Az ügyészség szerint visszaélt a hatalmával Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, vádat emeltek ellene
2025. február 27. – 19:45
frissítve

Hatásköri túllépés miatt vádat emeltek Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök ellen, írja az MTI. A varsói kerületi ügyészség szerint a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa visszaélt a hatalmával, amikor a Covidra hivatkozva kizárólag postai úton akarta lebonyolítani a 2020-as elnökválasztást.
Piotr Skiba ügyészségi szóvivő szerint Morawieckit a 2020-as levélszavazás szervezése ügyében „hatásköri túllépéssel és kötelességmulasztással” gyanúsították meg, tetteiért 3 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A kötelességmulasztás gyanúja arra vonatkozik, hogy Morawiecki nem állította le az érintett intézmények, a lengyel állami posta és a pénzjegynyomda előkészítő munkáját, amivel vagyoni kárt okozott. A politikus nem ismerte be bűnösségét – tette hozzá Skiba.
Megtagadtam a vallomástételt (…), akkor teszek vallomást, ha megismerkedtem az ügy irataival” – jelentette ki az ügyészségi épületet elhagyó Morawiecki. Szerinte ha a kormánya nem vállalta volna a választási előkészületeket, akkor a jelenlegi kormánykoalíció a demokrácia elleni támadással vádolná őt. Morawiecki az ellene indított eljárás miatt januárban önként lemondott mentelmi jogáról. Azt nyilatkozta akkor, tudja, hogy egyszer véget fog érni „az alaptalan, politikailag motivált vádak időszaka” Lengyelországban.
Az elnökválasztás első fordulóját végül a politikai konszenzus hiánya és az ellenzéki többségű szenátusban elhúzódó vita miatt elhalasztották, a választópolgárok az eredeti, május eleji időpont helyett június végén szavaztak vegyes, hagyományos és levélformában.
Az ügyészség a 2020-as levélszavazással foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság kezdeményezése alapján indított eljárást Morawiecki ellen. A bizottság összesen 19 személyt, köztük Jaroslaw Kaczynskit, a PiS elnökét és Elzbieta Witek volt alsóházi elnököt is érintő ügyészségi bejelentést tett. A parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását a lengyel alkotmánybíróság tavaly alaptörvényt sértőnek találta, a kormány azonban nem ismeri el a testület döntéseit.