt kilencven százalékkal csökkentették az ott dolgozó emberek számát, és ezzel szinte teljesen működésképtelenné tették, és gyakorlatilag már csak papíron létezik – írta több amerikai lap is.

Az Irán elleni támadásokat irányító Centcomon korábban a civilek védelmére létrehozott központ tíz tagja dolgozott, akiknek egyebek mellett az volt a feladatuk, hogy segítsenek a célpontok kiválasztásában, és megakadályozzanak egy olyan hibát, mint az általános iskola lerombolása. Hegseth kirúgásai után már csak egy ember maradt.

A védelmi minisztérium pont akkor szüntette meg a civilek védelmét szolgáló, kritikusan fontos funkciót, amikor arra a legnagyobb szükség lenne – mondta a Politicónak Annie Shiel, a konfliktuszónákban élő civilek segítésével foglalkozó Center for Civilians in Conflict jogvédő szervezet egyik vezetője. És ennek „végül a civilek fizetik meg az árát” – jelentette ki.

A ProPublicának nyilatkozó jelenlegi és volt védelmi tisztviselők kiemelték, hogy a civilek védelme nemcsak morális okokból fontos, hanem azért is, mert a polgári lakosságot érő támadások megnehezítik az információszerzést, és megkönnyítik az Egyesült Államok ellenségeinek, hogy fegyvereseket toborozzanak. Stanley McChrystal nyugalmazott amerikai tábornok, az amerikai és NATO erők egykori afganisztáni parancsnoka ezt úgy magyarázta, hogy minden ártatlan ember megölése tíz ellenséget teremt.