Giorgia Meloni olasz miniszterelnök személyesen mérte fel a helyzetet szerdán a szicíliai Niscemiben, ahol az utóbbi napok földcsuszamlásában a város egy része leomlott. Az olasz miniszterelnök repülővel érkezett Cataniába, majd átszállt egy helikopterre, azzal repülte be Niscemit és térségét a természeti katasztrófa felmérésére. Úgy vélte, élőben látva a földcsuszamlás még mélyebb benyomást tesz, mint felvételekről. Hogy megértsük, mire gondolt, elég belenézni ebbe a videóba:
A kormányfő a polgármesterrel is egyeztetett, egyetértettek abban, hogy minél előbb helyre kell állítani a lakosság mindennapi életét, az oktatási intézmények újranyitásával, valamint a víz-, gáz- és áramszolgáltatás biztosításával. Niscemibe jelenleg egyetlen országúton lehet bejutni, mivel a többi út leomlott vagy járhatatlan. A vizsgálatok szerint a földcsuszamlás tovább is folytatódhat. A település melletti dombok is szanaszét hasadtak:
„Amikor pénzt költünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy az a polgárok pénze, nem a miénk: ezt a munkát komolyan kell végezni, ezért minden lehetséges információra szükségünk van arról, hogy valójában mekkora összegre van szükség, de mint mindig, ezek a források meg fognak érkezni” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Meloni.
A kormányfő bejelentette, hogy Niscemi lakosainak is anyagi támogatást nyújtanak: családonként havi négyszáz eurót és további fejenkénti száz eurót azoknak, akiknek el kellett hagyni otthonukat. Eddig ezerötszáz lakost költöztettek ki a közel 27 ezres város Sante Croci és Santa Maria negyedéből. Több száz gyermek kényszerül otthon maradni, mert az általános iskolájukat bezárták. A többi oktatási intézményben a gázvezetéket próbálják helyreállítani, hogy ismét legyen fűtés. Sok lakost egy sportcsarnokban szállásoltak el ideiglenesen, a helyiek a gyerekeknek kiságyakat, az otthon nélkül maradtaknak takarókat, élelmiszert gyűjtenek.
„Újra kell indítanunk a mindennapi életet, és reményt adni azoknak, akik elvesztették otthonukat, vagy épp nem térhetnek vissza oda” – mondta a polgármester, aki arról beszélt, hogy
már próbálkoznak az ingatlanos sakálok is, egyesek akár a szokásos díj négyszeresét, ötszörösét, havi kétezer eurót is kérnek hirtelenjében egy lakás bérleti díjáért.
A polgármester azt sem zárta ki, hogy a város egyes részeit más helyszínen építhetnék újra, erre egy délebbre fekvő, Gela közeli részt néztek ki. A helyi polgárok szerint elkerülhető lett volna a tragédia, csak a kormányzat nem tett semmit. Sokak szerint az ilyen helyzetek kezelésére kellene költeni az adófizetők pénzét, nem pedig csillagászati összegért hidat építeni Szicília és az olasz félsziget között. Elégedetlenségüknek, haragjuknak hangot is adtak a kiérkező hatóságok képviselőinek, amint ez ezen a videón is jól látszik:
Az évezredek óta lakott Niscemi város Agrigento és Siracusa között félúton, a tengerparti Gelától több mint húsz kilométerre található a sziget belső részében, a Val di Noto völgyben. Egy tengerszint felett 330 méter magas homok- és agyagdombról van szó, amelyet teljesen beépítettek.
A földcsuszamlás január 16-án kezdődött, majd 25-én négy kilométer hosszú szakasz omlott le. A katasztrófavédelem közlése szerint a csuszamlás nem állt le, és fennáll a veszély, hogy „minden leomlik”. „A gyerekek is tudták, hogy Niscemi omlásveszélyes talajra épült” – nyilatkozta Nello Musumeci a Corriere della Sera napilapnak.
Marco Casini professzor, az Appenninek középső térségéért felelős környezeti mérnök a Niscemiben történt omlást egymásra tornyozott könyvekhez hasonlította, amelyekből egyszer csak valaki kirántotta a legalsó kötetet. Szakértők emlékeztettek, hogy már az 1700-as évek feljegyzései arra figyelmeztettek, hogy Niscemiben nem szabad építkezni. Utoljára 1997-ben történt hasonló földcsuszamlás a szicíliai városban. Az ANSA hírügynökség adatbankja szerint Olaszországban a 19. század második felében 162 földcsuszamlást mértek, a 20. század első felében több mint ötszázat, majd 1950 és 2008 között több mint 2200-at.
Salvatore Vella főügyész bejelentette, hogy egyelőre ismeretlen tettesekkel szemben vizsgálatot indítottak az 1997-es és a mostani földcsuszamlás körülményeinek és esetleges felelőseinek tisztázására. A főügyész hozzátette, azt is meg akarják érteni, hogy 1997-et követően miért nem helyezték biztonságba Niscemi lakosait.
A miniszterelnök később Catania városában egyeztetett a sziget keleti partszakaszát sújtó Harry ciklon okozta döbbenetes károkról. A római kormány eddig százmilliós gyorssegélyt utalt át, a hatóságok becslése szerint a heves esőzésekkel kísért viharok okozta kár mértéke Szicília szigetén mintegy 1,5 milliárd euróra (573 milliárd forint) tehető. (Ansa, MTI)
