Pénteken nyilvánosságra hozzák az Epstein-aktákat, de kérdés, hogy kinek és mennyire fognak fájni
Pénteken jár le az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalának határideje. Az amerikai képviselőház november 19-én példátlan többséggel, 427–1 arányban szavazta meg, hogy hozzák nyilvánosságra a pedofil üzletember ellen folytatott nyomozás anyagait. Az akták átvizsgálására – és kitakarására – 30 napot kapott a Pam Bondi által vezetett igazságügyi minisztérium.
Bár a köztudatban az él, hogy a teljes akta letölthető és kereshető lesz, valójában kérdés, hogy a nyomozati anyagok mely részleteit hozzák nyilvánosságra.
A törvény elvileg csak öt esetben engedi meg az információk visszatartását, de Bondiék valószínűleg megpróbálják kiskapuként kihasználni ezeket. Emellett az is lehetséges, hogy az akta nagy részében korábban már nyilvánosságra hozott információk lesznek. Ahogy az is valószínű, hogy az iratokban inkább kínos történeteket és kapcsolatokat, mintsem újabb bűncselekményeket lepleznek majd le.
Jeffrey Epstein milliárdos amerikai üzletembert még 2019-ben tartóztatták le, mert a gyanú szerint kiskorú lányokat közvetített ki szexuális szolgáltatásokra gazdag és befolyásos férfiaknak. Epstein jó kapcsolatot ápolt az amerikai elit jelentős részével, így Bill Clinton volt és Donald Trump jelenlegi elnökökkel, ezért sokakban felmerült, hogy ők és más politikusok is igénybe vehették a szolgáltatásait.
Epsteint letartóztatása után 35 nappal holtan találták New York-i cellájában. Halála után rögtön alternatív elméletek kezdtek keringeni az interneten, de a hatóságok szerint öngyilkosság történt. Epstein korábbi szeretőjét, barátját és üzlettársát, Ghislaine Maxwellt 2023 júniusában 20 év börtönre ítélték kiskorúak szexuális célú kereskedelme miatt. A vád szerint ő segített megszervezni Epstein fiatalkorú lányokból álló hálózatát.
Trump tavalyi kampányának egyik nagy ígérete volt, hogy nyilvánosságra hozza Epstein állítólagos klienslistáját, és kiderül, kik voltak azok a gazdagok és hatalmasok, akik fiatal lányokat molesztáltak. A hatalomra kerülése óta mégsem történt előrelépés, egészen az elmúlt hónapokig, amikor megszavazták az „Epstein Files Transparency Act” nevű törvényjavaslatot. Miután bebizonyosodott, hogy a kétpárti összefogás ezt támogatja, Donald Trump 180 fokos fordulatot mutatott be: bár korábban mindent megtett annak érdekében, hogy Epstein ne legyen beszédtéma, végül ő maga utasította a képviselőket a támogatásra. Arról, hogy ez miért állt az érdekében, itt írtunk bővebben.
A CNN szerint az Epstein-akták több mint 300 gigabájtnyi adatot jelentenek az FBI adatbázisában. Ebbe képek, videók, hanganyagok és írásos anyagok is beletartoznak. A teljes akta két különálló vizsgálat összes bizonyítékát foglalja magába. Az egyik az üzletember pedofil bűncselekményei miatt indított 2006-os nyomozás, amit végül vádalkuval könnyedén megúszott a szexuális bűnöző. Két évvel később viszont elítélték, és 13 hónapot töltött egy floridai börtönben, rendkívül enyhe fogva tartási körülmények közt. A második FBI-nyomozás volt az, amiben 2019-ben letartóztatták. Akkor már emberkereskedelem vádjával is bővült a bűnlajstrom. Az akta nagy részét az FBI New York-i vizsgálatai teszik ki, de floridai nyomozati anyagok is benne vannak.
Mi lesz benne?
A novemberben megszavazott „Epstein Files Transparency Act” három oldal hosszú, és elég világosan rendelkezik arról, hogy pontosan mely részleteket kell nyilvánosságra hozni. Az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) ez alapján közzétett egy előzetes listát arról, hogy mi jelenhet meg a nyilvánosság előtt, bár hozzátették, hogy a tételeket nem lehet szószerint venni. A bizonyítékok közül – többek között – napvilágot láthatnak
- az Epstein szigetére és ingatlanjaira kiadott házkutatási parancsok és az ezekről szóló rendelkezések;
- az üzletember áldozataival készített interjúk összefoglalói;
- a kapcsolódó polgári perek során tett vallomások;
- az Epstein ügyeihez kapcsolódó pénzügyi és banki nyilvántartások;
- a hozzá köthető kereskedelmi és magánrepülők naplói;
- és Epstein lefoglalt elektronikus eszközeiről szóló törvényszéki jelentések is.
Emellett elérhetőek lesznek bizonyos, Google-től beidézett anyagok, a Palm Beach-i Rendőrkapitányság dokumentumai, az áldozatokat képviselő ügyvédi irodáktól származó információk és letartóztatási jelentések is. A fentiek egy része már eddig is nyilvános volt, mivel a Ghislaine Maxwell elleni perekben már több ilyen dokumentum megjelent.
