Lejárt a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás az USA és Oroszország között
Február 5-én lejárt az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új START szerződés, amely a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentéséről szólt. Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, nem kapott hivatalos választ az Egyesült Államoktól a szerződés további betartására vonatkozó javaslatára, ezért Moszkva abból indul ki, hogy a felek már nem kötelesek a megállapodás betartására, és szabadon dönthetnek a további lépésekről – írja az MTI.
Az Új START szerződést még Barack Obama amerikai elnök és a két putyini ciklus között lényegében átmeneti elnökként szolgáló Dmitrij Medvegyev írta alá 2010-ben.
A megállapodás korlátozta az Egyesült Államok és Oroszország által telepíthető nukleáris töltetek számát, és a szárazföldről, illetve a tengeralattjárókról indítható rakéták és bombázók telepítését, amelyekkel a tölteteket el lehet juttatni egy-egy célpontig.
A megállapodás 2021-es meghosszabbítását 2023-ban Oroszország felfüggesztette, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban tavaly szeptemberben közölte, Oroszország kész egy évvel meghosszabbítani a szerződést, amennyiben Donald Trump is így tesz. Putyin szerint az intézkedés csak akkor lesz életképes, ha az Egyesült Államok is hozzájuk hasonlóan jár el, és „nem tesz olyan lépéseket, amelyek aláássák vagy megsértik a meglévő elrettentő képességek egyensúlyát”.
Az orosz külügyminisztérium csütörtöki közleményében azt írta, „Oroszország a szerződés lejárta után is megfontoltan, Washington lépéseinek elemzése alapján fog cselekedni”. Bár Oroszország továbbra is nyitott a stratégiai helyzet stabilizálása politikai-diplomáciai útjainak keresésére, az orosz fél készen áll határozott katonai-technikai ellenintézkedésekre a lehetséges fenyegetések elhárítására a megállapodás lejárta után – állt a közleményben.
Oroszország szerint az Egyesült Államok szándékosan nem reagált Oroszország kezdeményezésére a szerződés korlátozásainak meghosszabbítása ügyében.
Januárban a The New York Timesnak Donald Trump amerikai elnök azt mondta: „Ha lejár, akkor lejár. Majd kötünk egy jobb megállapodást.”
1972 óta először nincs megállapodás az USA és Oroszország között
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerdán a nemzetközi béke és biztonság szempontjából súlyos pillanatnak nevezte az új START szerződés lejártát, és sürgette Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul tárgyaljanak meg egy új nukleáris fegyverzet-ellenőrzési keretrendszert – írja a Reuters.
„Több mint fél évszázad óta először állunk szemben egy olyan világgal, amelyben nincsenek kötelező érvényű korlátozások az Orosz Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok stratégiai nukleáris arzenáljára vonatkozóan – azaz a két államra, amelyek a globális nukleáris fegyverkészlet túlnyomó többségét birtokolják” – írta Guterres nyilatkozatában. A főtitkár szerint a megállapodás lejárta „nem is jöhetett volna rosszabbkor – a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata évtizedek óta a legmagasabb”.
Ugyanakkor azt írta, bíztató, hogy korábban az Egyesült Államok és Oroszország is leszögezte, hogy meg kell akadályozni a korlátlan nukleáris fegyverkezéshez vezető világba való visszatérést, és arra kérte a feleket, állapodjanak meg egy „a gyorsan változó helyzethez igazodó fegyverzetkorlátozási rendszer” létrehozásában.
A szerződés lejártára az eredeti megállapodást 2010-ben aláíró Dmitrij Medvegyev az X-en reagált, azt írta: „Ennyi. 1972 óta először Oroszország (a volt Szovjetunió) és az Egyesült Államok között nincs stratégiai nukleáris erők korlátozásáról szóló szerződés. SALT 1, SALT 2, START I, START II, SORT, New START – mindez már a múlté”. A bejegyzéshez egy, a Trónok harca című sorozatból származó idézetet is hozzátett: „Közeleg a tél”.
Az USA bevonná Kínát is
A hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodásban mindkét fél, Oroszország és az Egyesült Államok is, vállalta, hogy úgy fogja csökkenteni nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azután a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet.
Az Egyesült Államok 2017 szeptemberében, Oroszország pedig 2018. február 5-én érte el a szerződésben megszabott értékeket.
A CNN azt írja, a megállapodás kritikusai szerint az Új START szerződés korlátai elavultak voltak, és szükségtelenül korlátozták az Egyesült Államokat, ami különösen azért volt hátrányos, mert az elmúlt években Kína is a nukleáris arzenáljának bővítésébe fogott. Donald Trump korábban szintén emiatt kritizálta a megállapodást.
A Pentagon 2022-es jelentése szerint, amennyiben a jelenlegi tempóban folytatja a nukleáris arzenálja bővítését, Kína 2035-re mintegy 1500 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet.
Szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter az új START meghosszabbítása helyett az Egyesült Államok, Oroszország és Kína közötti nukleáris megállapodás megkötését szorgalmazta. Kína korábban zárt és nyilvános tárgyalásokon is határozottan elutasította a háromoldalú tárgyalások ötletét.
