Veszel egy kamerát a kiskutyád felügyeletére, aztán másnap már a rólad készült felvételt árulják a hekkerek
Kevés baljósabb dolog történhet az emberrel, mint hogy a rendőrség bekopogjon az ajtaján, és ő ne tudja egyből, hogy miért szálltak ki hozzá. Egy ilyen látogatás szinte soha nem jelent jót. Valószínűleg azoknak a dél-koreaiaknak is lúdbőrös lett a hátuk, akikhez nemrég az otthonukban lévő biztonsági kamerák miatt látogatott el a rendőrség.
A héten derült ki ugyanis, hogy több mint 120 ezer háztartás és üzlet kameráit törték fel hekkerek. A meghekkelt eszközök felvételeit, amelyek szexuális jellegű jeleneteket is tartalmaztak, később pénzért árulták a neten. Négy embert őrizetbe vett a dél-koreai rendőrség.
A mostani letartóztatások fejlődést jeleznek a helyi hatóságok szemléletében, korábban többször elbagatellizálták a jelenséget. Nem túl biztató azonban, hogy az IP-kamerák sebezhetősége világszerte problémát jelenthet a jövőben.
Egy ember 70 ezer kamera képéhez fért hozzá
Dél-Koreában régóta problémát jelentenek a titokban készített videófelvételek és fotók. A jelenség neve „molka”, a titkos és a kamera szavak összevonásából. 2011 és 2022 között a rendőrség legalább 50 ezer letartóztatást hajtott végre illegális videózás és fotózás miatt. A 2012 és 2017 között letartóztatottak 98 százaléka férfi volt, az áldozatok 86 százaléka pedig nő.
Hotelszobákban, öltözőkben és közvécékben gyakran rejtenek el apró kémkamerákat a bűnözők. Ezeket szellőzőrácsok mögé, csavarok helyére vagy résekbe applikálják be. Az önkormányzatok már külön alkalmazottakat fizetnek arra, hogy a nyilvános vécéket időről időre átvizsgálják. A mosdók ajtaján plakátok hirdetik, hogy hol lehet jelenteni, ha az ember rejtett kamerát talál a vécé közelében. Mára az országban megvásárolható telefonok is úgy vannak beállítva gyárilag, hogy amikor fotóznak velük, akkor kiadnak egy bizonyos hangjelzést. Ezt a funkciót nem is lehet kikapcsolni, így ha valakinek a szoknyája alá fotóznak be a tömegben, az a hang alapján észleli ezt.
De nemcsak a kémkamerákkal és a telefonokkal, hanem a biztonsági kamerákkal is gyakoriak a visszaélések. Az első ilyen esetet 2017 környékén jelentették. „Ez a fajta bűncselekmény nem új. És a károk várhatóan csak rosszabbak lesznek a jövőben” – mondta a New York Timesnak Kim Hakjong kriminológiai professzor.
A december elején őrizetbe vett négy ember a gyanú szerint összesen 120 ezer otthoni biztonsági kamerát hekkelt meg. A hekkerek egymástól függetlenül működhettek, egyiküket már el is engedte a rendőrség. Mind úgynevezett IP-kamerákra utaztak, és ugyanazt a biztonsági rést használták ki a támadások során.
Az IP-kamerák (Internet Protocol) olcsóbbak, mint a hagyományos CCTV-eszközök. Az utóbbiak zárt rendszerben továbbítják a képet – például vezetéken keresztül –, míg az IP-kamerák interneten keresztül, így távolról is hozzáférhető. Az IP-eszközöket nem nehéz telepíteni otthonra, ezért egyre többen használják őket kisállatok vagy babák monitorozására, de van, aki az üzletében is ilyet szerel fel.
A rendőrség közleménye szerint a hekkerek az interneten keresztül kapcsolódó kamerákat célozták. Ha a felhasználók nem változtatták meg a gyári beállításokat, vagy olyan gyenge jelszót adtak, mint pl. „1234”, akkor a hekkereknek nem volt nehéz dolguk a feltörésükkel.
A rendőrség szerint minden esetben a gyenge, könnyen kitalálható jelszó volt a rés, amit a bűnözők kihasználtak.
Ha egy kamera nem követeli meg azonnal a vásárlótól, hogy változtassa meg a felhasználónevet és a jelszót, az már önmagában komoly hiba – jegyezte meg Li Szangdzsin kiberbiztonsági szakértő a New York Timesnak.
Tavaly az ilyen videókkal kapcsolatban a rendőrség azt nyilatkozta, hogy az eszközök jó részét külföldről, sokat Kínából rendeltek az áldozatok. Pontos márkaneveket és típust azonban nem hoztak nyilvánosságra. A kínai gyártmányú eszközök egy része viszont nem ugorja meg azokat a biztonsági előírásokat, amiket a dél-koreai törvények megkövetelnek.
Az egyik gyanúsítottat azzal vádolják, hogy több mint 63 ezer kamerát tört fel. Ezeken keresztül 545 szexuális jellegű videót készített, amiket aztán közel 8 millió forint értékű koreai wonért adott el az interneten.
