Hszi eltakarította hadserege főparancsnokát, ez még tőle is meglepő húzás volt

Hszi Csin-ping hatalomra jutása óta Kínában annyira megszokottá váltak a tisztogatások a politikai elitben és a hadsereg vezetésében, hogy már ritkán kapják fel a fejüket az emberek egy-egy fejes váratlan kirúgására. Január 24-én mégsem ez volt a helyzet. Aznap jelentette be a védelmi minisztérium, hogy vizsgálat indult Csang Ju-hszia, a legmagasabb rangú katonai vezető ellen, aki fölött csak Hszi áll a hierarchiában.

„Aztakurva, Hszi eltüntette Csang Ju-hsziát” – reagált meglepve a hírre a Bluesky közösségi oldalon James Palmer, a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin Kína-szakértője, ami jelzi, hogy mekkora jelentősége van a történteknek.

A Kínával foglalkozó nyugati elemzők és kutatók példátlan, rendkívüli, döbbenetes és földcsuszamlásszerű eseményként jellemezték, hogy Csang is áldozatul esett a kínai hadsereg vezetését megtizedelő tisztogatásoknak. „Azért ilyen sokkoló az eltávolítása, mert ő volt a legmagasabb rangú vezető Kínában, aki emellett Hszi Csin-ping közeli szövetségesének számít” – mondta a Telexnek Matura Tamás Kína-szakértő.

Csang eltávolításáról napok óta terjedtek pletykák, mert kedden már hiányzott egy nagyszabású politikai eseményről. „Nem semmi lenne, ha kiderülne, hogy Csang Ju-hszia bajban lenne” – írta akkor közösségi oldalán Bill Bishop elemző. Ilyen esetekben, amikor egy magas rangú tisztviselő gyanúsan eltűnik a közéletből, általában inkább hónapok, mint hetek szoktak eltelni, mire hivatalosan is bejelentik, hogy jellemzően korrupció miatt eljárást indult ellenük. Csang esetében nem vártak, szokatlanul gyorsan bejelentették a vizsgálatot.

A pártelitet a South China Morning Post cikke szerint a pénteken, a kínai fegyveres erők legmagasabb rangú vezetőit pedig a Wall Street Journal értesülései szerint másnak, egy délelőtti belső tájékoztatón értesítették a Csang ellen indított vizsgálatról. Nem sokkal azelőtt, hogy arról a védelmi minisztérium szombaton egy rövid közleményt tett közzé, amely szerint a pártfegyelem és a törvények megsértése miatt nyomozást indítottak ellene. Ez jellemzően a korrupciót szokta jelenteni, de elemzők körében azonnal megindult a találgatás, hogy mi lehetett a valódi oka az eltávolításának. Ahogy arról is, hogy ez mit mond a kínai hadsereg állapotáról, Hszi Csin-ping hatalmának erősségéről, és leginkább arról, hogy ez mit jelent Tajvanra nézve, aminek Kínához való csatolását a kínai elnök a legfőbb céljává tette.

A kínai hatalomban senki sem érezheti magát biztonságban

„Ez a kínai politikai élet legmegdöbbentőbb fejleménye Hszi Csin-ping hatalomra kerülése óta” – mondta az Economistnak Dennis Miller, a washingtoni Georgetown Egyetem oktatója, a CIA egykori, Kínával foglalkozó elemzője. „A legjelentősebb tisztogatás a kínai fegyveres erőknél a Mao utáni időszakban” – közölte a Guardiannel Neil Thompson, az Asia Society kínai politikával foglalkozó elemzője, aki a lépést ahhoz hasonlította, mintha letartóztatnák az amerikai vezérkari főnökök tanácsának elnökét. Jake Sullivan egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó „földcsuszamlásszerű eseményként” jellemezte Csang eltávolítását a New York Timesnak. A történtek szerinte sok kérdést vetnek fel, mert olyan vezetőt takarítottak el, akivel Hszi a kezdetek óta kapcsolatban volt.

Csang eltávolítása leginkább Hszihez fűződő szoros viszonya miatt okozott nagy döbbenetet. Mindenki azt hitte, hogy teljes biztonságban érezheti magát a posztján. Csang 2017 óta a fegyveres erőkért felelős központi pártbizottság alelnöke volt, ezzel a kínai elnök után a kínai hadsereg második számú vezetője. 2022-ben annak ellenére is a posztján maradhatott, hogy a szabályok szerint nyugdíjba kellett volna vonulnia. „Úgy tudni, hogy Hszi Csin-ping személyesen intézte el, hogy maradhasson” – mondta Matura Tamás, aki Hszi „személyes szövetségeseként” jellemezte Csangot. „Ez megmutatta, hogy senki sincsen biztonságban” – mondta a CNN-nek leváltásáról Jonathan Czin, a Brookings Institution kutatója.

