Soha nem látott fegyvervásárlásba kezdtek a lengyelek

Lengyelországban a rendőrségi adatok szerint tavaly több mint 45 ezer fegyvertartási engedélyt adtak ki, ami rekordnak számít az 1989-es rendszerváltás óta – írta az MTI, a Rzeczpospolita lengyel napilapban megjelent cikkre hivatkozva. A lap közölte:

Ez újabb rekord. A kommunista Lengyel Népköztársaság bukása óta még soha nem fegyverkeztek fel a lengyelek ilyen gyorsan, mint most.

A lengyel rendőr-főkapitányság adatait elemezve leszögezték: korábbi időszakokban évente több mint tízezer fegyvertartási engedélyt adtak ki, 2022-ben viszont 37,4 ezer engedélyről volt szó, ami ugrásszerű növekedést jelent. 2023-ban 40,9 ezer volt a kiadott igazolványok száma, amelyet pedig ismét felülmúltak a tavalyi, 45,8 ezer új fegyvertartási engedélyről szóló adatok.

2024 végén Lengyelországban a magánszemélyek több mint 930 ezer lőfegyvert birtokoltak, ami csaknem kétszerese a 2017-es adatnak.

Az adatokat a Rzeczpospolita Ukrajna megtámadásával magyarázza. A társadalom ma „bizonytalanságot érez, ezért az emberek fegyvert akarnak szerezni. Ennek az ukrajnai háború az indítóoka, de a saját biztonság, valamint a magánvagyon biztonsága miatt felmerülő aggodalmak is” – idézi a lap Brunon Holyst kriminológust.

Megszólaltatták Jerzy Dziewulski biztonsági szakértőt is, aki úgy ítélte meg: a jelenség nem csak az ukrajnai háborúval magyarázható, szerepet játszik az is, hogy a fegyvertartás egyre divatosabbá vált, miután 2011-ben lazultak az erre vonatkozó előírások Lengyelországban.

Katonák és taposóaknák

Az Oroszország által jelentett növekvő fenyegetésre hivatkozva Lengyelország és a balti államok kilépnek a gyalogsági aknák betiltásáról szóló nemzetközi egyezményből. Erről egy hete számoltunk be.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök két hete pedig arról beszélt, hogy Lengyelországban 2027-re a jelenlegi duplájára, 70 ezerre emelnék az évente kiképzett önkéntes katonák számát, azután pedig 100 ezer önkéntes tartalékost kellene kiképezni.