Egy másik gyanúsított állítólag 70 ezer kamerát hekkelt meg, majd 648 videót szerzett meg és adott el szintén többmilliós értékben. A hatóságok szerint ez a két férfi lehet a felelős egy bizonyos illegális IP-videós weboldal tartalmainak 62 százalékáért. A felvételek némelyikén gyerekek is szerepeltek. A hatóságok más országok szerveivel összefogva most azon dolgoznak, hogy leállítsák az oldalt – ez ugyanis nem olyan egyszerű, mint elsőre hinnénk. Három olyan embert is letartóztattak, akik ezeket a felvételeket megvásárolták.
Ez a helyzet azonban nem csak Dél-Koreában jellemző probléma. 2024-ben több tízezer biztonsági kamerás videót adtak-vettek a kínai közösségi médiában. Volt olyan 20 napos időszak, amikor egyetlen csetszobában 8 ezer felvételt tettek közzé. A kínai sajtó szerint a videókat aszerint árazzák be, hogy mennyire „izgalmas” a tartalom, ami látható rajtuk.
A világ egészen más pontján a kaliforniai kameragyártó cég, a Verkada tavaly 3 millió dolláros (kb. 985 millió forintos) jóvátételt fizetett az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának. Kiderült ugyanis, hogy sebezhetőek voltak az általuk gyártott kamerák, amelyeket kórházakban és iskolákban helyeztek el 2021-ben.
„Ez a probléma már nem csak Dél-Koreát érinti. Egyre többször tapasztaljuk ezt világszerte. A jelenség digitális mivoltából fakadóan nem jelentenek akadályt a határok”
– mondta a France24-nek Park Se Youn ausztrál–koreai kutató.
És már a hadviselésben is kihasználják az IP-kamerák biztonsági réseit: Irán nemrég így próbált meg Izrael ellen kémkedni. Az izraeli hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy változtassák meg a jelszavukat, és rendszeresen frissítsék a kameráik szoftverét.
Az interneten keresztül védtelenül elérhető kamerák Magyarországon is okoztak már problémát. 2021-ben írtunk arról, hogy az Alverad nevű magyar kiberbiztonsági cég jelentése szerint Magyarországon is több mint ezer olyan netre kötött kamera volt található, amelyeknek a képét egy kis keresgéléssel bárki szabadon láthatta. A kitettség oka általában a felhasználói figyelmetlenség, de az eszközök valamilyen sérülékenysége is vezethet ahhoz, hogy idegenek nézhetik élőben, ahogy egy anyuka épp leteszi az ágyba az alvó gyerekét, vagy épp maga fekszik le, abban a hiszemben, hogy az otthonában ezt senki más nem látja.
Sok áldozat nagyon nehezen vagy sehogy sem tudja feldolgozni
„Az IP-kamerák feltörése és az illegális videózás komoly szenvedést okoz az áldozatoknak, így súlyos törvénysértésnek számít. Az ilyen illegális felvételek birtoklása és megnézése szintén súlyos bűncselekmény” – mondta Pak Vuhjun, a koreai rendőrség vezető kibernyomozója.
A rendőrség eddig 58 helyszínre vonult ki, hogy elmondják az áldozatoknak, mi történt. Mint kiderült,
szauna, pilatesterem és egy nőgyógyászati rendelő kameráját is célba vették a támadók.
Tehát azokat is komoly sérelem érhette, akik nem is voltak felelősek a biztonsági kamera helyes beállításaiért.
Az áldozatok komoly mentális sérelmeket szenvednek el a titokban felvett videók miatt. Egy emberi jogi szervezet jelentése szerint depresszióba eshetnek, és öngyilkossági gondolataik is támadhatnak, miután szembesülnek a róluk kikerült felvételekkel. 2019-ben egy kórházi dolgozó öngyilkos lett, miután a munkahelyi öltözőjében lefilmezte őt az egyik kollégája. A szülei szerint a nő úgy érezte, hogy soha többé nem fogja tudni lemosni ezt a stigmát. „Fegyver nélkül is meg lehet ölni valakit” – jegyezte meg később az áldozat apja.
Azt még nem tudni, hogy pontosan hány ember eshetett a mostani ügyben a hekkerek áldozatául, még tart a beazonosításuk. A hatóságok segítik az áldozatokat abban, hogy eltüntessék az internetről ezeket a felvételeket, és abban is, hogy hogyan tegyék biztonságosabbá az eszközeiket. A lakosságnak azt javasolják, hogy gyakran változtassák meg a jelszavaikat, és maradjanak éberek.
A mostani letartóztatások azért is pozitív fejlemények, mert korábban a rendőrség korántsem volt ennyire aktív abban, hogy végükre járjon az ilyen ügyeknek. Az elmúlt évek kémkamerás eseteinél az volt a jellemző, hogy az áldozatokat elhajtották, a sérelmeiket pedig elbagatellizálták a hatóságok. Az is gyakori volt, hogy a sértetteket presszionálták, hogy ők maguk szerezzék meg az ügyük bizonyítékait. Egyes esetekben az elkövetők nevetségesen alacsony bírsággal és enyhe büntetésekkel úszták meg, hogy kolléganőkről vagy ismerőseikről intim helyzetekben készítettek videókat.
2018-ban egy tüntetéssorozattal sikerült elérni, hogy szigorítsanak a törvényen, ami addig maximum 5 éves börtönbüntetést szabott ki az elkövetőkre. Ám a módosítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: 2020-ban az elítéltek 79 százaléka csak felfüggesztett büntetést és/vagy bírságot kapott.
