Az Egyesült Államok a WHO pótlására létrehozna egy globális járványfigyelő szervezetet
Miután az Egyesült Államok kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), a Trump-adminisztráció most évi 2 milliárd dollárt költene arra, hogy amerikai irányítással újraépítse azokat a globális járványfigyelő -és elhárító rendszereket, amikhez korábban a WHO-n keresztül fért hozzá, írja a Washington Post három, a tervekre rálátó kormányzati tisztviselőtől.
A javaslat szerint az amerikai egészségügyi minisztérium, a Department of Health and Human Services (HHS) laborhálózatokat, adatmegosztó rendszereket és gyorsreagálású kapacitásokat építene ki. Ezeket a struktúrákat az Egyesült Államok részben maga is segített létrehozni a WHO-n belül, mielőtt Donald Trump elnök második ciklusa elején bejelentette a kilépést.
Trump korábban azzal indokolta a döntést, hogy a WHO „aránytalanul magas befizetéseket” követel az Egyesült Államoktól, és szerinte hibásan kezelte a koronavírus-járványt. Az USA évente nagyjából 680 millió dollárral járult hozzá a szervezet költségvetéséhez, ami a WHO mintegy 3,7 milliárd dolláros éves büdzséjének 15–18 százaléka volt.
Az új, amerikai alternatíva ennek közel háromszorosába kerülne. A HHS szóvivője nem válaszolt részletesen a tervezett rendszerrel kapcsolatos kérdésekre, de közölte: a tárca a Fehér Házzal együttműködésben dolgozik a globális egészségügyi szerepvállalás jövőjén, elsődlegesen az amerikaiak védelmét szem előtt tartva. Közegészségügyi szakértők szerint ugyanakkor az elképzelés drága és kérdéses hatékonyságú.
Tom Inglesby, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági központjának vezetője szerint pénzügyi szempontból nehezen indokolható, hogy az USA két-háromszoros költséggel próbálja újraalkotni azt, amihez korábban hozzáfért. Szerinte az Egyesült Államok így sem jutna ugyanolyan széles körű és minőségű információkhoz, és a befolyása is kisebb lenne, mint a WHO tagjaként.
Hasonlóan kritikus volt Atul Gawande, a Harvard orvosi karának professzora, aki korábban a USAID globális egészségügyi programját vezette. Azt mondta: a javaslat nem fordítja vissza a nemzetközi egészségügyi segélyezés leépítésének kárait, és egy olyan intézmény felépítésére költene többet, amely várhatóan csak töredékét tudná annak, amit a WHO-val együttműködésben elértek.
A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus korábban úgy reagált az amerikai kilépésre: a döntés mind az Egyesült Államokat, mind a világot kevésbé teszi biztonságossá. A szervezet közel 200 tagállamot tömörít, és 1948-as megalakulása óta az USA volt a legbefolyásosabb és legnagyobb pénzügyi hozzájárulója.
A Trump-adminisztráció terve szerint az amerikai egészségügyi jelenlétet több mint 130 országra bővítenék, a már meglévő kétoldalú megállapodásokra és olyan intézmények külföldi hálózatára támaszkodva, mint a CDC vagy az NIH. A bírálók azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szövetségi egészségügyi apparátust az elmúlt időszakban leépítések és távozások gyengítették.
A vita tétje nemcsak pénzügyi: szakértők szerint a fertőző betegségek forrásnál történő megfékezése olcsóbb és hatékonyabb, mint a már kitört járványok elleni védekezés. A 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárvány több mint 11 ezer halálos áldozatot követelt, a koronavírushoz hasonló léptékű pandémiák gazdasági kára pedig becslések szerint havi 375 milliárd dollár is lehet. Kérdés, hogy az Egyesült Államok képes-e rövid időn belül a WHO-hoz hasonló globális járványfigyelő rendszert felépíteni és hogy az mennyire tudná pótolná a nemzetközi együttműködésből fakadó előnyöket.
