Trumpék azt akarják, hogy év végéig legyenek választások Ukrajnában, akkor is, ha háború van

Az Egyesült Államok szeretné, ha Ukrajna lehetőleg még az év végéig választásokat tartana, különösen akkor, ha Kijev a következő hónapokban fegyverszünetet tud kötni Oroszországgal – mondta Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja a Reutersnek.

A Trump-adminisztráció eddig nem kérte hivatalosan Ukrajnától, hogy az év végéig elnökválasztást tartson.

Kellogg szerint a háború miatt felfüggesztett elnöki és parlamenti választásokat meg kell tartani, mivel a legtöbb demokrácia választásokat tart háború idején is.

A Reuters azt írja: Trump és csapata azt tervezi, hogy az új adminisztráció első hónapjaiban megpróbálnak közvetíteni egy megállapodás érdekében, amely véget vethetne a 2022 februárjában kezdődött háborúnak.

Bár a Trump-kormányzat részleteket még nem közölt a béketervről, az elmúlt napokban felmerült Ukrajna választásokra kényszerítése, mint a fegyverszünet része. A Trump-kormányzat azt is mérlegeli, hogy először egy átmeneti tűzszünetet hozzon létre, amelyet később egy tartósabb megállapodás követhetne.

A Reuters megjegyzi, nem világos, hogy Kijev hogyan fogadná ezt a javaslatot.

Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy csak akkor lehet választásokat tartani, ha a harcok véget érnek, és erős biztonsági garanciák állnak rendelkezésre, hogy Oroszország ne újítsa fel a támadásokat.

A Reuters arról is ír, hogy Zelenszkij ötéves mandátuma 2024-ben jár le, de Ukrajnában hadiállapot van érvényben, ami megakadályozza a választások megtartását.

Az Egyesült Államok már a Biden-adminisztráció alatt is felvetette ezt a kérdést, de Kijev elutasította, mondván, hogy a választások ebben a helyzetben megosztanák az ország vezetését, és Oroszország befolyásolhatná a kampányt.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy nem tud semmit a Trump-kormányzat választásokkal kapcsolatos terveiről. Vlagyimir Putyin viszont többször kijelentette, hogy Zelenszkij mandátum nélkül illegitim vezető, és nem írhat alá kötelező érvényű békemegállapodást. Putyin ugyanakkor hajlandó lenne tárgyalni, ha Zelenszkij visszavonná azt a 2022-es rendeletet, amely megtiltja az oroszokkal való tárgyalásokat, amíg Putyin hatalmon van.

A Reuters kitért arra is, hogy egy ukrán kormányzati forrás szerint Putyin csak ürügyként használja a választási kérdést. Mert ha Ukrajna nem tart választásokat, Moszkva később azt mondhatja, hogy bármilyen megállapodás érvénytelen.

Putyin azt szeretné, ha Zelenszkij megbukna

Ukrajnában a hadiállapot alatt tilos parlamenti és elnökválasztásokat tartani. Egy nyugati tisztviselő a Reutersnek arról beszélt, hogy a hadiállapot feloldása destabilizálhatná az országot, mert lehetővé tenné, hogy a besorozott katonák elhagyják a hadsereget. Emellett pénzügyi válságot okozhatna, mert külföldre menekülhetne a tőke. Sok hadköteles férfi megpróbálhatna elhagyni az országot.
Zelenszkij meggyengülhetne, és politikai verseny alakulhatna ki az utódlásért.

Egy volt amerikai tisztviselő szerint ha Trump nyomást gyakorol Zelenszkijre a választások miatt, azzal Putyin álláspontját erősítheti, aki eleve Zelenszkij leváltását akarja.

Szakértők szerint egy békeszerződés a közeljövőben valószínűtlen, és 2025-ben sem biztos, hogy választásokat tartanak Ukrajnában, mert Kijev és Moszkva alapvetően eltérően látja a tárgyalások kiindulópontját.

Putyin többször is azt mondta, hogy bármilyen előfeltétel nélkül hajlandó tárgyalni, de William Taylor, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete szerint Putyin eddig sem mutatott valódi szándékot a komoly tárgyalásokra – írja a Reuters.

Zelenszkij bármilyen megállapodás esetén amerikai és európai biztonsági garanciákat kér, például külföldi katonai jelenlétet az ukrán frontvonalakon, hogy Oroszország betartsa a tűzszünetet.

Washington már tárgyal Moszkvával, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van

Trump péntek este kijelentette, hogy az Egyesült Államok már „nagyon komoly” tárgyalásokat folytat Moszkvával az ukrajnai háború befejezéséről, és hamarosan „jelentős” előrelépés történhet.

Trump szerint hamarosan történhet valami „jelentős” az ukrán konfliktus lezárása érdekében. Azt viszont nem árulta el, hogy már beszélt-e Putyinnal, és nem kommentálta Kína szerepét sem a közvetítésben.

Putyin január 24-én jelezte, hogy kész találkozni Trumppal, hogy „nyugodtan” tárgyaljanak az ukrajnai háborúról, miután Trump azzal fenyegetőzött, hogy óriási vámokat és szankciókat vet ki Oroszországra, ha nem köt békemegállapodást.

Január 24-én Trump befagyasztotta szinte az összes amerikai külföldi segélyt, beleértve az Ukrajnának szánt támogatásokat is. Katonai szállítmányok (amelyeket Biden idején jóváhagytak) ugyan továbbra is érkezhetnek, de a jövőbeli segítség bizonytalan.

Trump gyors megoldást ígért a konfliktus lezárására, és bírálta Bident, amiért közel 100 milliárd eurót adott Kijevnek.

Az ukrán csapatok eközben gyalogsági, tüzérségi és légvédelmi hiányokkal küzdenek. Az orosz hadsereg tovább nyomul előre Kelet-Ukrajnában.