A fegyveres erők legmagasabb szintű szervének számító bizottságból már öt tábornokot távolítottak el, így már csak két tagja maradt: a kínai elnök, valamint az a tábornok, aki a tisztogatásokat irányítja a fegyveres erőkben.

Csang, Hszi Csin-pinghez hasonlóan, forradalmár családból származik. Apja tábornokként Hszi Csin-ping apjával együtt menetelt Mao Ce-tung hadseregében, a két család szoros kapcsolatot ápolt, jóban voltak, írta közösség oldalán Joseph Torigian, aki életrajzi könyvet írt Hszi apjáról. Bár arról szerinte sem lehet sokat tudni, hogy gyerekként ők ketten mennyire voltak közeli kapcsolatban.

Míg Hszi Csin-ping a civil életet és a pártpolitikát választotta, Csang a katonai karriert, és „az egyik, ha nem a legutolsó, még mindig a hadsereg állományban lévő kínai vezető, aki úgymond szagolt puskaport. 1979-ben a kínai-vietnámi háborúban villantotta meg képességeit” – mondta Matura Tamás. Amikor Hszi Csin-ping 2012-ben hatalomra került, Csang volt az egyik parancsnok, akit a kínai fegyveres erők modernizálásával és ütőképessé tételével bízott meg. Öt évvel később már a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságába is beválasztották, a nagy befolyású Központi Katonai Bizottság alelnöke, ezzel a kínai hadsereg legmagasabb rangú katonai vezetője lett.

„Csang Ju-hszia más volt, mint a kínai tábornokok, akikkel találkoztam” – írta róla Drew Thompson, Kína-szakértő, aki az amerikai védelmi minisztérium magas rangú tisztviselőjeként 2012-ben személyesen ismerhette meg. Elmondása szerint Csang „művelt, intellektuális és intuitív”, valamint „kíváncsi, figyelmes és tisztelettudó” volt. Sugárzott belőle a hozzáértés, emiatt a többi tábornok tiszteltét is kivívta, „gyorsabban és egyenesebben vágták vigyázzba magukat, amikor belépett a szobába.” Thompson úgy jellemezte, mint aki a legjobb, legobjektívebb tanácsokat adja a kínai elnöknek a fegyveres erők képességeiről és hiányosságairól, nem azt mondja, amit az államfő hallani akar.

Rejtély, mi okozta vesztét

A Kínával foglalkozó elemzők napok óta igyekeznek megfejteni, mivel haragíthatta magára annyira Hszi Csin-pinget, hogy nem úszta meg a kínai fegyveres erők vezetését megtizedelő tisztogatásokat. Az szinte teljesen biztos, hogy érintett lehetett a kínai politikai életet, különösen a kínai fegyveres erőket átszövő korrupcióban, ami évszázados probléma Kínában. „A korrupciós vád Kínában minden felső vezetővel szemben megállna, a korrupció a kínai rendszer velejárója. Hszi 2012-től taktikai fegyverként használta, amivel a belső ellenfeleivel számolt le” – mondta Matura Tamás.

A másik vád, hogy megsértette a pártfegyelmet és Hszi Csin-ping hatalmi központjával szemben próbált hatalmi klikket kiépíteni, mondta Matura. Szerinte a kínai politikában nem számít kirívónak, hogy egy vezetőnek saját baráti és szövetségesi köre van, akikkel segítik egymást, csak Csangot „most vették elő” emiatt. A Wall Street Journal pedig arról számolt be a szombati belső tájékoztatót ismerő emberekre hivatkozva, hogy Csang atomtitkokat szivárogtatott ki az Egyesült Államoknak, de azt már nem lehet tudni, hogy ez egészen pontosan mit is jelent. A Kínával foglalkozó elemzők ezt szinte egyöntetűen nagyon valószerűtlennek tartják, és inkább dezinformációként értékelték, amit szándékosan szivárogtattak ki a sajtónak, mondta Matura Tamás.