A Miami Herald riportere, Julie K. Brown szerint, aki az Epstein-sztori egyik legtájékozottabb szakértője, több érdekesség is kiderülhet a dokumentációból. Ő például a be nem nyújtott vádiratok tervezeteit, az FBI-nak adott tippeket, valamint a nyomozók belső kommunikációját fogja vizsgálni, ha kijön az akta. A Politico szerint azonban nem érdemes arra számítani, hogy új bűncselekmények láthatnak napvilágot. Inkább közerkölccsel szembemenő, kínos ügyek derülhetnek ki, amelyek viszont nem törvénytelenek.
Mi nem lesz benne?
Az Epstein-aktáról rendelkező törvény elvileg kimondja, hogy a dokumentumokat nem lehet indokolatlanul kitakarni, a nyilvánosságra hozatalukat pedig nem lehet késleltetni vagy akadályozni. Mégis van egy „apróbetűs rész”, ami véd egyes adatokat a nyilvánosság elé kerüléstől. Ezeknek kitakarásáról Pam Bondi főügyész rendelkezhet, amennyiben az adott információ az öt kivételt képező kategória egyikébe esik, és meg is indokolja, hogy miért sorolható oda. Kivételt biztosít, ha az információ
- Az áldozatok személyazonosításra alkalmas,
- gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolja,
- fizikai bántalmazást ábrázol,
- bármilyen módon „veszélyeztetne egy aktív szövetségi nyomozást”,
- olyan minősített dokumentum része, amelynek titokban kell maradnia nemzetvédelmi vagy külpolitikai érdekek miatt.
Az első három kategória egyértelműen az áldozatok védelmére született. Ezeknek köszönhetően nem lesz nyilvános az a több száz felvétel, amiben az áldozatok például intim kontextusban szerepelnek. A Politico szerint Bondi nagy valószínűséggel visszatart olyan anyagokat is, amelyeket Epstein manhattani Palm Beach-i otthonából, a magánszigetéről vagy más helyszínekről gyűjtöttek össze. Ennél az lehet a hivatkozási alap, hogy ezekben az ingatlanokban több ezer gyermekpornográf felvételt találtak.
Az utóbbi két kategória ennél is trükkösebb, még akkor is, ha a törvény leszögezi, hogy Bondi nem tarthat vissza információkat csak amiatt, hogy megvédjen valakit a „megszégyenüléstől” vagy a politikai hírnevének csorbulásától.
Nem lenne meglepő, ha Bondiék szabadon értelmeznék ezeket a kivételt jelentő kategóriákat, hiszen Trump eleve nem volt a transzparencia híve.
A főügyész már korábban is mismásolt az aktával, például februárban, amikor azt ígérte, hogy 40 ezer oldalnyi adatot tesznek közzé, majd olyan dokumentumokat hoztak nyilvánosságra, amelyek nagy része már amúgy is megjelent az évek során.
Az „aktív szövetségi nyomozás” kategóriába beszuszakolható például az a vizsgálat, amit Trump parancsára indított el az igazságügyi minisztérium Bill Clinton elnök és más, Epsteinnel kapcsolatba hozható demokrata-párti közszereplők ellen. Ez azért is volt furcsa lépés, mert korábban maga Bondi jelentette ki, hogy az aktában semmilyen új információ nincs, ami bárkire nézve is terhelő lehetne. Még a republikánus képviselők közül is volt, aki aggodalmát fejezte ki, hogy a nyomozásra hivatkozva elsikkadhatnak dokumentumok. De ha Bondi ezzel az indokkal akarna visszatartani bármit, az elvileg csak ideig-óráig működhet, például amíg le nem zárul a nyomozás. Persze ha közben sikerül valami terhelőt kideríteni az Epsteinnel kvaterkázó demokratákról, akkor az némileg háttérbe tudja majd szorítani Trump esetleges kínos kapcsolatát.
A „nemzetvédelmi érdek” kivétel pedig a közvetlenül Trumpot érintő esetekben lehetne akár kiskapu. Az elnök több helyen is szerepel az aktában, például a magánrepülők utaslistáján – erről Bondi tájékoztatta is őt. Ahogy az amerikai elit más tagjai, úgy Trump is évekig barátságban volt Epsteinnel, ám eddig nem derült ki, hogy bármi köze lenne az általa elkövetett bűncselekményekhez. Azt állította viszont, hogy Epstein behálózta a mar-a-lagói birtokán dolgozó fiatal nőket is, és ezért szakadt meg a kapcsolatuk 2004-ben.
Az amerikai képviselőház felügyeleti bizottságának demokrata tagjai az elmúlt hetekben megpróbáltak azzal nyomást gyakorolni a kormányzatra, hogy több fotót is nyilvánosságra hoztak az aktákból. A fotókon olyan hírességek is felbukkannak, mint Bill Clinton, Woody Allen és Bill Gates. De van egy olyan fotó is, amin Trump arcképével ellátott óvszer, és Epstein magánszigete szerepel.
Az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott fényképek egy részéről egyébként az FBI is azt nyilatkozta, hogy még soha nem látták őket. Bizonyos Epsteinhez kapcsolódó anyagok ugyanis nem képezik az akta részét. Ez alapján tehát az is lehetséges, hogy létezik egy csomó olyan kapcsolódó anyag, amelyeket nem tesznek ki most ki a nagyközönség elé.
