Rég nem közelítette meg annyi kínai katonai repülő Tajvant, mint az elmúlt 24 órában

Kína 59 repülőgépe és kilenc hajója közelítette meg Tajvant az utóbbi 24 órában – írja a tajvani védelmi minisztérium közleménye szerint az MTI.

A közlemény szerint az 59 repülőgépből 43 át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami demarkációs vonalnak számít Tajvan és a szárazföldi Kína között, és behatolt Tajvan légvédelmi azonosítási övezetének északi, középső, délnyugati és keleti részébe. A minisztérium jelezte, hogy „figyelik a helyzet alakulását, és ennek megfelelően reagálnak majd.”

A tajvani védelmi minisztérium rendszeresen beszámol a szigetet megközelítő kínai repülőgépekről és hajókról, de ilyen nagy számú repülőgépet ritkán észlelnek egy időben.

Egy korábbi megállapodás szerint a szorosbeli középvonalat egyik fél hadserege sem lépheti át, de Peking ezt már jó ideje nem tartja be, és repülőgépei rendszeresen átlépik azt.

Kína a szigetet egyik tartományának tekinti, és rendszeresen fogadkozik, hogy ellenőrzése alá fogja venni. Az Egyesült Államok azonban kiáll Tajvan függetlensége mellett, és katonailag támogatja.

A katonai manőver a kínai külügyi szóvivő szerint válaszlépés a szigetország függetlenségi törekvéseire. Mao Ning szerint a manőverek „határozott válaszlépések a külföldi erők által támogatott tajvani függetlenségi törekvésekre”, amivel az Egyesült Államok és Tajvan legutóbbi megnyilvánulásaira utalt. Hozzátette, hogy Peking intézkedései „szükséges, törvényes és jogos” lépések Kína nemzeti szuverenitásának és területi integritásának védelmében.

Laj Csing-tö tajvani köztársasági elnök nemrégiben „külföldi ellenséges erőként” határozta meg Kínát, és figyelmeztetett a kínai kémkedés növekvő kockázatára. Az elnök szerint szigorúbb intézkedésekkel próbálják megakadályozni a kínai befolyás terjedését a médiában és a civil kapcsolatokban.

A Tajvani-szoros nemzetközi jelentősége továbbra is kiemelkedő, hiszen az egyik legfontosabb globális kereskedelmi útvonal. Bár Peking a civil és kereskedelmi hajóforgalmat nem akadályozza, rendszeresen tiltakozik az amerikai és más külföldi haditengerészeti jelenlét ellen a térségben.

A nemzetközi közösség egyre aggasztóbbnak tartja Kína növekvő katonai aktivitását. A világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport tagjai legutóbbi nyilatkozatukban elítélték Peking „provokatív és veszélyes” lépéseit, mert szerintük a térség stabilitását fenyegetik. Kína élesen reagált a G7 állásfoglalására, „arrogánsnak, előítéletesnek és rosszindulatúnak” nevezte azt.