Hogy mi áll a háttérben, azt valójában senki sem tudja. Csak találgatni lehet. „Szerintem még a legjobb nyugati hírszerzőszolgálatok is sötétben tapogatóznak” – mondta Matura Tamás. A szakértő szerint kívülről nehéz belelátni kínai politikai elit belső működésébe, rendkívül ritkák a szivárogtatások, és ez még inkább igaz a fegyveres erők felső vezetésére.

A nyugati sajtónak nyilatkozó elemzők szerint lehetséges, hogy Csang olyan hatalmi bázist épített ki maga köré a hadseregen belül, ami már Hszi Csin-pinget kezdte el fenyegetni, és a kínai elnök ezért szabadult meg tőle. A legvadabb pletykák szerint egyenesen puccsot tervezett ellene, de ezt az elemzők teljesen kizártnak tartják. Felmerült az is, hogy a hadsereg reformjának irányával kapcsolatban kerültek nézeteltérésbe. Ahogy az is, hogy a kínai fegyveres erőket átszövő korrupciós ügyekben 2022 után indult nyomozások olyan súlyos, a hadsereg ütőképességét veszélyeztető problémákat tártak fel, amelyek őszintén sokkolták Hszi Csin-pinget, aki most új, fiatalabb vezetők pozícióba helyezésével próbálja orvosolni a helyzetet.

Az, hogy ehhez a tisztogatást választotta módszernek, nem újszerű. 2012-es hatalomra kerülése után Hszi azonnal módszeres tisztogatásba kezdett a fegyveres erőknél, egyrészt hatalma megszilárdítsa, másrészt a hadsereget átszövő korrupció felszámolása érdekében, mert az utóbbi a kínai fegyveres erők modernizálását is akadályozta. A tisztogatások 2023 után újra felgyorsultak, főleg a kínai atomfegyvereket is felügyelő rakétaerőknél. A Wall Street Journal számításai szerint az elmúlt két és fél évben több mint ötven magas rangú tisztet és védelmiipari vezetőt váltottak le posztjáról vagy indítottak ellenük nyomozást.

Dean Thompson azt írta elemzésében a Csang eltávolításáról, hogy már 2023-ban elkezdtek ellene vizsgálódni korrupció miatt, legalábbis ezt hallotta Minnie Chantól, a South China Morning Post újságírójától. Chan abban az évben tűnt el Kínában, miközben ezt a történetet igyekezett felderíteni. A hongkongi újságíró azóta sem került elő. Csang 2012 és 2017 között a kínai hadsereg fegyverbeszerzési osztályát vezette, ami a korrupció melegágya: a méregdrága fegyverrendszerek vásárlása és fejlesztése ideális terep a kenőpénzek beszedésére.

Tajvanon nagyon figyelnek

Abban nagy a vita az elemzők között, hogy a kínai fegyveres erőknél az elmúlt hetekben végzett tisztogatások hogyan hatnak a kínai hadsereg ütőképességére. A Pentagon éves nyilvános jelentése szerint rövid távon ugyan gyengítheti a harcképességet a tapasztalt katonai vezetők eltávolítása, de hosszabb távon a tisztogatások megalapozhatják a valódi fejlődést. Ez különösen Tajvan számára fontos kérdés. Hszi Csin-ping évek óta arról beszél, hogy elkerülhetetlen és megállíthatatlan Kína és Tajvan egyesítése, amit a kínai elnök az egyik legfontosabb életcéljának tekint. 2027-ig adott határidőt arra, hogy a kínai fegyveres erők képesek legyenek Tajvan elfoglalására.

Matura szerint két álláspont alakult ki Csang eltávolításáról a nyugati elemzői körökben. Az egyik tábor szerint Tajvan fellélegezhet, mert ha ennyire lefejezik a fegyveres erőket, akkor irányítási és parancsnoki szinten nem tudják végrehajtani a sziget elfoglalását. A másik tábor szerint az idősebb vezetők voltak azok, akik világossá tették Hszi Csin-ping számára, hogy a tajvani támadás „öngyilkos akció, de legalábbis elképesztő áldozatokkal járó és teljesen felesleges lépés lenne”, és ezért takarítják őket el az útból. A két elmélet Matura szerint nem zárja ki teljesen egymást, mert lehet, hogy Tajvan rövid távon fellélegezhet, és addig nem lesz támadás, amíg az új vezetői réteg beszokik, de közép- és hosszú távon már aggódhatnak.