A dánok fegyverkeznek, mert úgy tudják, Oroszország is ugyanezt teszi

Mette Frederiksen dán miniszterelnök beismerte, hogy Dánia és más országok hibát követtek el védelmi kiadásaik csökkentésével. A Guardian szerint a dán kormányfő a GDP 3 százalékára növeli az ország védelmi kiadásait a következő két évben. A honvédelemre fordított összegek aránya 2024-ben még csak a GDP 2,4 százalékát tette ki. Frederiksen azzal indokolta a lépést, hogy Dániának „masszív újrafegyverkezésre” van szüksége a háború elkerülése érdekében.

Szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt a dán kormányfő, hogy a védelmi kiadásokat a legmagasabb szintre kell emelni. Frederiksen szerint sok mindenre kellett az utóbbi időszakban figyelni Dániában, Grönlandon és Európában. Azt mondta, hogy nagyon veszélyes helyzetben vannak az európaiak.

A dán miniszterelnök arról beszélt, hogy az sem baj, ha Dánia nem tudja beszerezni a legjobb felszerelést, mert a második legjobb is jó lesz. Szerinte jelenleg csak a gyorsaság számít. Frederiksen azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök megint fegyverkezik.

„Nem tudjuk, hogy mit tervez, de azt tudjuk, hogy ő és Oroszország az újrafegyverkezés folyamatában van”

– mondta a dán kormányfő a szerdai sajtótájékoztatóján.

Frederiksen arra is reagált, hogy Donald Trump Ukrajnát hibáztatta a háború megindítása miatt. A dán kormányfő azt mondta, „Ukrajna nem kezdett semmilyen háborút. Ukrajna nem akart semmilyen háborút.” Majd hozzátette, hogy „csak egy agresszív fél van”.

A dán kormányfő szerdán bejelentett egy 50 milliárd dán koronás „gyorsítási alapot”. Ezt fejlesztési beruházásokra fogják felhasználni, amelyek célja Dánia rövidtávú hadi képességeinek megerősítése és általuk a NATO követelményeinek teljesítése.

Troels Lund Poulsen honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy „Oroszország két éven belül komoly fenyegetést jelenthet egy vagy több NATO-országra nézve, ha a NATO nem építi ki a saját katonai erejét ugyanolyan ütemben, mint Oroszország”.

A dán miniszterelnök Grönlandra vonatkozó kijelentésével arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök újra elővette az előző elnöksége alatt már belengetett ötletét Grönland megvásárlásáról. Később az is világossá vált, hogy Trump nem viccel, Dánia elutasítására válaszul pedig már azt se volt hajlandó kizárni, hogy akár katonai erővel is megszerezné az uralmat a sziget fölött.

De az új amerikai adminisztráció az orosz–ukrán háború kérdésében is szakított az előző stáb megközelítésével. Oroszország ugyanis elégedetten zárta le a háborúról szóló első közvetlen amerikai–orosz találkozót Szaúd-Arábiában, amelynek ötletét aggodalommal fogadta Ukrajna és az EU is. A keddi tárgyalásról ebben a cikkben írtunk bővebben.