Trump egyik első rendelete miatt egy halom drogkartellel bővülhet majd a lista, amin Rogán is rajta van

Donald Trump első intézkedéseinek egyike, hogy aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely a drogkartelleket és más bűnszervezetek külföldi terrorszervezeteknek (Foreign Terrorist Organizations, FTO) és terroristáknak minősít. Ezzel a rendelettel az elnök a mexikói, latin-amerikai drogkartelleket célozta meg.

„A déli határon áthaladó illegális forgalom szinte egészét” bűnszervezetek irányítják – áll a dokumentumban. „Mexikó bizonyos részein ezek a szervezetek kvázi kormányzati entitásként működnek.” Korábbi amerikai elnökök is fontolgatták a kartellek terrorszervezetként való minősítését, de mindig visszaléptek a mexikói kormány erőteljes ellenállása miatt. Trumpot magát is sikerült 2019-ben eltántorítani ettől az ötlettől, de második elnöksége legelején már nem hátrált meg.

Egy 1996-os törvény felhatalmazta az Egyesült Államok Külügyminisztériumát, hogy létrehozzon egy Külföldi Terrorszervezetek (FTO) listát, és különleges szankciókkal sújtsa az azon szereplőket. A legismertebb csoportok ezen a listán például az al-Kaida, az Iszlám Állam és a Hamász. A drogkartellek ugyan nem illenek bele a hagyományos terrorista profilba – hiszen nem politikai célok vezérlik őket –, de hasonlóan erőszakos taktikákat alkalmaznak, például robbantásokat, lefejezéseket.

Az elmúlt években – miközben amerikaiak tízezrei haltak meg a határon átcsempészett fentanil miatt – egyre nagyobb támogatást kapott az ötlet, hogy a csempészeket terrorszervezetekként bélyegezzék meg. 2023-ban huszonegy republikánus főügyész szólította fel Joe Biden elnököt, hogy vegye fel a mexikói kartelleket a terrorszervezetek listájára.

Az ilyen szervezeteket az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközök Ellenőrzésével Foglalkozó Hivatala (Office of Foreign Assets Control, „OFAC”) által vezetett Különlegesen Kijelölt Nemzetek és Blokkolt Személyek Listájára („SDN Lista”) vennék fel, ha még nem szerepelnek más szankciós program keretében a listán.

Az SDN lista onnan lehet ismerős a magyar hírfogyasztóknak, hogy erre került fel a Biden-adminisztráció végóráiban Rogán Antal is.

Ez tehát azt is jelenti, hogy a lista, amin Rogán is rajta van, a jövőben drogkartellekkel, kábítószerkereskedő bűnszervezetek neveivel bővülhet. Olyan bűnszervezettekel, amelyek más szankciónak köszönhetően még nincsenek rajta a listán.

Egyelőre egyébként kérdéses, hogy Trump harca a mexikói szervezett bűnözés ellen mennyire lesz hatékony. Ami már tudható, hogy katonai eszközökkel próbál ellene fellépni, akárcsak a déli határon tapasztalható illegális migráció ellen.

A latin-amerikai szervezett bűnözést kívülről-belülről ismerő szaklap, az InsightCrime rövid elemzése elég szkeptikus Trump militarista módszereivel kapcsolatban, szerintük ez a stratégia valószínűleg nem hoz jelentős vagy tartós változásokat a térség bűnözési dinamikájában. „Az USA ”America First„ megközelítése akadályozhatja a nemzetközi együttműködést és a szervezett bűnözés kezeléséhez szükséges átfogó megoldásokat” – írta a lap a gyorselemzésében.

A lap emlékeztet arra, hogy Guatemalában például a CICIG néven ismert, nemzetközi támogatással működő korrupcióellenes szervnek nyújtott amerikai támogatást 2018-ban szenátorként éppen az a Marco Rubio fagyasztatta be, akit Trump most a külügyminiszteri posztra jelölt. Amerikai támogatás híján a CICIG működése ellehetetlenült, ez pedig a bűnözőknek kedvezett. A CICIG ugyanis 21. századi bűnüldözési technikákkal (például a tanúvédelemmel, lehallgatásokkal, titkos műveletek alkalmazásával) harcolt a befolyásos bűnszervezetek tagjai ellen.

A Washington Post pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a drogkartellek elleni terrorista eszközök alkalmazása az amerikai állampolgárokat is érintheti, mivel a drogcsempészetben és fegyverkereskedelemben gyakran amerikaiak is érintettek. Az új intézkedések elméletileg akár amerikai fegyverkereskedőkre is vonatkozhatnak, akik közvetve „terroristákat” segítenek.

A lap felidézte, hogy Mexikó attól tart, a terrorista besorolás növelné az egyoldalú amerikai katonai beavatkozás esélyét. Trump például 2020-ban felvetette, hogy rakétacsapást mérjen mexikói droglaborokra, de erről lebeszélték.

A terrorista besorolás kiterjesztené az amerikai kormány lehetőségeit arra, hogy büntetőeljárást indítson azok ellen, akik szolgáltatásokat vagy „anyagi támogatást” nyújtanak ezeknek a csoportoknak. Továbbá lehetőséget adna arra, hogy a katonai hírszerzés gyűjtsön információkat a kartellekről.

James Bosworth, a Latin-Amerika Kockázati Jelentés szerzője szerint a „terrorista állam” címkézés azt a benyomást keltheti, hogy Mexikó egyes részei kormányzati irányítás nélkül maradtak, ami káros hatással lehet az ország nemzetközi megítélésére.

Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum kedden kijelentette, hogy Mexikó hajlandó együttműködni szomszédjával a drogkereskedelem elleni harcban, de soha nem egyezne bele amerikai katonai razziákba.